alapbér és távollét 2013. Február

Kérdés

Egy dolgozó 2013. Február hónapban 10 napot dolgozik és 10 napot van szabadságon. Munkaszerződés szerinti bére: 330.000 Ft. Mennyi lesz az ő bruttó bére a ledolgozott napokra és mennyi a szabadság idejére? Valóban rosszul fog járni, ha elmegy szabadságra és ezt a Munkáltatónak ezt nem kötelessége kompenzálni? A 174-es osztó most akkor a munkanapokra is érvényes vagy azt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a TB naptárban szereplő munkanap osztószám alapján kalkuláljuk? Fizetett ünnep beletartozik a havi osztószámba? Köazönöm!

---

Válasz

Tisztelt Kérdező!

Előfordulhat, hogy ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor kevesebb bérre lesz jogosult. A probléma alapja, hogy többféleképpen értelmezhető a munkatörvénykönyv ide vonatkozó szabálya.  Erről a héten több újságcikk is megjelent, amelyekben az Ön által leírtakról írtak.

A bér számításának 3 módja is van, melyek az alábbiak:
-          Az egyik értelmezés szerint a munkanapokra jutó bért úgy kell meghatározni, hogy a havi alapbért el kell osztani ugyanúgy 174-gyel, mint a távolléti díj számításánál, és ezt az egy órára jutó munkabért fel kell szorozni az adott ledolgozott munkanap munkaóráival. Ezt annyiszor kell venni, ahány fizetett ünnep van a hónapban, illetve amennyi napot dolgozott a munkavállaló. Ehhez kell hozzáadni a szabadságra jutó bért, így áll össze a hónap fizetése.
-          Másik értelmezés szerint azt kell nézni, hogy mennyi a havi alapbér, ezt el kell osztani annyival, ahány munkanap és fizetett ünnep van az adott hónapban. Ezt annyiszor kell venni, ahány napot dolgozott a munkavállaló, illetve ahány fizetett ünnepnap van a hónapban, majd ehhez kell hozzáadni a szabadság idejére járó bért.
-          A harmadik értelmezés szerint a 174 óra osztószámot kell figyelembe venni.  174 órából le kell vonni a szabadságon töltött munkaórák számát. A különbséggel kell felszorozni a havi alapbérnek és a 174 órának a hányadosát.
Az NGM a mai napon választ adott a szabadság és a bér számításával kapcsolatban, amely a következő:
„Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat.
Ezután azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a - munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti - havi munkanapok számával. (A munkanapokba beleszámolnak a fizetett ünnepek, például január 1., március 15.) Meg kell nézni ezután, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért.”