Bevallás-frász – Ön is kapott levelet a NAV-tól?

„Túl sok adóm volt ahhoz, hogy bevalljam.”

A Reader's Digest közel öt évvel ezelőtti számában megjelent cikk szerint  Charles J. O' Byrne,  New York kormányzójának, David Patersonnak vezető tanácsadója öt éven keresztül elmulasztotta benyújtani az adóbevallását. Az „elmulasztotta” helytelen megfogalmazás, állítja az ügyvédje: O' Byrne egyszerűen nem tudta kifizetni az adóját.

A férfi ugyanis egy speciális betegségben, ún. késedelmes-bevallás-szindrómában szenved, melynek oka a depresszió. És noha ez a depresszió nem akadályozta meg abban, hogy kifejezetten hatékonyan töltse be a hivatalát, vagy mozgalmas társadalmi életet éljen, a jelek szerint nagyon is hatással volt az adófizetési képességére - egyhuzamban öt éven át.

Hogy az érvelést bevette-e bárki is? Az Amerikai Pszichiátriai Társaság nem. Egyik képviselőjük azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy a késedelmes-bevallás-szindróma nem számít pszichiátriai betegségnek.

Nem tudni, magyar áldozata van-e ennek a különös (és a jelek szerint nem lélektani) betegségnek, és ez mennyiben gátolja őket a bevallás kitöltésében. Az viszont biztos, hogy a NAV mindent megtesz, hogy elejét vegye az ilyesminek: kétoldalas levélben hívja fel az adózók figyelmét az adóbevallás lehetséges módozataira, a teendőkre, határidőkre.

„Most már mindent értek”

A szóban forgó levél miatt a címzettek sokszor inkább megijednek a feladó (és a sokaknak „kínainak” tűnő tájékoztató) láttán, mintsem a „most már mindent értek” jóleső bizonyosságával hajtanák álomra a fejüket. Nekik készült ez az összefoglaló, melyben a NAV levél olvasása közben esetlegesen felmerülő kérdésekre adunk választ.

Kell-e egyáltalán bevallást beadnom?

Először is azt tisztázzuk, kinek kell egyáltalán bevallást beadnia. Ugyanis önmagában az a tény, hogy valaki megkapta a szóban forgó NAV-levelet, az nem jelenti azt, hogy muszáj bevallást is kitöltenie. (Ennek a fordítottja is igaz: ha valaki nem kapta meg ezt az ominózus küldeményt, attól még felmerülhet a bevallási kötelezettsége!)

A tájékoztatót – és ez nem felszólítás a bevallási kötelezettség teljesítésére!- azok az adóalanyok kapják, akik az adóhatóság nyilvántartása szerint az előző évben (tavaly, 2013-ra vonatkozóan) adtak be bevallást.   

Nem kell bevallást adniuk azoknak, akiknek 2014-ben egyáltalán nem volt bevételük, vagy csak olyan, amelyet az Szja-tv. rendelkezései szerint nem kell bevallani. E körbe tartoznak:

• azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek, mint az Szja-tv. 1. számú mellékletében felsoroltak), vagy a nyugdíj, a gyes;
• olyan országból származó bevétel, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (vagy ún. viszonosság érvényesül), és az Magyarországon mentesíti e jövedelmet az adó alól, és az érintettnek nincs más, belföldön adóköteles bevétele;
• amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 000 forintot, vagy a bevétel ugyan ettől több, de a belőle (a költségek levonásával) számított jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot (itt feltétel az is, hogy az ingóságok értékesítését nem üzletszerűen – egyéni vállalkozóként, vagy egyéni vállalkozói engedély nélkül, de lényegében vállalkozás jelleggel, rendszeresen – végzi a magánszemély); 
• amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog – mondjuk haszonélvezeti jog- gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
• amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett (például az adótörvény fogalmai szerinti csekély értékű ajándék);
• amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
• amely pénzbeli nyereménynek minősül;
• amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani: például alkalmi munka, idénymunka esetében a minimálbér (garantált bérminimum) munkában töltött napokkal arányos részét meg nem haladó jövedelem;
• mezőgazdasági őstermelő (és átalányadózást alkalmazó kistermelő) esetében az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított 600 000 forintot meg nem haladó bevétel, feltéve, hogy az érintettnek más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt.

Nekem kell megcsinálni vagy a munkáltatóm készíti és adja be az adóbevallást?

Amennyiben bevallási kötelezettsége keletkezett, akkor azt a magánszemély vagy önadózóként, vagy munkáltatói adómegállapítás keretében teljesítheti.

A) Munkáltatói adómegállapítás:

Ennek elsődleges feltétele, hogy a munkáltató – és ebből a szempontból a társas vállalkozás is munkáltatója a személyesen közreműködő tagjainak - hajlandó legyen elvégezni ezt a feladatot. Erre ugyanis nem kötelezhető. Az viszont kötelessége, hogy a bevallási kötelezettség teljesítéséhez segítséget nyújtson. Azaz a szükséges adatokat (az adóévben általa kifizetett jövedelem, levont adóelőleg) átadja a magánszemélynek, illetve tájékoztassa őt az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről, valamint arról, hogy ezeket a vonatkozó törvényi feltételek alapján választhatja-e az érintett. 

Ha a munkaadó vállalja az elszámolás elkészítését, akkor jönnek további, az Szja-tv. által előírt feltételek. Először is a magánszemélynek ezt nyilatkozatban kell kérnie a munkáltatótól, másodszor a nyilatkozat megtételének is vannak feltételei. A munkáltatói adómegállapítást az kérheti, aki  

• kizárólag az adó elszámolását végző munkáltatótól szerzett olyan adóköteles bevételt, amely nem adómentes, vagy nem a munkaadót terheli utána adó, vagy
• az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya (tagi jogviszonya) alapján szerzett a fenti kitételeknek megfelelő bevételt, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak, és
• az adóévben – az előző pontokban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátást, munkanélküli ellátást, más, ezekhez hasonló juttatást kapott, és a folyósító az adó elszámolását vállaló munkáltató (mondjuk a munkaadónál működik TB-kifizetőhely) vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

Példa: A munkavállaló 2014. január 1-jétől május 10-ig az „A” munkaadónál dolgozott, majd május 11-től a „B” munkáltatónál, miközben július 20-tól augusztus 5-ig táppénzen volt, egyéb jövedelme nem keletkezett. A „B” munkaadó az előző munkáltató jövedelemigazolása és az Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott igazolás birtokában elkészítheti az elszámolást, ha azt az érintett írásban kéri. 

Lényeges, hogy az az egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozói tevékenységét 2014-ben egész évben szüneteltette – és az előzőekben felsorolt feltételeknek is megfelel –, az benyújthatja az adónyilatkozatot.

B) Önadózás:

Ha a munkaadó nem áll kötélnek, akkor a magánszemély önadózóként kénytelen eleget tenni bevallási kötelezettségének.  Erre három lehetősége van. Tehet:

• adónyilatkozatot: ha az adóévben kizárólag ugyanazon munkáltatótól volt jövedelme, és az ebből levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg, valamint megfelel még egy csomó feltételnek.Így például tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeiből levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve a megosztás nélküli családi kedvezményt is csak a munkáltató által már elszámolt mértékben érvényesít, nem volt egyéni vállalkozó, stb. (a teljes listát az Szja-tv. 11/A.§-ában találjuk),
• adóhatósági közreműködéssel egyszerűsített bevallást: kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége. (Kivételt jelent, ha egyéni vállalkozó volt az adóévben, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele származott.)

Példa: a magánszemélynek 2014-ben munkaviszonyból származó jövedelme mellett a nyaralója eladásából származott jövedelme. A munkaadó által kiadott igazolást, valamint az ingatlan értékesítésével – ideértve a szerzési értéket bizonyító dokumentumokat is – az adóhatóság rendelkezésére bocsátja. Az adóhatóság fogja mindezek alapján az elszámolást (bevallást) elkészíteni.

• adóhatóság közreműködése nélküli bevallást, azaz a 1453-as számú bevallástkell kitöltenie, amennyiben a fenti két lehetőséggel a feltételek hiányában nem élhet – mondjuk egyéni vállalkozó, vagy valamely bevételéből tételes költségelszámolással számítja ki a jövedelmét –, vagy saját maga döntött így. (Ha valaki szeretne az idevágó szabályokban elmélyedni, az Szja-tv. 11-14.§-ait kell áttanulmányoznia.)

Meg kell még említenünk a mezőgazdasági kistermelők által adható nemleges bevallási nyilatkozatot is. Erre akkor van lehetőség, ha a kistermelésből származó bevétel nem haladja meg a 4 millió forintot és legalább a bevétel 20 százalékának megfelelő, a tevékenységhez kapcsolódó költségeket igazoló számlákkal, bizonylatokkal rendelkezik a kistermelő. Fontos, hogy gépjárműhasználatról számla csak akkor fogadható el, ha azt útnyilvántartás is alátámasztja. Ez a nyilatkozat megtehető az adóbevallásban (például munkaviszonyból származó jövedelme is van a kistermelőnek) és a munkáltatói bevallásban is. Az erre vonatkozó szabályokat az Szja-tv. 78.§-a rögzíti.

Milyen teendőim vannak? Milyen határidőkkel?

Munkáltatói adómegállapítás esetén:

Amennyiben a munkaadó vállalja az elszámolás elkészítését, és annak törvényi feltételei az adott magánszemélyre vonatkozóan teljesülnek, az érintettnek 2015. február 2-ig kell ezt kérnie a 14M29 jelű nyomtatvány kitöltésével (ebben a munkaadó segít). 

A munkáltató az adóalapot és az adót az említett nyilatkozat alapján 2015. március 20-ig átadott igazolások (például az OEP igazolása az adóévben folyósított táppénzről) figyelembevételével 2015. május 20-ig állapítja meg és erről igazolást ad. Az elszámolás során megállapított adókülönbözetet a munkáltató számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb 2015. június 20-ig levonja vagy visszafizeti.

Adónyilatkozat esetén:

Amennyiben valaki azt szeretné, hogy adóbevallását az adóhatóság készítse el, és ennek törvényi feltételei is adottak, akkor 2015. február 16-ig kell a 1453NY jelű nyilatkozatot beküldenie papíron vagy elektronikus úton eljuttatnia az adóhatósághoz. Nagyon fontos, hogy ez a határidő jogvesztő, és még indokolt mulasztása esetében sincs helye igazolási kérelemnek!

Az adóhatóság az elkészített elszámolást (ez a 1453E jelű bevallás) legkésőbb 2015. április 30-ig elküldi az érintett magánszemélynek papíron vagy elektronikus úton. Ha ennek adatait a magánszemély elfogadja, akkor nincs további teendője (kivéve az esetleges adóhátralék befizetését). 

Abban az esetben, ha a magánszemély valamilyen okból nem ért egyet ennek adattartalmával – akár személyi adataiban talál hibát, akár az összesített jövedelem összegét vitatja -, akkor azt a kifogásolt adatok megjelölésével visszaküldi, vagy az ügyfélkapun keresztül megkapott fájlt korrigálva juttatja vissza. Erre 2015. május 20-ig van lehetősége. (Az adóhatóság 2015. június 22-éig küld értesítést a javított adatok alapján kiszámított adóról.)

Adóhatóság közreműködése nélküli bevallás esetén:  

Ugyancsak 2015. május 20-ig küldhető be a 1453 Adónyilatkozat, és a 1453-as bevallás is (ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, vagy papíron).

Az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésére kötelezett őstermelők és magánszemélyek a fenti határidőnél jóval korábban, 2015. február 25-ig kötelesek eleget tenni bevallási kötelezettségüknek.

Előfordulhat, hogy a bevallás szerint még fizetendő adója van a magánszemélynek. Amennyiben ez az összeg nem több, mint 150 ezer forint, és az érintett nem egyéni vállalkozó  és nem kötelezett áfa fizetésére sem, akkor az adóbevallásban is kérhet pótlékmentes részletfizetést – azaz nem kell külön kérelmet beadnia -, amely a kötelezettség  legfeljebb 6 havi, egyenlő részletekben történő megfizetését jelenti. Az első részlet 2015. május 20-ig esedékes. A kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben válik esedékessé, ha az esedékes részletet nem fizeti be az adós.    

Meddig kell nyilatkoznom az 1+1%-okról?

Az adó 1+1 százalékáról a bevallás részét képező, de önálló EGYSZA lapon rendelkezhet a magánszemély. Ezt be lehet küldeni a bevallással együtt, de önállóan is, akár papíron, akár elektronikus úton. Minden esetben 2015. május 20-a a határidő, kivéve, ha a munkaadó végzi el az elszámolást, mert neki 2015. május 10-ig kell a nyilatkozatot megkapnia.

Sinka Júlia