Ha tavasz, akkor új adócsomag – már az Országgyűlés előtt a törvénytervezet

A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét, amely nemcsak 2026-ban, hanem már 2025-ben életbelépő adóváltozásokat is tartalmaz. Ezekből a legfontosabbakat emeljük ki az alábbiakban.

A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló tervezet (T/11922) elsődleges célja, hogy egyes, eddig kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket törvényi szintre emeljen, valamint igazodjon az uniós elvárásokhoz és a gazdasági környezet változásaihoz. Ennek jegyében az indítvány több területen is jelentős átalakításokat hoz. A módosítások többsége már a kihirdetést követően hatályba léphet: fontos, hogy a vállalkozók időben megismerjék a tervezetet és felkészüljenek az őket érintő változásokra.

Lássuk, mire számíthatunk, ha a tervezett módosítások hatályossá válnak!

·        Ágazati és extraprofit adók törvényi szintre emelése

Több, eddig rendeleti szinten szabályozott különadó – így például a hitelintézetek, biztosítók, kőolajtermék-előállítók és a kiskereskedelem adóterhei – törvényi szintre lépnek: ez egyben azt is jelenti, hogy az érintettek meghosszabbított, esetenként határozatlan idejű alkalmazási időszakkal számolhatnak. A biztosítók számára fontos, hogy – a tervezet elfogadása esetén – a pótadó fizetési kötelezettségük biztosan megmarad 2026-ig. A hitelintézeteknek pedig a 2026. adóévre vonatkozó adóalapjukat a 2024. adóévi beszámolójuk adatai alapján kell meghatározniuk. Az adó mértéke 20 milliárd Ft adóalapig 8 százalék, az e feletti összegre viszont már 20 százalék.

·        Új tranzakciós illeték az e-pénzszámlákra

A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjed majd az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is, ezzel új kötelezettséget teremtve az érintettek számára.

·        Társasági adó: új bejelentési lehetőségek és kedvezően változó adókedvezmények

A határon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló társaságok 75 napon belül bejelenthetik a korábban szerzett részesedéseiket. A javaslat egyértelműsíti, hogy a leválás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és részleges nem teljesítés esetén az adóalap arányosan módosítható lesz. Emellett a K+F tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra nő.

 Az indítvány szerint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóalanyiságról a belföldi csoporttagnak vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek a jövőben már nem az adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül kell bejelentést tennie az adóhatóság részére: erre a jövőben az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig lesz lehetősége.

Pontosítja a tervezet, hogy nem kell alkalmazni a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó adóalap megállapítási szabályokat, ha az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, és az adózó ismételten a kisvállalati adóalanyiságot választja.

·        Áfa- és nyugta adatszolgáltatás: elhalasztott határidők, bővülő kötelezettségek

Az áfa-alanyok adatszolgáltatási kötelezettségei 2026. szeptember 1-jétől kibővülnek, és a kötelező nyugta adatszolgáltatás bevezetését is ugyanerre az időpontra halasztják.

A jogalkotó kötelező nyilatkozattételt írna elő az energiahordozók fordított adózás alá eső értékesítését érintően. Az indítvány értelmében, ha az adóalany-kereskedő részére a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli gáz, hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia értékesítése történik, úgy a terméket beszerző adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a termék értékesítőjének arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül (másképp fogalmazva: a termék majd tovább értékesítési célt szolgál).

Az elözőek kapcsán fontos, hogy 2025. január 1-jétől a Közösségen belüli termékértékesítésen túl a belföldi ügyletek kapcsán is fordított adózás alá esik az adóalanyi minőségben folytatott földgáz-értékesítés. Erre a módosításra a korábban meghonosodott csalárd gyakorlatok miatt volt szükség.

Az alanyi adómentességet illetően a tervezet tartalmazza a 2025. év elején már az 5/2025. (I.25.) Korm. rendeletben meghirdetett szabályokat az alanyi mentesség felső határának változása okán. A módosítás értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszegre módosult.

Pontosítást is tartalmaz a törvényjavaslat, mely szerint az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el ilyen minőségében az adózó az Áfa tv. 11. és 12. § szerinti termékértékesítések esetén, amennyiben annak tárgya új közlekedési eszköz. Vagyis az olyan kivételes ügyletnek minősül, amelyet az alanyi adómentes adóalanynak – függetlenül adómentes státuszától – kivételesen mégis áfa-kötelesen kell kezelnie.

A módosító javaslat értelmében bővülne az áfa-alanyok adatszolgáltatási kötelezettsége. Ennek módjáról az Áfa törvénybe újonnan beépülő 11. számú melléklet ad bővebb iránymutatást. Pontosítja továbbá a rendelkezés, hogy mely Áfa törvény szerinti melléklet figyelembevételével kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

Az új szabályok szerint az adóhatóság felhasználhatná a nyugtaadási kötelezettség, valamint a 10. (összesítő jelentés) és 11. számú melléklet (nyugta-és számla adatszolgáltatás) szerinti adatokat az Adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. (Annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el e jog, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni).

Az összesítő jelentést érintően a módosítás rendezi azokat a helyzeteket, amelyek során az adóalany a jogelődje által teljesített gazdasági eseményről szolgáltat adatot. Ennek során az adóalanynak a jogelőd adószámáról is adatot kell szolgáltatnia. Csoportos adóalany által teljesített gazdasági esemény kapcsán pedig azon csoporttag adószáma kapcsán is adatot kell szolgáltatni, amely az ügyletben részt vett.

A módosító javaslat szerint az Áfa törvény 11. számú melléklete, melyet a törvény 2025. július 1-jétől hatályos állapota tartalmaz majd (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 66. §, 7. melléklet alapján), a nyugta-és számla adatszolgáltatás további részletes szabályaival egészülne ki.

Ennek értelmében az adóalany az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok kapcsán az Áfa törvény által megállapított kötelező adatairól, azok kiállításával egyidejűleg, rendszeresen szolgáltat adatot az adóhatóság felé.

Az indítvány szerint az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat (kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat, az e-nyugtákat, és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat), az Áfa törvény szerinti kötelező adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni.

·        Globális minimumadó és számvitel

A globális minimumadót érintően változik a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje, és ehhez kapcsolódóan a számviteli szabályok is kiegészülnek egy új előírással, a várható kiegészítő adófizetési kötelezettség passzív időbeli elhatárolására vonatkozóan. (Ezt a nemzetközi szabályozásnak való megfelelés és átláthatóság szándéka is indokolja.)

·        Fenntarthatósági jelentések halasztása

A fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztaná a tervezet, ezzel a vállalkozásoknak több idő állna rendelkezésére a felkészülésre.

·        Személyi jövedelemadó: új családtámogatási kedvezmények

Új kedvezményeket léptetne hatályba az indítvány a 30 év alatti, valamint a két- és háromgyermekes anyák, továbbá a gyermekgondozási ellátásban részesülők számára. A kedvezmények érvényesítésének sorrendje is módosulna, igazodva az új kedvezmények hatálybalépéséhez.

Fontos megjegyeznünk, hogy nem a most benyújtott tervezetben, hanem külön törvényben szabályozzák majd, hogy a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Ezzel a rendelkezéssel a CSED teljesen adó- és járulékmentessé válna, vagyis a juttatás 100 százalékát megkapná a jogosult. A külön törvényjavaslat szerint –a módosító javaslattal összhangban – nyilatkozat alapján már év közben, adóalap hiányában is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény ezen összegek után is.

A családok támogatását szolgáló rendelkezésekhez kapcsolódóan indokolt, hogy az Szja törvény adóalap-kedvezmény rendszerét felülvizsgálja a jogalkotó, és a részletszabályokat kiegészítse. A tervezett tavaszi adócsomag ezért módosításokat tartalmaz az adóalap-kedvezmények érvényesítésének sorrendiségén túl, az adóelőleg nyilatkozatra, a különbözeti bírságra és az igazolások kiállítására vonatkozóan is.

·        Illetékek

A módosító javaslat alapján, visszterhes vagyonátruházási illetékmentes lesz a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész.

·        Adóigazgatás: hosszabb ellenőrzési határidők láncügyletek esetén

Új szabályozás lépne életbe a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére vonatkozóan. Az indítvány szerint ilyen esetekben az adóhatóság az ellenőrzési határidőt megbízható adózóknál 365 napra, de egyes esetekben akár 540 napra is, míg más adózóknál eleve 540 napra hosszabbíthatja.

Változnak továbbá a feltételes adómegállapítási eljárásra vonatkozó díjak: típusszerződés esetén 10 millió forintról 12 millió forintra, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 16 millió forintra nő.

Egyéb esetben a 8 millió forintos, illetve a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén fizetendő 12 millió forintos díjtétel 10 millió forintra, illetve 14 millió forintra nő. A feltételes adómegállapítással kapcsolatosan ismételten lehetőség lesz előzetes konzultációra, amelynek díja konzultációnként 1 millió forint lesz.

·        A számviteli törvényt érintő változások

A tervezet szerint az adófizetési kötelezettséggel szemben passzív időbeli elhatárolásként kell majd kimutatni a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben. Ezt a változást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni, azonban már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható lenne.

Az adócsomag jelenleg parlamenti vita alatt áll, így további módosítások is várhatóak.

A tervezet elfogadása, törvénybe iktatása után az adó- és számviteli változásokra még visszatérünk.