Nincs ősz, adócsomag nélkül – már a parlament előtt a törvénytervezet 2.

Már a parlament előtt a törvényjavaslat, amely a számviteli törvényt is több ponton módosítja, és érinti a könyvvizsgálói tevékenységet is.

Az október 18-án benyújtott, T/1614. számú törvényjavaslat a számviteli törvénybe új, a multinacionális vállalkozásokat érintő közzétételi kötelezettséget ír elő, továbbá több fontos fogalmat, rendelkezést pontosít: köztük a mérlegbeszámoló összeállítását érintő előírásokat.

A számviteli törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettséghez is kapcsolódnak a Javaslat azon rendelkezései, amelyek elsődlegesen a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben (Kkt.) hoznak változásokat.

Új közzétételi kötelezettség

A tervezett módosítás hátterében egy uniós jogszabály áll, amelynek rendelkezéseit 2023. június 22-éig kell átültetni a hazai szabályozásba.

Tavaly december 1-jén hirdették ki a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelynek értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben nyilvánosságra kell hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat.

Az új kötelezettség tehát a hazai vállalkozások túlnyomó többségét kitevő kis- és középvállalkozásokra nem vonatkozik: azon legfelsőbb szintű anyavállalatokat, valamely uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelsőbb szintű anyavállalatok leányvállalatait, illetve önálló vállalkozásokat vagy fióktelepeket érinti majd, melyek a vonatkozó értékhatárokat meghaladó éves (konszolidált) bevétellel rendelkeznek az utolsó két egymást követő üzleti évben.

Mivel ezt a feladatot olyan uniós szabály írja elő, amelyet a tagállamoknak nemzeti szabályaikban adaptálniuk kell, a kötelezettség beépítése a magyar szabályozásba ezért nem kérdéses, a most tárgyalásra váró törvénymódosítás „csak” ennek tervezett szabályait rögzíti. A Javaslat a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalom meghatározásokat is tartalmazza, valamint azokat a feltételeket is rögzíti, amelyek mellett a vállalkozó mentesülhet a közzétételi kötelezettség alól.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéseket egységes formanyomtatvány szerinti adattartalommal, és géppel olvasható elektronikus formátumban kell majd elkészíteni, és az éves beszámolóval egyidejűleg az általános letétbe helyezési és közzétételi szabályokkal összhangban kell nyilvánosságra hozni.

Továbbá, bizonyos esetekben a részletszabályok alapján meghatározott körnek az internetes honlapján is kötelezően közzé kell tennie az elkészült társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést. 

A jelentéstételi kötelezettséget a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre vonatkozóan kell majd első ízben teljesíteni. 

Kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számítása

A számviteli törvény általános jelleggel rendelkezik arról, hogy egy új, jogelőd nélkül alapított vállalkozó esetén hogyan kell figyelembe venni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárokat.

A jelenleg hatályos rendelkezések azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejött vállalkozónál.

A Javaslat a számviteli törvény e hiányosságát orvosolja azzal a rendelkezéssel, hogy ilyenkor a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő vagyoni részesedés kimutatása

Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az intézményi formában működő különböző egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményekben lévő vagyon nagysága.

A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása azonban az intézményi formában működő szervezetekben lévő vagyoni részesedést nem tekinti tulajdoni részesedésnek. Viszont a tulajdonosok szempontjából a valós vagyoni helyzet bemutatása indokolja, hogy e vagyoni részesedéseket is kimutassák az intézmény mérlegében.

A Javaslat ennek érdekében rendelkezik arról, hogy egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell majd kimutatni az egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést, amennyiben nem felel meg a tulajdoni részesedést jelentő befektetés számviteli törvény szerinti fogalmának. Amennyiben e részesedésekre értékvesztést kell elszámolni, úgy a gazdálkodó az intézmény legutolsó közzétett beszámolójában szereplő saját tőkearányos összegével megegyezően is megállapíthatja a részesedések értékét.

(A módosításhoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik.)

Pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben

Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében célszerű konkrétan előírni, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozás mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás kiegészítése

Uniós számviteli irányelvi előírások alapján, az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak csak néhány információt kell megadniuk a kiegészítő mellékletben.

Ugyanakkor a számviteli törvény számos olyan választási lehetőséget kínál e kör számára is, amelyek szorosan összefüggnek az adózással – ilyen például a törvényi előírásoktól eltérő számviteli elszámolás választása a számviteli törvény 4. § (4) bekezdése alkalmazásával –, és amelyek esetében azokról (az eltérés okát és körülményeit bemutatva), az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozókhoz hasonlóan, a kiegészítő mellékletben információt kell adni.

Ezen rendelkezéseket először a 2023. évről szóló beszámolóban kell majd alkalmazni.

Pótbefizetésre vonatkozó előírások pontosítása

A hatályos törvényi előírások a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezésekben gazdasági társaságot nevesítenek, mint alkalmazót, miközben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a szövetkezetek esetében is lehetővé teszi a pótbefizetés intézményének alkalmazását.

A Javaslat ennek megfelelően a pótbefizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általános értelemben a vállalkozóra, amely kategória magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.

A vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése

A hatályos törvényi előírások rendelkeznek arról, hogy átalakulás esetén a vagyonmérlegben mely tételekkel változhat a jogelődnél kimutatott eredménytartalék összege a jogutódra vonatkozóan.

E rendelkezéseket az egységes értelmezésük érdekében, fontos kiegészíteni az időközben végrehajtott eredménytartalékot érintő törvényi változásokkal (így eredménytartalékot érint az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összege, illetve a korábbi pótbefizetés elengedésének eredménytartalékban történő elszámolása).

Létszám fogalom egyértelműsítése

Az elmúlt időszakban – a jogalkalmazás összhangja és a jogalkotói szándék érvényesülése érdekében – a törvényi előírásokban egységesen határozták meg a beszámoló típusát, valamint azt a létszám fogalmat, amelyet a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatároknál figyelembe kell venni.

Ugyanakkor annak értelmezése a gyakorlatban további kérdéseket vetett fel, ezért szükségessé vált, hogy a törvényszövegben egyértelmű legyen: az egységesített „átlagos létszám” alatt az „átlagos statisztikai állományi létszám” fogalmát kell érteni.

Korengedményes nyugdíjra vonatkozó rendelkezés törlése

A korengedményes nyugdíj intézményét és fogalmát évekkel ezelőtt a korhatár előtti ellátás fogalma váltotta fel. Azonban a számviteli dokumentumokra előírt elévülési időt figyelembe véve, a törvény szövege továbbra is tartalmazta a korengedményes nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket.

Tekintettel arra, hogy az ezzel összefüggő elévülési idő eltelt, az erre vonatkozó rendelkezést törli a jogalkotó a törvényi előírásokból.

Könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó előírás pontosítása

A beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó uniós irányelvi rendelkezések szerint a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben véleményt kell mondania arról, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ezzel azonos módon szabályoz a hatályos Ptk. 3:129. § (1) bekezdése is.

E könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó elvárás a számviteli törvényben korábban a könyvvizsgálói záradékok szövegében jelent meg. Időközben a záradékok szövegeit hatálytalanította a jogalkotó – a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal való összhang biztosítása érdekében –, viszont nem került sor a könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó előírás ezzel egyidejű pontosítására.

A számviteli törvény jelenleg e témában korlátozottan rendelkezik a jogszabályi megfelelés kérdésében, és a számviteli törvényen kívül csak azon jogszabályi előírásoknak való megfelelésről szól, amelyek a könyvvizsgáló számára írnak elő feladatokat.

Mindez az elmúlt időszakban, mind az új uniós kötelezettségek (pl. ESEF rendelet) teljesítésében, mind a hazai gyakorlatban problémát okozott, ezért indokolt a beszámoló jogszabályi megfelelősége kapcsán a könyvvizsgálói véleménynyilvánítás hatókörének uniós irányelvi rendelkezésben foglaltak szerinti, kiterjesztett megfogalmazása.

A Javaslat a társaságiadó-információkról szóló jelentéssel összefüggésben a könyvvizsgáló nyilatkozatát követeli meg a könyvvizsgálói jelentésben arra vonatkozóan, hogy az üzleti évben a megelőző üzleti évre vonatkozóan a vállalkozás köteles volt-e társaságiadó-információkról szóló jelentést közzétenni, és ha igen, akkor a társaságiadó-információkról szóló jelentést – a Javaslat szerint a számviteli törvénybe beiktatott – 134/G. §-al összhangban tették-e közzé.

Technikai pontosítások

A Javaslat pontosítja a fejlesztési támogatás időbeli elhatárolására vonatkozó előírást, valamint az ezzel összefüggő belső hivatkozásokat.

Nem a számviteli törvényt érintő, de azzal összefüggő változás a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) tervezett módosítása, amely bővíti a könyvvizsgálói tevékenység folytatásának feltételeit.

További követelmények felvétele a könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséhez

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatósághoz benyújtott, a Kkt. 35. § szerinti engedély iránti kérelmeknél számos esetben került sor hiánypótlásra, mivel sok esetben fennállt a Ptk. 3:115. §-a szerinti összeférhetetlenség, illetve a kérelmező tevékenységi körében nem szerepelt a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység.

Ezen feltételek teljesítése nélkül viszont a Kkt. 35. § szerinti engedély nem adható meg.

Az eljárás egyszerűsítése érdekében ezért a Javaslat előírja a hivatkozott követelmények Kkt.-ban történő egyértelmű szerepeltetését.

Eljárás felfüggesztésének bevezetése

Amennyiben egy kérelem a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más (a tevékenységet végző természetes személyre vonatkozó) hatóság döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, úgy az eljárás felfüggesztésének lehetősége nélkül a kérelem elutasítása, majd annak újbóli benyújtása a jelenlegi előírások alkalmazásával indokolatlan adminisztrációs teherrel és további eljárási költségekkel jár a kérelmező terhére.

Ennek elkerülése érdekében a Javaslat kiterjeszti az eljárás felfüggesztésének lehetőségét a Kkt. 35. § és 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem, a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti banki igazolás iránti kérelem esetében is.

Minőségellenőrzési eljárásban hozott határozatról kivonat készítése harmadik fél kérelmére

A Kkt. minőségellenőrzéssel összefüggő rendelkezéseit rögzítő 173/C. §-át a Javaslat egy új (17) bekezdéssel egészítené ki, amely lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a minőségellenőrzési eljárásban hozott határozatról a közfelügyeleti hatóság kivonatot készítsen.

Kivonat készítésére kerülhet sor a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelező intézkedés (Kkt. 173/C. § (7) bekezdés d) pontja), esetén, amikor a gazdálkodó kérelmére a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság kivonatot készít a minőségellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatról annak érdekében, hogy a gazdálkodó megfeleljen a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRMMeHVM-PM együttes rendelet 3. § (8) bekezdésben foglaltaknak.

A szankcionálás szempontrendszerének pontosítása

A Kkt. a minőségellenőrzésekhez kapcsolódó szankcionálási szempontrendszer elemeit jelenleg mintegy teljes körű felsorolásként tartalmazza, miközben a felsoroltakon túlmenően, egyéb szempontok is felmerülhetnek a kiszabható szankciók megállapításakor.

Ennek érvényesítése, illetve annak érdekében, hogy a Kkt. előírásai maradéktalanul megfeleljenek a könyvvizsgálói irányelv rendelkezéseinek, a Javaslat pontosítja az érintett rendelkezést.

A tervezett módosítást indokolja az egységes bírói ítélkezési gyakorlat elősegítése is.

Igazgatási szolgáltatási díjak emelése

A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásra tekintettel indokolt a Kamara részére fizetendő – 14 évvel ezelőtt megállapított – 25 ezer, illetve 50 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díj mértékének növelése (35 ezer, illetve 70 ezer forint), megfelelő valorizációja.