Az szja bevallásban érvényesíthető kedvezmények

Összeállításunkból kiderül, hogy az idei szja bevallás elkészítésekor milyen és mekkora összegű adókedvezményt lehet érvényesíteni.

Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
A 2006. december 31-én hatályos szja tv. alapján lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény fő szabály szerint a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Tehát a kedvezményre jogosultak általános esetben utoljára a 2010. évi bevallásukban csökkenthették ezen a címen az adójukat.
Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre (szoc. polra) és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. Így akár 2010. után is, de utoljára a 2015-ös évre csökkenthetik adójukat ezen a címen.
Az átmeneti rendelkezés szerint tehát, ha a lakáscélú hitel törlesztése 2007. január l-je előtt megkezdődött, a törlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény a 2006. december 31-én hatályos szabályoknak megfelelően a fenti időszakban továbbra is érvényesíthető ("áthúzódó kedvezmény").
Ha viszont a hitel igénylő szoc. polra jogosult volt - annak ellenére, hogy nem vette igénybe -, akkor nem jár meghosszabbított időtartamban a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye.
A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között. Új ingatlan esetén a 2011-ben befizetett törlesztés 40 %-a, maximum 120 000 forint lehet a kedvezmény, ha a felvett hitel összege a 15 millió forintot nem haladta meg. Használt lakás esetén 30 %, max. 120 000, ha a hitel max 10 millió volt.
A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes, adóalap-kiegészítés nélküli 2011. évi összes jövedelme a 3 400 000 nem haladja meg. Amennyiben az igénylő házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, és adóstárs és tulajdonostárs is egyben, akkor a jövedelemkorlát 4 400 000 forint.
Amennyiben a jövedelem a jövedelemkorlátokat meghaladja, akkor a felettes jövedelem 20%-ával csökkenteni kell az egyébként kiszámított, illetve megillető kedvezmény összegét. Ezért 4 illetve 5 millió forintos jövedelem felett már nem érvényesíthető adókedvezmény e címen.
 
Személyi kedvezmények
1. Súlyosan fogyatékos személyeknek lehetőségük van személyi adókedvezményt igénybe venni.
A kedvezmény igénybevétele szempontjából az tekinthető súlyos fogyatékosnak, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, és erről orvos által kiállított igazolással rendelkezik, továbbá súlyos fogyatékos az, aki rokkantsági járadékban részesül.
Az ideiglenes jelleggel kiadott igazolás esetén fel kell tüntetni az érvényesség időtartamát. A meghosszabbításhoz ismételt orvosi vizsgálat szükséges.
A véglegesnek minősített állapotot nem kell újra igazolni. Abban az esetben, ha valaki hosszú évek óta szenved olyan betegségben, amely alapján erre a kedvezményre jogosult lett volna, akkor az igazolás beszerzését követően elévülési időn belül önellenőrizheti a korábbi évekre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásait.
Súlyos fogyatékosság esetén a 2011. adóévben havonta 3900 forint adókedvezményt lehet érvényesíteni minden olyan hónapban, amelyben a súlyos fogyatékosság legalább 1 napig fennáll.
 
2. A mezőgazdasági őstermelő éves jövedelme adójából legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthet. A kedvezmény abban az esetben jár, ha tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmaz.
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel.
 
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adóbevallásában fel kell tünteti az őstermelő regisztrációs számát. A kedvezmény összege maximum 100 ezer forint lehet.
Érvényesíthetik, de az érvényesítéshez a tagoknak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük.
A kedvezmény összege együttesen 100 000 forint.
 
Tandíj kedvezmény
A tandíj, felnőttképzés címén a halasztott kedvezmény az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető.
A korábban felsőoktatási tandíj és felnőttképzés díjaként megfizetett összegek után halasztott kedvezményekről beszélhetünk még.
A kedvezmény halasztott érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása bejegyzés szerepeljen.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését, illetve a felnőttképzés első ízben történő megszűnését követő öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban érvényesíthető.
 
A tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény érvényesítésének egyik feltétele, hogy az összes, 2011. évi adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem ne haladja meg a 3 400 000 forintot. Ha a jövedelem több 3 400 000 forintnál, akkor már csak csökkentett mértékben jár a kedvezmény.
A kedvezmény mértéke a befizetett összeg 30%-a,  max. 100 000 forint.
 
Családi kedvezmény
A 2011. évben hatályos Szja tv. szerint családi kedvezményt érvényesíthet az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, a családi pótlékra saját jogán jogosult magánszemély, és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A családi kedvezmény érvényesítésnek nem feltétele, hogy a magánszemély kapja a családi pótlékot. Például ha a felek élettársi kapcsolatban élnek és egy közös gyermeket nevelnek, az anya kapja a családi pótlékot. Ebben az esetben a családok támogatásáról törvény alapján az apa is jogosult a családi pótlékra – bár technikailag nem neki folyósítják – így akár már év közben is kérhette a kedvezmény figyelembe vételét.
Abban az esetben, ha a közös gyermek mellett az édesanya egy saját gyermeket is hozott az élettársi kapcsolatba és mindkét gyermekre tekintettel neki folyósítják a családi pótlékot, de neki nincs adóköteles jövedelme, a közös gyermekre tekintettel az apa a családi kedvezményt továbbra is érvényesítheti akár évközben, akár évvégén,  az élettársa gyermekére tekintettel azonban - mivel Ő nem jogosult a családi pótlékra  - évközben semmiképpen nem tudja érvényesíteni a kedvezményt. De az édesanya a saját gyermekére vonatkozó kedvezményét év végén az adóbevallás benyújtásakor megoszthatja az élettársával.
A kedvezmény összege egy és kettő eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként, havonta 62 500 forint. Három és minden további eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként, havonta 206 250 forint.
 
Családi kedvezmény a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, de figyelembe kell venni az eltartottakat is, mert befolyásolja az igénybe vehető kedvezmény mértékét.
 
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi  pótlékot folyósítanak, orvosi igazolás alapján a magzat a várandósság időszakában –fogantatásának 91. napjától a megszületéséig-, az aki családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részelülő magánszemély.
Ez az a kör, akikre érvényesíthető a kedvezmény, de a kedvezmény mértékét- vagyis azt, hogy 62 500 forint vagy 206 250 forint – befolyásolja az eltartottak száma.
 
Fontos tehát, hogy ki minősül eltartottnak 2011. évben hatályos szabályok szerint, eltartott tehát az, aki kedvezményezett eltartott (pl. az általános iskolás kiskorú), valamint az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vesznek.
 
Példa: egy családban három gyermek van. Két általános iskolás, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak és van egy nappali tagozaton tanuló főiskolás személy, aki nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A szülők kérték a főiskolás magánszemély figyelembe vételét a családi pótlék összegének megállapításánál, így a két általános iskolás gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. 
Tehát ebben a családban van három eltartott és két kedvezményezett eltartott. Így mivel három eltartott van, a két kedvezményezett eltartottra – az általános iskolásokra – kétszer 206 250 forint kedvezmény érvényesíthető, minden olyan hónapban, amelyben a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják.