Ég veled KATA?

Már a parlament előtt a törvényjavaslat: szeptembertől csak az egyéni vállalkozók választhatnák a KATÁ-t, és ők is csak akkor, ha csupán magánszemélyeknek dolgoznak.

A kormány ma – 2022. július 11-én – benyújtotta az Országgyűlésnek a T/583 számú törvényjavaslatot, amely alapjaiban változatja meg a kisadózók tételes adójáról szóló törvényt.

Egyike a törvény markáns változásainak az, hogy a KATA választására jogosultak köréből száműzi 

• az egyéni céget,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságot,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságot, és
• az ügyvédi irodát.

Ez az adózási mód tehát a jövőben csak az egyéni vállalkozók számára lenne elérhető, és ők is csak akkor élhetnének e lehetőséggel, ha csak magánszemélyektől származik bevételük.

Azok az egyéni vállalkozók, akik „Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szereztek, továbbra sem lehetnek a KATA alanyai.

Az Art. szerinti kifizetőnek minősülő vevőt, megrendelőt (például bt, kft, de az önkormányzatok, költségvetési intézmények is e körbe tartoznak) érintően a törvényjavaslat csak a taxisokkal tesz kivételt: a szaktárca magyarázata szerint azért, mert esetükben a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.

A javaslat e részének elfogadása finoman szólva is érdekes helyzetet teremt szinte minden tevékenységi körben.

Például egy villanyszerelőnek, lakatosnak miért ne lehetne „kifizető” megrendelője anélkül, hogy bármiféle turpisság – mondjuk munkaviszony leplezése – állna szerződésük hátterében.

Tipikusan lakossági szolgáltatás a fodrász tevékenysége, de az sem ördögtől való, ha például arra kap az egyéni vállalkozó megbízást, hogy egy filmforgatáson készítse el a szereplők frizuráját.

Sokáig folytathatnánk a példák sorát. Ahogyan arra is hozhatnánk az adókijátszás szándékától távol álló eseteket is, amikor az a vállalkozó, aki tevékenysége jellegéből adódóan csak „kifizetőnek” dolgozik – magánszemélyek meglehetősen ritkán vesznek igénybe marketing tanácsadást, tolmácsolást, és ehhez hasonló szolgáltatásokat –, de ennek ellenére belefér a jogalkotó által amúgy támogatni szándékozott „legkisebb vállalkozók” kategóriájába.

A szaktárca által e témában kiadott közleményből kiindulva az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók az Mt. szerinti munkaviszony helyett (annak leplezésére) katás vállalkozások létrehozására „kényszerítették” munkavállalóikat, ezzel pedig mind az államkasszát, mind a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították.

Ennek kiszűrésére – szerintem – a Katv. jelenlegi szabályai is meglehetősen erős eszközt adnak az adóhatóság kezébe, így bízom benne, hogy számíthatunk a javaslat finomhangolására is, a sok vállalkozót hátrányosan érintő tervezet némi módosítására.

 Mivel a kisadózók életéből a javaslat száműzi a kifizetőnek minősülő (céges, önkormányzati, stb.) megrendelőket, ezzel a kapcsolt félnek minősülőket is, így értelmét vesztik az ezekhez kapcsolódó, 40 százalékos különadók is. Ezeket tehát kivezeti a törvényjavaslat.

Az „eredeti”, bizonyos értékhatárt túllépő éves bevételhez kötődő 40 százalékos különadó megmarad, viszont ehhez a jelenlegi másfélszeresének megfelelő bevételi korlát tartozna a jövőben. Ez azt jelenti, hogy a mostani 12 millió forint éves bevételi korlátot évi 18 millió forint váltaná fel.

Amennyiben a törvényjavaslatból törvény lesz, úgy azok a vállalkozásoknak, amelyek 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazzák, 2022. évben 40 százalékos mértékű adót abban az esetben kell fizetniük, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevételük

• a Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
• 1,5 millió forint szorzatát meghaladja.

A 2022. január 1-től augusztus 31-ig folyamatosan a KATA hatálya alatt adózók esetében ez 12 millió forintot túllépő bevételt jelent.

Azok, akik a kisadózói adóalanyiságot 2022. szeptember 1-jétől választják, 2022. évben a különadót akkor kötelesek megfizetni, ha a kisadózói bevételük

• a kisadózói adóalanyiság fennállásának hónapjai és
• 1,5 millió forint szorzatát meghaladja.

Vagyis: 6 millió forint feletti bevételre kell a különadót megfizetniük.

Az adó mértékét minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forintban határozná meg a javaslat.

Amennyiben honatyáink és honanyáink megszavazzák az új szabályokat, azok 2022. szeptember 1-én hatályba lépnek, a választásról szóló nyilatkozatokat pedig legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

Azok az egyéni vállalkozók, akik az új szabályok szerint nem választhatják (vagy nem akarják választani) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást, dönthetnek az Szja tv. szerinti átalányadózás mellett. Nekik kicsivel több idejük lesz a váltásra: 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

Az átalányadózás drágább megoldás lesz az egyéni vállalkozók számára, mint a „katázás” volt eddig. Megfontolandó, hogy az érintettek egyéni céggé alakítsák át az egyéni vállalkozásukat és válasszák a kisvállalati (KIVA) adózást.

Ez utóbbi a KATA hatálya alól kiebrudalt betéti – és közkereseti társaságoknak is célszerű váltás lehet.

Noha ahhoz, hogy érdemben tanácsot adhassak a KATA hatálya alól így vagy úgy kipottyanó kisvállalkozásoknak a számukra elérhető és leginkább optimális adózási módokat illetően, természetesen egy már elfogadott jogszabályra lenne szükség, de cikkem folytatásában a várható szabályokra építve, esettanulmányokon keresztül veszem górcső alá az érintettek számára lehetséges megoldásokat.