Az agrártámogatások könyvviteli elszámolása és buktatóik (2/1.)

Miután Washington államban (hol másutt) legalizálták a marihuánát, a kendertermesztőknek komoly gondot okozott, mit is kezdjenek a növény szárával és gyökerével. Ugyanakkor a helyi sertéstenyésztőknek az egyre dráguló takarmányok miatt főtt a feje. Ekkor egy farmernek az a – mint utóbb kiderült zseniális – ötlete támadt, hogy az olcsó kendermaradékot keverjék a disznótápba. Ezzel a sertéstenyésztőknek számottevően csökkentek a költségeik, míg a fűfaló és kifejezetten életvidámmá vált disznóknak gyorsan nőtt a súlya – átlagosan 10-15 kilóval gömbölyödtek túl a vidító táp áldásaiból kimaradt társaikon. (Legalábbis a Reader's digest legfrissebb számában megjelent hír szerint.)

Sajnos a magyar gazdák nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, legálisan legalábbis nem. Ezért (is) igencsak rászorulnak a különféle állami támogatásokra. Az idén új, uniós forrásból fizetett, közvetlen támogatási forma indul útjára, az ún. termeléshez kötött támogatási rendszer. Ennek ürügyén dióhéjban összefoglalom a támogatások elszámolásának általános számviteli szabályait. (Természetesen kiemelt szerepe van a könyvelésben az adott támogatás, szerződésben meghatározott feltételeinek és az elszámolás módjára vonatkozó kikötéseknek.)

A könyvelés során különbséget kell tenni a működéshez kapott támogatások és a fejlesztéshez kapott támogatások között. (A tevékenység alapú támogatás az előbbi körbe tartozik majd.)

Működési (tevékenységi) támogatások

A tevékenységhez kapott támogatás egy konkrét tevékenység folyamatos végzésére ösztönöz. Célja az, hogy a támogatott vállalkozás gazdaságosan, nyereséggel folytathasson olyan tevékenységet, amelyet egyébként a piaci viszonyok alapján ráfizetéssel végezne, illetve be is szüntetné azt.

A számviteli törvény szerint egyéb bevételként kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét. Fontos, hogy mind a támogatást nyújtó, mind az abban részesülő félnél az elszámolás bizonylata a támogatási szerződés (határozat), az összeg folyósításáról szóló értesítés, valamint a pénzügyi rendezését igazoló banki bizonylatok. (Természetesen számla nem kísérheti a támogatás kifizetését, mivel az nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke.)

Fejlesztési támogatások

E körbe azok a (vissza nem térítendő) támogatások tartoznak, amelyek a vállalkozás hosszú távú fejlődését segítik, a tevékenységhez szükséges beruházások támogatásával.

A számviteli törvény szerint a vissza nem fizetendő, fejlesztésre kapott támogatásokat rendkívüli bevételként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a támogatás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor a támogatásból eredő bevételeket el kell határolni, és csak olyan ütemben jelenhetnek meg a vállalkozás bevételei között, amilyen ütemben a támogatás segítségével vásárolt eszköz értéke megjelenik költségként – például az értékcsökkenési leírásban -, ráfordításként a könyvekben.

A fejlesztési támogatások egy viszonylag szűk körét nem a rendkívüli eredményben, hanem – néhány jogszabály rendelkezése szerint – speciálisan a tőketartalékba kell elszámolni a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ezek a támogatások ugyanis csak bizonyos feltételek teljesülése esetén válnak véglegessé az adott vállalkozásnál. Ezért a tőketartalékban elszámolt támogatást át kell vezetni a lekötött tartalékba, és egészen addig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesülésével a támogatás összegét a vállalkozás véglegesnek tekintheti. Ekkor a támogatást vissza kell vezetni a tőketartalékba.

Támogatást nem csak az a vállalkozás kaphat, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, és a kettős könyvvitel szabályai szerint számolja azt el. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, őstermelő számára – természetesen a támogatási szerződésben előírtak mellett – az adótörvény, jelesül annak 19.§-a az irányadó a kérdésben. Eszerint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál bevételként a támogatásból fedezett kiadások, ráfordítások arányában és ütemében kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető.

Értékcsökkenés leírás elszámolása

Sajátos szabály érvényesül a támogatásból beszerzett, létrehozott tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolására.

A bekerülési értéknek a támogatás összegével megegyező részét a tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolhatja a vállalkozó költségként. Természetesen a támogatás összege ugyanazon adóév bevételében jelenik meg a bevallásban (is). Nagyon fontos, hogy e szabály azon eszközökre is érvényes, amelyeknek egyébként nincs értékcsökkenési leírása az Szja-tv. szerint (sem): így például a termőföldre.

E szabályok a mezőgazdasági őstermelőkre is vonatkoznak. Például – maradjunk a termőföldnél-, ha később a támogatással megszerzett termőföldet később eladja a vállalkozó / őstermelő, akkor a bevétellel szemben a föld bekerülési értékének csak a támogatással nem fedezett része csökkentheti az adóalapot. (A vonatkozó szabályokat az Szja-tv. 11. számú melléklete II./2. f) pontjában és II./7. pontjában találjuk.)

Támogatás visszafizetése

Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévet megelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a visszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként sajnos nem vehető figyelembe az adóalappal szemben.

Átalányadózás

Amennyiben az átalányadózás szabályait választotta a vissza nem térítendő támogatásban részesülő egyén vállalkozó, őstermelő, akkor a támogatás összege nem az átalányadózás szabályai szerint esik adózás alá, hanem az önálló tevékenységre előírtak szerint. Ez azt jelenti, hogy a támogatásból fizetett költségek, ráfordítások levonhatóak a jövedelem számításakor (nem az egyébként az átalányadózáshoz kapcsolt arányban, hanem teljes összegben)!

Legközelebb az „új módit”, azaz a tevékenységhez kötött támogatásokat vesszük górcső alá.

Sinka Júlia