Amit mindenképpen tudni kell a gyermekgondozási díjról

Cikksorozatunkban a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, és a táppénz rövid bemutatásán túl az adott ellátással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket is ismertetjük. Cikksorozatunk második cikkében az általános szabályok alapján megállapított gyermekgondozási díjról szólunk, és ezen ellátással kapcsolatos gyakori kérdésekre térünk ki.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és annak végrehajtási rendelete szabályozza az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, ezen belül is a gyermekgondozási díjat. A gyermekgondozási díj keretében el kell különítenünk az alábbi gyermekgondozási díjakat:

• általános gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A. §),
• hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/E. §),
• nevelőszülői gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/F. §),
• nagyszülői gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/G. §).

Az alábbiakban a felsorolás első pontjában foglalt, ún. általános gyermekgondozási díjat, és az ehhez kapcsolódó kérdéseket ismertetjük.

A gyermekgondozási díj (rövidítve: gyed) biztosítási jogviszonyon alapuló, pénzben megállapított ellátás. Az Ebtv. 42/A. §-ban foglalt, ún. általános szabály alapján megállapított gyermekgondozási díjnak két előfeltétele van.

Az egyik előfeltétel, hogy erre az ellátásra az a szülő jogosult, aki a gyermeke szülését megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ezen 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a következő időket:

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
• a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A másik feltétel ahhoz kötődik, hogy mikor születik meg a gyermek. Azaz, ha a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő rendelkezik a fenti 365 nap biztosítási idővel, akkor további feltétele az ellátásnak, hogy

• a gyermek a biztosítási jogviszony alatt szülessen meg vagy
• ha az édesanyának, illetve más csecsemőgondozási díjra jogosult személynek csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, akkor ez esetben további feltétel, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett.

A gyermekgondozási díjnál – hasonlóan a csecsemőgondozási díjról szóló cikkünkben leírtakhoz - gyakran felvetődik az a kérdés, hogy a gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 nap biztosítási időnek folyamatosnak kell lennie?

A gyermek szülését megelőző 2 éven belül, minimum 365 nap biztosítási időnek egyáltalán nem kell folyamatosnak lenni, az akár több olyan jogviszony által is megvalósulhat, amelyek megszűnése és létrejötte között napok, hetek vagy hónapok teltek el. Például az édesanya gyermeke szülését megelőző 2 éven belül társas vállalkozó volt 300 napig, majd ezt követően három hónap elteltével kezdte meg azt a munkaviszonyt, amely a gyermeke születésekor már három hónapja fennáll.

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, míg ikergyermekek esetén további 1 évig, azaz a gyermekek 3. életévéig jár. A gyermekgondozási díjra vonatkozó igényről a kifizetőhely, ennek hiányában a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve hozza meg a döntést. Amennyiben azonban valaki több jogviszonya alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor az igényt – akkor is, ha munkahelyén kifizetőhely működik – csak a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálhatja el.

Megjegyzés: Cikkünkben ugyan az általános gyermekgondozási díjról szólunk, de a teljes tájékoztatás érdekében meg kell említeni, hogy a hallgatói (diplomás)-, a nevelőszülői-, és nagyszülői gyermekgondozási díjról is a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt.

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, amely idén havi 280 000 forint. Ez egy bruttó díj, ugyanis gyermekgondozási díjból 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg és 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.

A fentiek alapján megállapított gyermekgondozási díj azonban nem minden esetben kerül folyósításra. Azaz, nem jár a fenti gyermekgondozási díj – a gyermek elhalálozására nem kitérve -, ha

• a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjábanmeghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást;
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;
• a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt.

Ez utóbbi, azaz a bölcsödei elhelyezés kapcsán gyakran felmerül az a kérdés, hogy ha a szülő visszamegy dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása alatt, akkor érinti-e az ellátás folyósítását, ha a gyermekét bölcsödében helyezi el?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ezen szabály alapján, amennyiben a gyermekgondozási díjra jogosult személy ismét keresőtevékenységet folytat, akkor a gyermek bölcsődében elhelyezését követően is jogosult lesz a gyermekgondozási díjra. Ez esetben a keresőtevékenységéből szerzett jövedelme mellett a gyermekgondozási díj is folyósításra kerül. Ha biztosítottként dolgozik, és jogviszonyában keresőképtelensége kapcsán táppénzt kap, akkor ezen időszakban a táppénz mellett kerül folyósításra a gyermekgondozási díj.

Ha már szóba került a keresőtevékenység, akkor végezetül tekintsük át, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása mellett milyen feltételekkel lehet keresőtevékenységet végezni.

A gyermekgondozási díj kapcsán keresőtevékenységnek minősül 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Az általános szabályok alapján megállapított gyermekgondozási díj folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, bármennyi időtartamban lehet keresőtevékenységet folytatni. Korlát csak a nevelőszülői-, és hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj esetén érvényesül. A nevelőszülői-, és a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj folyósítása esetén, a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet a fentiekben ismertetett keresőtevékenységet - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - folytatni. Ezen időtartamot követően a keresőtevékenység bármilyen jogviszonyban, bármennyi időtartamban folytatható.

Más a helyzet a nagyszülői gyermekgondozási díjnál A nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítása esetén a nagyszülő kizárólag otthonában végezhet keresőtevékenységet.