Az egyéni százalékos egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény bizonyos esetekben  a magánszemélyt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét írja elő.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás számításánál meg kell vizsgálni, hogy a magánszemélynek van-e olyan tőkejövedelme, amire vonatkozhat a százalékos ehó fizetési kötelezettség, illetve hogy a magánszemély egyéni egészségbiztosítási járulékként, egészségügyi szolgáltatási járulékként az év során fizetett-e mindösszesen 450 000 forintot, vagy sem.

Az 1998. évi LXVI. törvény 3. §. szabályozza a magánszemélyek százalékos eho fizetési kötelezettségét.

Eszerint a magánszemélynek 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie  az adóévben megszerzett alábbi jövedelmek után:
a) vállalkozásból kivont jövedelem,
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem,
e) ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.
A fizetési kötelezettség addig áll fenn, amíg a biztosítási jogviszonyaival összefüggésben az év során nem fizetett összesen 450 000 forint összegű egészségbiztosítási járulékot, vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A fizetési kötelezettség kiegészítő jellegű, vagyis a tőkejövedelmek után százalékos ehóból annyit kell fizetni, amennyi még hiányzik az évi 450 000 forint összeghatárhoz. Persze csak akkor, ha a 14 százalékos fizetési kötelezettség alapján van ennyi kötelezettség. Ha nincs, akkor csak annyit, amennyi a 14 százalékos eho alapján fizetni kell.

Az érintett tőkejövedelmek fogalmát, így a jövedelemszámítás szabályait is, a személyi jövedelemadó törvény határozza meg.