Az agrártámogatások könyvviteli elszámolása és buktatói - 3/2. rész

AKTÍV MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a közvetlen kifizetések (SAPS, zöldítés, termeléshez kötött támogatások, fiatal gazda támogatás) támogatási feltételeként fogja vizsgálni az aktív mezőgazdasági termelői státuszt (a kapcsolódó feltételeket összefoglaló rendeletet a szaktárca adja ki).

A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján, a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU rendeletnek megfelelően kialakítandó hazai szabályzás szükségessé teszi a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel elkülönítését, amennyiben a mezőgazdasági tevékenység mellett bizonyos speciális tevékenységet is (például vízmű üzemeltetés) folytatnak.

A hivatkozott EU rendelet értelmében azt, hogy a termelő a közvetlen kifizetések követelményeinek megfelel, az érintett gazda nyilatkozatán túl, hitelt érdemlő, ellenőrizhető dokumentumokkal kell alátámasztani (e körbe tartozik a könyvelés is).

Az ehhez kapcsolódó, megjelenés alatt álló, ún. aktív gazda FM rendelet célja – többek között - az, hogy a közösségi rendelet elvárásainak is eleget téve, de  a közvetlen kifizetésben részesülő számára jelentős többlet adminisztráció nélkül megoldható legyen az elkülönített nyilvántartási - és könyvvezetési kötelezettség teljesítése.

A fentebb már említett speciális tevékenységi területek:

• sport- és rekreáció,
• az ingatlanvállalkozói (pl. ingatlan-közvetítői tevékenységet),
• repülőtér üzemeltetése,
• vasúttársaság üzemeltetése,
• vízmű üzemeltetése.

E tevékenységeket a jogszabály ún. negatív listás tevékenységekként értelmezi.

Amennyiben a támogatásra pályázó mezőgazdasági termelő negatív listás tevékenységet folytat – a belföldi vállalkozások esetében a sport- és rekreációs terület kapcsolódása a valószínű-, a fentebb említett nyilvántartási szabályok akkor vonatkoznak rá, ha az előző évben 5.000 eurót meghaladó közvetlen kifizetésben (támogatásban) részesült, elsődleges tevékenysége nem mezőgazdasági tevékenység, és  kevesebb, mint 20 hektár mezőgazdasági területet használ és jelent be az egységes területalapú támogatás (SAPS) keretében támogatásra.

A fenti tulajdonságokkal rendelkező pályázó is aktív mezőgazdasági termelőnek minősül akkor, ha a legutolsó lezárt pénzügyi évben a közvetlen támogatások éves összege eléri a nem mezőgazdasági tevékenységekből származó teljes bevételének legalább 5 %-át.

Az MVH felszólítására az érintett köteles megadni az összes bevétele összegét és ezen belül a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele összegét.

A közölt adatokat az MVH a termelő valamennyi bevételét tartalmazó könyvviteli nyilvántartásának, bevételét igazoló dokumentumának, és számviteli bizonylatainak tejes körű vizsgálatával ellenőrizheti.

A közvetlen kifizetést igénylő, és a mezőgazdasági tevékenységen kívül más (felsorolt) tevékenységet is folytató mezőgazdasági termelő 2015. január 1-jétől a nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon tovább részletezni, hogy abból a következő adatok rendelkezésre álljanak:

• mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétel,
• nem mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétel.

MIT JELENT EZ AZ ÉRINTETT KÖNYVELŐI KÖR SZÁMÁRA?

Amennyiben a kettős könyvelés szabályai szerint számol el a vállalkozás, úgy a feladat az értékesítés árbevétele és bevételek számlaosztály számláinak további részletezésével (ún. alábontásával) megoldható. (Az analitikában való elkülönítés kevésbé praktikus megoldás.)  Feltehetőleg a fentiek szerinti elkülönítést eddig is elvégezték, a pályázati elvárásoktól függetlenül - például a vezetőség információ igénye miatt.

A pénzforgalmi szemléletű egyszeres könyvvitel esetében már picit bonyolultabb a helyzet!

Amennyiben a könyvelést számítógépes program segíti, úgy az éves összesítőn az éves zárás összesített sora után kell a bevételeket megosztani. Ezt a program megfelelő paraméterezésével – az ún. gyűjtőkódokkal – meg lehet oldani, de a szoftverek többségénél feltehetőleg csak programozó segítségével. 

Abban az esetben, ha a könyvelés kézzel történik – például naplófőkönyvben - ott valamilyen jelölési mód – például eltérő színnel beírt tételek- alkalmazása segít abban, hogy a mezőgazdasági tevékenység bevételébe beleszámító értékesítéseket elkülönítse a nyilvántartás. Emellett természetesen a bevételek elkülönített összesítésére is szükség van, ezek forgalmát célszerű ez esetben is az éves zárás összesített sora után felvezetni.

A bevételek elkülönítése kapcsán fontos, hogy a fentebb hivatkozott uniós rendelet értelmében mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel az a bevétel, amely a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzemében végzett mezőgazdasági tevékenységből szerzett, beleértve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kapott támogatásokat, valamint a mezőgazdasági tevékenység után járó nemzeti támogatásokat is (a halászati de minimis támogatás kivételével).

A gazdaság mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó bevétele is mezőgazdasági tevékenységből származó bevételnek tekintendő, feltéve, hogy a feldolgozott termékek a mezőgazdasági termelő tulajdonában maradnak és, hogy a feldolgozás eredménye egy másik mezőgazdasági termék.

Mind a kettős könyvvitel, mind a géppel vezetett egyszeres könyvvitel esetében célszerű a rendelet szerint a mezőgazdasági tevékenység bevételébe beszámító tételek mindegyike számára saját alszámlát (gyűjtőkódot) bevezetni, illetve a kézi egyszeres könyvvezetésnél részletező nyilvántartást is nyitni.

A mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel elkülönített könyvelése, illetve annak könyvviteli módszerekkel való segítése, hogy a támogatás aránya is könnyedén kimutatható legyen, a különféle adatszolgáltatások összeállítása során is hasznos, valamint a vállalkozás egyéb támogatási jogcímeknek való megfelelését is igazolja.  

Az aktív mezőgazdasági termelői státusztól függetlenül, más pályázatokhoz kapcsolódóan fontos a tevékenységek közvetlen és közvetett költségeinek elkülönítése is. Ehhez a kettős könyvvitel rendszerében kitűnő megoldást kínál – a könyvelők által nem kifejezetten kedvelt, a vállalkozók által pedig nem igazán értett és értékelt- 6-7. számlaosztályok vezetése, a céghez mérten megfelelő mennyiségű alszámla megnyitásával.

Az erre fordított munkatöbblet busásan megtérül a pályázati anyag összeállításakor: egyrészt gyorsabban megy majd a szükséges adatlapok kitöltése, másrészt jelentősen csökkenti annak veszélyét, hogy az adatokat utólag javítani, pótolni kell a már beadott anyagban.

A következő részben a 6-7. számlaosztályban rejlő lehetőségekről lesz szó.

Sinka Júlia

A témában megjelent korábbi írások:

Az agrártámogatások könyvviteli elszámolása és buktatóik 3/1. rész