A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezmények

A 2012. évi CXLVI. törvény alapján hat új szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének lehetősége nyílik meg minden foglalkoztató számára, a korábbi adókedvezmények fenntartása mellett.

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból 2013. január 1-től igénybe vehető új adókedvezmények az alábbiak (egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 461., 462-463. §):
- szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak,
- 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók,
- tartósan álláskereső személyek,
- ún. anyasági ellátások (gyed, gyes, gyet) folyósítása alatt vagy azt követően munkát végző személyek,
- kutatók foglalkoztatatása,
- ún. szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után járó kedvezmények.

Közös szabályok
A kedvezmények kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott személyekkel összefüggésben érvényesíthetőek, a közfoglalkoztatás esetét is beleértve. A kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is érvényesít-e kedvezményt vagy sem, pl. annak okán, hogy a munkavállaló párhuzamosan dolgozik több helyen.
A kedvezményt a munkáltató, illetve a kifizető a munkaviszonyra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adóból érvényesítheti.
Az adókedvezmény összegét a munkáltató, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított, részkedvezmény összegeként állapítja meg.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a munkáltatói kedvezményeket bruttó 100.000 forintos, kutatók foglalkoztatása esetén 500.000 forintos jövedelemig lehet érvényesíteni.
Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a 100.000 forintnak (kutatóknál az 500.000 forintnak) a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után lehet igénybe venni a kedvezményt.
Pl. ha a munkáltató kedvezményre jogosult a 8 órában foglalkoztatott munkavállaló kapcsán valamelyik jogcímen, akkor bruttó 200.000 forint munkabér esetén 100.000 forintig érvényesíthető a kedvezmény, a felettes részre teljes mértékű szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Ha ugyanez a személy 4 órában dolgozik, akkor 50.000 forintos jövedelemig érvényesíthető a kedvezmény.

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

A FEOR-08 2012. január 1-jén hatályos szerinti 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után (szakképzettséget nem igénylő munkakör) a foglalkoztató, kifizető a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5%-ának megfelelő összegű kedvezményt érvényesíthet.
Ha a munkavállalót a tárgyhónapban nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólag ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény nem jár.
A kedvezmény igénybevétele szempontjából érdektelen, hogy a munkaviszony hó közben kezdődött vagy szűnt meg. Arányosítás kizárólag a részmunkaidő és a teljes munkaidő tekintetében lehetséges.

Életkorhoz kötődő kedvezmények
A 25 év alatti és az 55 év feletti adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után a kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény azon hónapok tekintetében is érvényesíthető, amikor az életkori korlát bekövetkezik, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

25 év alatti pályakezdő munkavállaló
Nő a kedvezmény mértéke, ha az alkalmazott 25 év alatti fiatal pályakezdőnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól.
Pályakezdőnek az a személy minősül, aki legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik (az időtartamba nem számít bele az alkalmi-, idénymunka és az iskolaszövetkezetben végzett munka).
A részkedvezmény egyenlő a pályakezdő munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 27%-ával a foglalkoztatás első két évében, legfeljebb a 25. életév betöltéséig (jogvesztő határidő).
A kedvezményt 2012. december 31-én már foglalkoztatott pályakezdő után is érvényesítheti a munkáltató. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben, ahonnan a két éves kedvezmény indul, 2013. január 1-jét kell tekinteni.
Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással, egy alkalommal a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.

A 25 év alatti nem pályakezdő, illetve az 55 év feletti munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény

Mindkét esetben a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt, munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5%-ával.
Ebben az esetben időbeli korlát kizárólag csak az életkor, a 25., illetve az 55. életév betöltése, nincsen egyéb időbeli korlát.

Tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő új kedvezmény
Tartósan álláskeresőnek minősül az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott (a határidő számításánál a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni).
A kedvezményt kizárólag a 2013. január 1. után felvett dolgozók után, illetve a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában lehet érvényesíteni.
A részkedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 27%-ával a foglalkoztatás első két évében, 14,5%-ával a foglalkoztatás harmadik évében.
A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

Kisgyermekes szülők foglalkoztatása után járó kedvezmények
A gyermekgondozási díj (gyed) folyósítását követően, a gyermekgondozási segély (gyes), valamint a gyermeknevelési támogatás (gyet), együttesen: anyasági ellátások, folyósítása alatt vagy azt követően munkaviszonyban foglalkoztatott személy után érvényesíthető a kedvezmény.
A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatt vagy azt követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét megelőzően kezdődött.
A részkedvezmény a foglalkoztatás első két évében egyenlő a munkavállalót megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 27%-ával, a foglalkoztatás 3. évében 14,5%-ával.
A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve véget ér.
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.
A kedvezmény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a munkáltató az anyasági ellátásban részesülő kérelmére az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely a kedvezmény érvényesíthetőségére vonatkozó körülményekről igazolással rendelkezzen.

A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
Ezen kedvezményt igénybe veheti a munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerint vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető.
A kedvezmény alapja a bruttó munkabér, legfeljebb azonban havi 500.000 forint 27%-a, időbeli korlát nélkül.

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye
A kedvezményt igénybe veheti az ún. szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető, ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót, ha
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult adózónak minősül, és
- a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.
A kedvezmény összege az új munkavállaló bruttó munkabére, legfeljebb 100.000 forint 27%-a a foglalkoztatás első két évében, 14,5%-a a foglalkoztatás harmadik évében.
További feltétel, hogy az új munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen.
A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5 év letelik.

Az ismertetett új adókedvezményekhez kapcsolódóan – egyes esetekben – az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti. (folytatjuk)