Adóváltozások – célkeresztben 2019. (2.)

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Az Országgyűlés július 20-án elfogadta a „nyári adócsomagot”, azaz az adózást a következő évben meghatározó jogszabály módosításokat. A változások érintik a társasági adót és az áfát is.


A társasági adót érintő módosítások

A jogalkalmazók számára gyakran fejfájást okozó, jogértelmezési bizonytalanságot számolt fel a törvény - az adózókra nézve kimondottan kedvezően – módosítva a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A K+F adóalap-kedvezményeket érintően is kedvező változásokat hoz a következő év: a jövőben – akár már a 2018-as évre alkalmazhatóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővül: jövőre már a felújítások is beleértendőek. A kapcsolódó kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy ehhez a kedvezményhez most is, és a továbbiakban is auditori igazolás szükséges!)

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódó korlát értéke jelentősen megnő: eddig az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizálta a törvény. 2019-től viszont ez az összeghatár nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható majd.

Az is kedvező változás a vállalkozások számára, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik.
A könyvelő kollégák biztos, hogy rögtön számolni kezdenek, tudván, hogy a fenti változás jelentősen növeli az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét: ez elsősorban az ingatlan beruházásoknál lehet komoly előny.

Jó hír a kisgyermekes munkavállalóknak, illetve az őket foglalkoztató vállalkozásoknak, hogy 2019-től az adóalappal szemben elszámolható költségnek minősülnek a legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei.

A jelenlegi szabályok szerint csak a külföldön, a társasági adónak megfelelő adó alanyának nem minősülő – azaz ezen adó fizetésére nem kötelezett - ingatlanbefektetési alapoknak nem keletkezik telephelye a magyarországi tevékenységükhöz kapcsolódóan.
Jövőre nem keletkeztet társasági adó telephelyet a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap magyarországi ingatlanhasznosítási és/vagy –értékesítési tevékenysége akkor sem, ha az alap az alapítása szerinti tagállamban társasági adónak megfelelő adó alanya, de adókötelezettség nem terheli.

Lényeges, hogy lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is, függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem.
Ugyanis a módosító törvény kihirdetését (a 117. számú Magyar Közlönyben jelent meg, 2018. július 25-én) követő naptól megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

Általános forgalmi adó

Az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére.

A törvénymódosítás ezt ülteti át a hazai jogrendszerbe: az Áfa tv. kiegészül egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések sorába a jogalkotó bevezet új, az utalványokkal kapcsolatos fogalmakat.

Így az Áfa tv. meghatározza az utalvány fogalmát is: ez alatt olyan eszközt kell érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionál és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) feltüntették, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tesz az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:
- az egycélú utalványok minden egyes átruházása (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első átruházást is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, míg
- a többcélú utalvány kibocsátásakor és további átruházásakor nem, csak annak beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (ezzel szemben a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – így a forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnek, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kell fizetnie az áfát).

A felsorolt módosítások 2019. január 1-jével lépnek hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni.
Ettől függetlenül, a gyakorlatban mégsem beszélhetünk tényleges változásokról, mivel az utalványok áfa-kötelezettségének kérdésében korábban is ez az értelmezés volt az irányadó. Lényegében tehát a törvény szövegének változása csak pontosítja, egyértelművé teszi a szabályozást, de nem jelenti ezen ügyletek merőben új adójogi kezelését.

Az adómértéket érintő változás, hogy jövőre az ESL és UHT a kedvezményes 5%-os áfa terheli majd.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére teljesített, ún. távolról is nyújtható szolgáltatások - telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások - teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany igénybevevő letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az áfát a szolgáltatást az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallania és megfizetnie egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, az illetősége szerinti tagállam adóhatóságán keresztül.
2019. január 1-től, abban az esetben, ha
- a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint
- a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és
- a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor a távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában marad (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kell teljesíteni).

A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az adóalany a 10.000 eurós küszöbérték alatt is a főszabály szerinti adózási módot válassza, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany vevő illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. Választásától azonban ezen döntését követő második naptári év végéig nem térhet el.

Az Áfa törvény fogalmai szerinti teljesítési időpontot érintő további módosítások is életbe lépnek jövőre.

Így 2019. január j-jétől abban az esetben, ha az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítését megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősül.
Arra, hogy ez – az aprónak tűnő jogszabályváltozás – mit jelent a gyakorlatban, nézzünk egy példát!
Tegyük fel, hogy az irodabérlet elszámolási időszaka egy naptári év, de a bérbeadó (adóalany) augusztus 31-vel megszűnik. Viszont az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja – ha nem szűnne meg a bérbeadó cég - egyébként december 31-re esik. Tekintve, hogy emiatt nem lehet december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, az ilyen (és az ehhez hasonló) esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esik, azaz a példa alapján augusztus 30-ára.

Az Európai Uniós kötelezettségünkből következően, a fordított adózáshoz kapcsolódó szabályokat sem hagyta érintetlenül az adócsomag, bár e szabályok nem jövőre lépnek életbe.

2021. január 1-től jelentősen szűkül a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabálya: nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózik fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

Ugyanakkor az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán tovább – 2022. június 30-ig – alkalmazható a fordított adózási mechanizmus.

Az adócsomag érintette a személyi jövedelemadó, a helyi adó és más kötelezettségek szabályait is. A folytatásban ezekről lesz szó.