Egyéb béren kívüli juttatás - bérlet

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely szolgáltatási tevékenységet végez (legyen most pl. egy szolárium szalon). Árjegyzék szerint értékesít jegyet, illetve éves bérletet (itt most annak, hogy hány perc, nincs jelentősége, tehát az éves bérletnek megvan az árjegyzék szerinti ára, ez a lényeg). A tulajdonos azt a döntést hozza, hogy a szalonban dolgozó munkavállalója (1)térítésmentesen szoláriumozik korlátlanul egész évben, (2)a munkavállaló egyenes ági hozzátartozója is térítésmentesen szoláriumozik korlátlanul egész évben, (3) a munkavállaló egyenes ági hozzátartozója jelképes!, évi pl. 3.000 Ft-ért korlátlanul szoláriumozik, ami jóval az önköltségi ár alatt van, (4) a tulajdonos egyes köröknek, mint pl. rendszeresen fitness-versenyen részvevő hölgyek (tehát úgymond idegen partnerek) szintén jelképes 3.000 Ft-ért adja az éves bérletet. A felsorolt esetek bármelyikében minősülnek-e a kedvezmények "egyéb béren kívüli juttatásnak", tehát ílymódon a tulajdonosnak, juttatónak kell-e utána szja-t és eho-t fizetnie. Egyes vélemények szerint igen, viszont ekkor eszembe jut a MÁV példája, ahol a munkavállalók és családtagjaik(!) is ingyen utaznak. Ott kizártnak tartom, hogy a családtagok után a MÁV beadózik. Esetünkben egy szoláriumszalonnál jóval komplexebb cégről van szó, tehát az adózás szempontjából segíthet-e esetleg a kedvezmények egy alapítói határozatba foglalása vagy hasonló megoldás? Kérem, válaszában jogszabályra is hivatkozni szíveskedjen, válaszát előre is nagyon megköszönöm!!

---

Válasz

Először is semmiképpen nem lehet a szolárium szalont a MÁV-val, vagy akár a BKV-val összehasonlítani. 
A kérdésben szereplő dolgozóknak történő juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás után a kifizetőt terheli a közteherfizetési kötelezettség amennyiben, minden dolgozónak egyaránt juttatják, illetve ha bárki számára megismerhető szabályzatban rögzítik, hogy ki milyen juttatásban részesül.
Az „idegen” partnernek juttatott ingyenes illetve kedvezményes bérlet után szintén adófizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, de ebben az esetben  -  mivel a törvényben  az egyes meghatározott juttatások között nincs nevesítve ez a fajta kedvezmény – egyéb jövedelemként adózik, valamint nem vállalkozási tevékenység keretében felmerült költségnek minősül.