Bővült a beszámoló kiegészítő mellékletének elvárt tartalma
A Magyar Közlöny idei, 14. számában hirdette ki a jogalkotó – és a rákövetkező nappal már hatályba is lépett – az a kormányrendelet, amely viszonylag széles kört érintő módosítást hozott a számviteli törvényben, valamint az adózás rendjében is.
Az előző hét utolsó munkanapján, február 9-én lépett életbe a 18/2024. (II.8.) Kormányrendelet, amellyel – a veszélyhelyzetre hivatkozva – a beszámoló kiegészítő mellékletét érintő módosítást írt elő a jogalkotó. Az új szabályt első ízben a 2023. évi beszámolóra kell alkalmazni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) „eredetileg” 2024. január 1-jével hatályosan gazdagodott a 94/B. paragrafussal – a 2023. évi CVIII. törvény iktatta be –, amely előírja, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a környezetvédelemi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.
A frissen megjelent kormányrendelet (2.§ (1) bekezdés) ezt az előírást vészhelyzet idejére érvényes rendelkezéssel bővíti. Eszerint az Sztv. „eredeti” 94/B.§-ától eltérően:” a vállalkozó az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja az általa az üzleti évben ellentételezés nélkül az Sztv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nyújtott, 1 000 000 forint összeget meghaladó valamennyi pénzbeli és – könyv szerinti értéken figyelembe vett – természetbeni juttatást gazdálkodónkénti bontásban (név, székhely, adószám). Amennyiben a vállalkozó az üzleti évben ugyanannak a gazdálkodónak többször nyújt juttatást, az 1 000 000 forint összeghatár tekintetében azokat egybe kell számítani.”
Fontos, hogy az Sztv. 3.§ (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott kategóriába tartoznak – a vállalkozók mellett – az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmények is.
Az egyéb szervezetek közé tartozik, többek között:
– az egyesület,
– az alapítvány,
– a köztestület,
– a közalapítvány,
– a lakásszövetkezet,
– a társasház,
– az ügyvédi iroda,
– a szabadalmi ügyvivő iroda,
– a végrehajtói iroda,
– a közjegyzői iroda,
– a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
– a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
– a közös jogkezelő szervezet,
– az MRP szervezet,
– az egyházi jogi személy,
– a befektetési alap,
– az egyéb alapok,
– a magánnyugdíjpénztár,
– az önkéntes nyugdíj-, kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
– a közraktár, valamint
– a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
Ez utóbbi körben említhetjük például, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményeket.
Ebből pedig az következik, hogy nem csupán a vállalkozások egymás között, ingyenes ügyleteket érinti a rendelkezés, hanem akár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodának ingyenesen átadott eszközről, ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatásról, támogatásról is be kell számolnia vállalkozónak a kiegészítő mellékeltben. (A nem pénzbeli támogatást könyv szerinti értéken kell figyelembe venni.)
Az információt gazdálkodónkénti bontásban kell bemutatni a név, a székhely és az adószám feltüntetésével.
Fentiekkel összhangban kell az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 227/A. § (2) bekezdése rendelkezéseit is alkalmazni.
Az Art. hivatkozott szakasza – a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése – szerint, az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a Számv. tv. alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. Ezzel összefüggésben, lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
A 18/2024. Kormányrendelet ebben a vonatkozásban is előírja a „vészhelyzeti eltérést”, azaz rögzíti, hogy a beszámoló szempontjából lényegesnek minősül minden olyan információ is, amellyel a fentebb részletezettek szerint a kiegészítő mellékletet bővíteni kell.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a cég kiegészítő mellékletéből kimaradnak a más gazdálkodónak ingyenesen adott, nyújtott, az 1 millió forintot meghaladó értékű termékek, szolgáltatásnyújtások, esetleg támogatások, akkor ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal számolhat „a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése” jogcímén (Art. 220.§).
Mivel mindezeket már a most készülő, 2023. évi beszámolót érintően is alkalmazni kell, a mérlegkészítési időszakban sem szabad megfeledkezni a törvénymódosításról!