Ha nyár, akkor adócsomag – már az Országgyűlés előtt a törvényjavaslat 2/1.

Június 6-án nyújtotta be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a T/4243. számú törvénytervezetet, amely számos adónemet és a számviteli törvényt is érintő változásokat javasol.

A hivatkozott törvényjavaslat többségében a 2024. évben hatályba adóváltozásokat tervez, de egyes rendelkezései már idén augusztustól életbe lépnének.

Az alábbiakban a tervezett változások köréből a vállalkozói szféra számára legfontosabbakat foglaljuk össze.

Adóváltozások

• Társasági adó (TAO)

A társasági adózást érintően a Javaslat főként pontosításokat tartalmaz. Emellett lényeges változást jelen, hogy a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezéseket törvényi szintre emelné a javaslat. Ez – egyebek mellett – a most hatályos joganyag alapján még rendeletben szabályozott csődeljárás, vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt érinti.

Ugyancsak fontos változást fogalmaz meg a tervezet a termőföldből átminősített ingatlanvagyonra, az azt tulajdonában tartó társaságokra vonatkozóan. A javaslat e társaságok fogalmát kibővítené azzal az esettel, amikor a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerezné meg, majd a társaság tagja a részesedést is ebben az évben értékesítené, vezetné ki.

Az adózási szempontból vízválasztó 75 százalékos határ elérésének vizsgálatához szükséges arányszámot ilyen esetekben az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kellene kiszámítani.

Az új rendelkezést a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kellene majd alkalmazni, mind a normál, mind az eltérő üzleti év szerint gazdálkodó adózóknál.

Az előző évtizedben jelentős veszteséggel működő cégek számára jó hír, hogy a javaslat

Törölné a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségek felhasználására vonatkozó időbeli korlátot (2030. december 31.). Ezzel az említett időtartamban keletkezett és még fel nem használt, elhatárolt veszteségeket bármeddig figyelembe vehetik az adózók adóalapjuk megállapítása során.

A javaslat kitér a Nemzeti Összefogás számlaszámra adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegére is: ez a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősülne.

A reklámköltségekre vonatkozó társasági adóalap növelő tételt törölné a tervezet. Noha e tétellel jelenleg sem kell módosítani az adóalapot, de a javaslat azért jelent érdemi változást, mert jelenleg egy átmeneti rendelkezés csak felfüggesztette a korrekciós tétel alkalmazását – 2019. július 1. és 2022. december 31-e között –, de nem iktatta ki.

Az előzőeken túl, a kedvezményezett eszközátruházást érintően a tervezet jogtechnikai pontosításra tesz javaslatot, a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

• Személyi jövedelemadó (SZJA)

A személyi jövedelemadózásban is tetten érhető a jogalkotó azon – jelenleg még tervezet formájában létező – törekvése, hogy az adónemet érintő, de jelenleg még a veszélyhelyzet alatt kihirdetett kormányrendeletekben foglalt szabályokat törvényi szintre emelje.

A javaslat 2023. augusztus 1-jétől az alábbi intézkedéseket emelné be az adótörvénybe:

• a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezményét;
• a 30 év alatti anyák kedvezményét;
• a munkába járás munkáltatói költségtérítését;
• a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) adózására vonatkozó szabályokat.

(Ez utóbbi kapcsán – a június 19-i Kormányinfón elhangzottak szerint –az új gazdaságvédelmi akcióterv is fontos szabályokat rögzít: 2023. augusztus 1-től december 31-ig várhatóan hideg élelmiszerre is lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő keretet, valamint a munkaadó további 200 ezer forinttal növelheti az eddigi 450 ezer forintos keretet, kedvező adóterhek mellett. A vonatkozó szabályokat rendeletek tartalmazzák majd.)

A javaslat a bizalmi vagyonkezelés jelenleg kifejezetten kedvező adózási rendelkezésein annak érdekében módosítana, hogy a szabályozás nem rendeltetésszerű alkalmazásának lehetőségét kizárja. A törvény kihirdetését követő 30. napon, vagy azt követően létrejött bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok és az akkor már meglévő bizalmi vagyonkezelésbe további vagyonelem átadása esetén kellene az új előírásokat alkalmazni.

Arról van szó, hogy a javaslat szerint a jövőben értékesítésnek kellene tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő egy vagy több, a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad (magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély egy vagy több, a tulajdonában álló értéket tulajdonba ad).

Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kellene tekinteni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette (ennek hiányában a szokásos piaci érték lenne irányadó).

Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellene megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kellene megfizetnie.

A tervezet a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmet érintően is megfogalmaz módosításokat. Eszerint 2024. január 1-jétől az Szja-tv. vonatkozó fogalma úgy módosulna, hogy kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek kapcsán ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt.

Továbbá kiadásnak minősülne a jövedelem azon összege, amelyet a magánszemély olyan kriptoeszközként szerzett, amely a kriptoeszköz megszerzésekor az Szja-tv. szerint egyébként jövedelemnek minősült (ilyen például az osztalék).

2023. augusztus 1-jei hatállyal, a javaslat a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet (TESZOR’08 85.53.11) végző átalányadózó egyéni vállalkozóknak is lehetővé tenné a 80 százalékos költséghányad alkalmazását.

• Helyi iparűzési adó (HIPA)

A tervezet szerint 2024-től már csak akkor szűnne meg az egyéni vállalkozók HIPA-alanyisága, ha a tevékenységüket legalább 181 napig szüneteltetik. Ez azt is jelenti, hogy ennél rövidebb megszakítások miatt nem kellene záróbevallást benyújtania a vállalkozónak.

A törvényjavaslat a telephely fogalmát kibővítené a munkaerő-kölcsönzőket érintően: ők 2024. január 1-től azon településeken is telephellyel rendelkezőnek és így adóalanynak minősülnének, ahol a kölcsönbe adott munkavállalók éves szinten több mint 1 440 óra munkát végeztek. Kölcsönbeadott munkavállalók esetén ez személyenként – napi 8 órával számolva – ez 180 napot jelent. Azaz jelentősebb létszám kölcsönzése már rövid időn belül azzal a következménnyel is jár a vállalkozás számára, hogy telephelye és így helyi iparűzési adó kötelezettsége keletkezik az adott településen.

A tervezet fókuszában az innovációs járulékot tekintve a transzferárak állnak: az innovációs járulékalap meghatározása összhangba kerülne a HIPA adóalappal.

Ez azt jelenti, hogy a járulékalap szempontjából figyelembe venni rendelt szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt – többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglaló – transzferár-módszertan szerint kellene meghatározni.

A javaslat alapján az innovációs járulék fizetésére kötelezett KIVA adóalany egyszerűsített módon meghatározott HIPA adóalapja alapján is meghatározhatná az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szólna és bejelentést kellene tenni róla az adóhatóságnak.

Kisadózók tételes adójának alanyait érinti az a tervezett módosítás, miszerint annak a hónapnak az utolsó napjával szűnne meg az adóalanyiság, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

• Energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood-adó”)

Ez esetben is törvénybe kerülnének át a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, de a jogalkotó szándéka szerint a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések: 2023. augusztus 1-jével ezek az előírások a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényben szerepelnek majd.

Továbbá, a javaslat szerint a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kellene vezetni (ezekre az adóalap megállapításához van szükség).

• Légitársaságokat érintő változások

A javaslat újabb módosítást vezetne be a 2022. július 1-jén hatályba lépett, a légitársaságokat terhelő extraprofitadó rendelkezéseiben. Ennek megfelelően, az extraprofit adó jelleg helyett a „zöld adó” kapna meghatározó szerepet a szabályozásban. (A tervezet tehát ez esetben is törvényi szintre emelné a korábbi kormányrendeleti szabályozást.)

A légitársaságok kapcsán a HIPA szabályai – a belföldi és a külföldi légitársaságokra egyaránt vonatkozóan – is módosulnának. Eszerint az általános szabályoktól eltérően 2024-től a légitársaságok esetén telephelynek minősülne a légi járataik indításának helyszíne, a repülőtér is.

A légi személyszállítást végző vállalkozókra (vagyis azokra, akik nettó árbevételének legalább 75 százaléka az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) az új telephely szabályhoz kapcsolódóan új adóalap-megosztási módszert is előír a tervezet.

Ennek alapján a korábbi, „hagyományos” telephelyek között a HIPA adóalap 20 százalékát kellene a korábban is alkalmazott szabályok szerint megosztaniuk, míg a fennmaradó 80 százalékot a székhely és az „új” telephelyek között kellene megosztani, az érintett településről induló utasok arányában. Amennyiben a repülőtér több önkormányzat területén fekszik, úgy az egyes települések között a repülőtérben lévő területi részesedésük alapján kell majd a tovább felosztást elvégezni.

A külföldi légitársaságok esetén nettó árbevételnek a Magyarországról induló repülőjárataikon nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke minősülne.

Számvitel

A tervezet a társaságok átalakulásához kapcsolódó számviteli szabályokat kiegészíti

a tőkeegyesítő társaságokat érintően. E társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni.

A javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza azzal, hogy e szabályokat 2023-ban induló üzleti év esetében még csak lehetőség lenne, de a 2024-ben induló üzleti év során már kötelezően kellene alkalmazni.

A javaslat kiegészíti a számviteli törvény azon előírását is, amely szerint a TAO-információkat tartalmazó jelentést – és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot – a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni.

A javaslat ezt egy EU irányelv alapján azzal bővíti ki, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetőnek kellene maradnia a vállalkozó honlapján.

A fentiekben említett változásokra részletesebben is visszatérünk a javaslat elfogadását, illetve az új gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódó rendeletek megjelenését követően.