Változott a cafeteria juttatások bevallásának rendje

Juttatások és bevallások

2024. január 1. óta a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások – például a magáncélú telefonhasználat, csekély értékű ajándék juttatása, a rekreációs keretet meg nem haladóan adott SZÉP kártya-támogatás – utáni adókötelezettséget főszabály szerint a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig kell teljesíteni. A 2023. december 31-ig hatályos szabályok szerint havonta kellett e juttatások adóját bevallania és átutalnia a kifizetőnek.

 Ennek megfelelően, ha a munkaadó – például – 2024. január 15-én, béren kívüli juttatásként 100 ezer forint SZÉP-kártya-támogatást ad munkavállalójának, akkor a juttatást terhelő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót 2024. április 12-ig kell bevallania és megfizetnie.

Nagyon fontos, hogy e fő szabály alól kivételt jelent a rekreációs keretösszegen felüli SZÉP-kártya-juttatás: ennek közterheit továbbra is a „régi” szabály szerint, azaz havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni.

Noha cafeteria rendszer elemeként viszonylag ritka (volt eddig), lényeges változás a csekély értékű ajándékra vonatkozó előírásokban, hogy 2024-től a munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek évente – a korábbi egy alkalom helyett – háromszor adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát (26 680 forintot) meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást.

[A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69. § (5) bekezdés a) és c) pontjai; Szja tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja.]

 Az adóhatóság fentiekről tájékoztatót tett közzé (2024. január 23-án), amely megtalálható a honlapján: https://nav.gov.hu/ado/szja/Valtozasok_a_beren_kivuli_es_egyes_meghatarozott_juttatasoknal

Variációk csekély értékű ajándékra

Ahogyan arról fentebb már esett szó, az Szja tv. 70.§ (6) bekezdése a) pontja szerint, egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. A hivatkozott paragrafus (9) bekezdése pedig rögzíti, hogy csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás.

 Ugyanakkor, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben találunk olyan jogcímet is, amely alapján a csekély értékű ajándék adómentességet élvez: igaz, csak bizonyos terméket érintően, és az sem mindegy, hogy ezt a terméket hol vásároljuk mg!

A törvény 1. számú mellékletének 8.45. pontja szerint adómentes, a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

 Az adótörvény e módosításának hátterében az egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló, november 16-án hatályba lépett 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet áll. Mentes tehát az adó alól a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. § (1) bekezdése szerinti

• forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől
• palackozott kiszerelésben vásárolt,
• oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott,
• a Btv. 1. § 3. pontja szerinti borászati termékek juttatása

reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként.

 A mentesség alá vont borászati termékek körébe az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében szereplő, szőlőből készült termékek tartoznak. Ez a dokumentum 17 pontban határozza meg a szőlőből készült termékek kategóriáit.

Eszerint többek között a borászati termékkörbe tartozik:

• a bor;
• erjedésben lévő újbor;
• a likőrbor;
• a pezsgő;
• a minőségi pezsgő;
• a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor;
• a gyöngyözőbor;
• a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor;
• a szőlőmust stb.

Lényeges, hogy az adómentesség kizárólag olyan borászati termékek ingyenes juttatására vonatkozik, amelyeket a kifizető/juttató közvetlenül a borászati üzemengedélyestől, tehát közvetlenül a borházaktól, illetve a borházak saját értékesítési kereskedőitől szerez be, valamint az előírt szabályozásoknak megfelelően felcímkézve, palackozott kiszerelésben vásároltak meg.

Ez egyben azt is jelenti, hogy más kereskedelmi forgalomból származó beszerzésekre, így például áruházakban megvásárolt italokra, vagy étteremben felszolgált italra nem vonatkozik az adómentesség. (Az adómentesség egyaránt érvényes a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra is.)

Az ördög – ahogy mondani szokás –, mindig a részletekben lakik. Így fontos a tárgyalt juttatás kapcsán az is, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg, az adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály továbbra sem alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy adóköteles bevétel – például, az év végi jutalom, vagy megbízási díj – nem tehető adómentessé azzal, hogy borházaktól összeállított ajándékcsomag formájában fizetik ki.

Ezzel szemben, ha mondjuk, egy borház pincéjében rendezett borkóstoló résztvevőinek helyben szolgálnak fel borászati terméket, akkor az értékhatár nélkül adómentes lehet. Azonban borászati termékek csekély értékű ajándékként való juttatása egy magánszemély esetében csak évi egy alkalommal érvényesíthető, feltéve, hogy a magánszemélynek a kifizető az adóévben más formában nem adott át csekély értékű ajándékot, amelyet nyilvántartással tud igazolni.

Az adómentes a borászati termék juttatásáról az adóhatóság tájékoztatót is közzé tett

(2023. december 14-én), amely elérhető a honlapján:

https://nav.gov.hu/print/ado/szja/Adomentes_a_boraszati_termek_juttatasa

Nyilvántartás kell, de mi legyen benne?

 A csekély értékű ajándék kapcsán (is) az adótörvény előírja, hogy a juttatónak erre vonatkozó nyilvántartást kell vezetnie, továbbá a borászati termék adómentes juttatásának feltételeként rögzíti a törvény, hogy olyan nyilvántartást kell vezetni e termékekről, amelyből megállapítható, hogy

• honnan szerezték be, hol vásárolták meg a terméket és
• mi a felhasználás módja, azaz mire használták fel.

Kérdés, hogy a borászati termékekre előírtakon túlmenően, általában véve, milyen információkat kell feltűntetni a csekély értékű ajándékok nyilvántartásában.

Van-e kötelező forma erre vonatkozóan, illetve a juttatás átvételét a juttatásban részesülőnek alá kell-e írnia? A juttatás értékét fel kell-e tűntetni a munkavállaló bérlapján?

Az adótörvény (és más jogszabály) nem ír elő kötelező formát e nyilvántartásra. A fontos az, hogy azok az adatok szerepeljenek benne, amelyek a juttatás és az abban részesülő beazonosításához szükségesek (név, adóazonosító jel, dátum, az ajándék megnevezése, értéke, stb.). A nyilvántartást a kedvezményezettnek nem kell aláírnia, és a juttatás értékét sem kell a bérlapon feltüntetni.

 Nézzünk egy, a gyakorlatban is felmerülő problémát a csekély értékű ajándékok köréből!

 Egy gazdasági társaság évente többször is ad ajándékot a dolgozóinak, vagy azok egy részének. Például nőnapi ajándékot, úgynevezett „hűségajándékot” (ezt a vállalkozásnál bizonyos ideje dolgozó munkavállalók kapják), a társaságnál három évnél régebben dolgozók születésnapi ajándékot kapnak, év végén pedig a cégnél mindenki kap utalványt.

Az Szja-törvény szerint lehetőség van évente három alkalommal csekély értékű ajándék juttatására (a megfelelő nyilvántartás vezetése mellett), esetenként és személyenként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás formájában.

Ha évente három alkalmat meghaladóan kerül sor ajándékozásra (adott esetben az ajándékok egyike sem haladja meg az említett értékhatárt), a vállalkozó eldöntheti, hogy mely ajándékokat kezeli csekély értékű ajándékként?

A cég vezetőségének jogában áll, hogy eldöntse, milyen juttatásokban részesíti a dolgozóit, és – a törvényi feltételek megléte mellett – mely ajándékokat nevezi csekély értékű ajándéknak, besorolva ezeket az évi három alkalomba, és melyeket az ezen felüli (noha adott esetben a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű) juttatások körébe.

 Fontos, hogy egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát).

[Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont]