Céltartalék szabályok

A céltartalék képzésének feltételeit a számviteli politikában kell rögzíteni. Nincs előírás, hogy mikor kell megszüntetni, de nem szabad elfelejteni, hogy az alapvető célja az adott évi eredmény megbízható reális kimutatása.

A céltartalék képzése az adózás előtti eredmény terhére történik; az óvatosság és összemérés a számviteli alapelvekből következik; a céltartalék képzés tehát az eredmény megbízható, reális kimutatását szolgálja.
Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
Az óvatosság elve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.
Céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben az adózás előtti eredmény terhére, azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és amelyekre a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Céltartalék képezhető a szükséges mértékben - a valós eredmény megállapítása érdekében és az adózás előtti eredmény terhére - az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, melyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
A képzett céltartalékot, illetve felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben, jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
A céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.
Társasági adó szempontból a céltartalék képzés adóalapot növelő, felhasználása pedig adóalapot csökkentő tétel.
Céltartalék képzés főkönyvi elszámolása:
T 865. Képzett céltartalék
K 42. Céltartalékok
Céltartalék felhasználás főkönyvi elszámolása:
T 42. Céltartalékok
K 965. Céltartalék feloldás