A „suttógó” titkai – mi fán terem a vezetői számvitel? - Nulladik számvitelóra cégvezetőknek
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
VAKBÉLMŰTÉT FOGGYÖKÉR-KEZELÉS UTÁN – MIRE IS JÓ?
Tartottam egy kis „maszek” közvélemény-kutatást az általam ismert cégvezetők körében arról, hogy mit tudnak, gondolnak a számvitelről. Bár statisztikusi szemmel nézve felmérésem közel sem minősíthető reprezentatívnak, tartok tőle a „hivatalos” vizsgálódás is hasonló eredménnyel zárulna. A számvitel népszerűsége nagyjából egy fogászati gyökérkezelést azonnal követő vakbélműtétével vetekszik.
Miért van ez így?
Nyilván azért, mert a vállalkozások tulajdonosai – és nem ritkán ügyvezetői – egy árva szót sem értenek a számvitel nevű szörnyűségből, hiszen ők nem e terület szakemberei. Ami érthető.
Vegyünk például egy mérnöki irodát. A vállalkozás egészét tekintve, Önök szerint kinek kell irányítania a céget: egy könyvvizsgálónak, egy jogásznak, esetleg közgazdásznak, vagy egy gyakorlott, szakmailag elismert mérnöknek?
Mielőtt nagy bölcsen azt mondanák, lehetőleg mindezeknek együtt, gondoljanak arra, hogy a hazai vállalkozások majd 100 százaléka a kkv szektorba tartozik, azaz méreteit tekintve a „családi vállalkozás” kitétel írja le pontosan működésük körülményeit. Létszám és pénzügyi okokból egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a szakmai vezetők egész hadseregét a cégen belül.
A kívánatos megoldás tehát az lenne, hogy a cégtulajdonos a saját – a vállalkozása profiljába tartozó – szakterületén túl, legalább egy icipicit konyítson az adminisztrációhoz is, bár amint majd látni fogják, a számvitel sokkal, de sokkal több, mint puszta adminisztráció.
Pályakezdőként, első ügyfelem volt az a kft, ahol a tulajdonosok egyike töltötte be az „ügyvezető igazgató” posztot, míg felesége a „kereskedelmi igazgató” címmel büszkélkedhetett. A társaságnak mindössze két tulajdonosa volt, alkalmazott egy szál sem. A cégtulajdonosok álltak tehát a pult mögött- szó szerint, mert kereskedelmi tevékenységet folytattak. Szerencséjükre ehhez kiválóan értettek.
A számvitelhez…nos, ahhoz nem igazán…
Már működő cégként vettem át őket, elődöm – a társaság korábbi könyvelője- váratlanul hunyt el egy autóbalesetben, így a kft könyvelése romokban hevert. Tényleg. Igaz az ügyvezető büszkén mutogatta nekem a legutolsó főkönyvi kivonatot, minden rendben, hiszen a forgalmak egyeznek. (Kollégám úgy tűnik, igyekezett némi könyvelés-tudományt is átadni megbízóinak.)
Hosszú és fáradtságos munkámba került, mire megmagyaráztam az igazgató úrnak – most sem vagyok biztos benne, hogy valóban átlátta a problémát-, miért baj az, például, ha a tárgyi eszközök bekerülési értéke kevesebb, mit az elszámolt értékcsökkenésük, mi baj lehet a negatív saját tőkéből, és miért nem jó ötlet a házi pénztárban halmozni a milliókat. Elméletileg, a szóban forgó főkönyvi kivonat alapján (is) neki a cég sorsát befolyásoló döntéseket kellene meghoznia.
Pedig jellemző a kisvállalkozásokra az a helyzet, amit úgy foglalhatnék össze – és előre elnézést kérek az érintettektől, mert nem az a szándékozom, hogy megbántsam őket-, hogy: Miről ismerhető meg első ránézésre egy cég tulajdonosa? Igen, ő az a fickó, aki okosan bólogat és aláírja az elé tett mérleget és eredmény-kimutatást – és nem ért belőle egy szót sem…
Szinte hallom a logikus kérdést, „na és, ha értem, mire jó az nekem?”
Mielőtt erre, és sok-sok komoly számviteli okosságra rátérnénk, még egy picit maradjunk lazák – legalábbis keltsük ennek látszatát -, és gondoljuk át a „motiváció” kérdését is.
Jó néhány éve küzdöm a (sajnos még csak középszinten beszélt) angol nyelvvel - úgy tűnik, „ő” áll nyerésre (de nem adom fel). Persze nagyon fontos a motiváció, ahogyan azt egyik kedvenc online mesterem, Szalai Gabriella is újra és újra elmondja nagyszámú tanítványának.
Az ő honlapján akadtam egy nagyon érdekes beszélgetés videofelvételére, amelyen Mark Zuckerberg, a 30 éves milliárdos a kínai Yale-ként emlegetett Tsinghua Egyetem hallgatói előtt adott egy fél órás interjút. A beszélgetés még angolul indult, aztán Mark egy “Dajia hao,” (=Üdv mindenkinek!) köszönéssel átváltott kínaira. Majd hozzáfűzi: “A kínai tudásom elég rossz, de megpróbálom ma ezt használni.“ Kínai tudása egy „bennszülött” kínai szemével, pontosabban fülével, nézve/hallva bizonyára tényleg gyenge – azért valljuk be, sokan szeretnénk egy ilyen iszonyúan nehéz nyelvet legalább ilyen szinten beszélni - a közönség mégis a tenyeréből eszik.
Mi köze mindennek egy magyar cégtulajdonoshoz?
Nos, egy vállalkozó is legalább ekkora meglepetést okozna a könyvelőjének – cseppet sem mellékesen tapasztaltabb üzleti partnereinek-, ha (legalább) Mark kínaijának szintjén tudna számviteli kérdésekről értekezni. A meglepetés örömén túl üzleti előnyt is jelenthet az effajta tudás egy cégtulajdonosnak. Szerintem ezt a videót érdemes megnéznie minden vállalkozónak. Akkor is, ha nem szándékozik éppen nyelvet tanulni, és akkor is, ha a szóban forgó beszélgetésből nem ért semmit.
Térjünk vissza a számvitel fontosságához!
EGY KIS REJTVÉNY
Az alábbiakban két kisvállalkozás – nevezzük őket „A” és „B” Kft-nek- mérlegét látják, a „szabályos formát” átalakítva, csak azokat a sorokat kiemelve, ahol a cégeknek van adata. Nézzék át jó alaposan mindkettőt, és mondják meg, Önök szerint melyik cég tulajdonosainak van oka az aggodalomra! (Segítségül elárulom, ez nem beugratós kérdés, egyiküknek tényleg van mitől tartania…)
És ez még csak a jéghegy csúcsa! Az eredmény-kimutatásból például arra is lehetne következtetni, hogy hol, mely költségnemekben „úszik el” a cég pénze, és egyáltalán, van-e gond a költségszerkezettel, vagy a tevékenységi körben normális mértékben merültek fel kiadások, csak éppen rájár a rúd az ágazatra…
Természetesen vezetői számvitel tanulmányainkat nem rögtön a mérlegbeszámoló elemzésével indítjuk, ahogyan a kezdő háziasszony is előbb inkább egy tisztességes rántotta, vagy jóféle lecsó elkészítésével próbálkozik, csak később igyekszik vetekedni egy ötcsillagos hotel éttermének kínálatával.
Arra azonban – reményeim szerint – a nulladik számvitelóra „rejtvénye” ráébresztette a könyvviteli ismeretekkel (még) nem rendelkező cégvezetőket, hogy nem lenne haszontalan beszélni számvitelül is.
A következő „leckékben” elárulom a feladvány megoldását, de megismerkedünk néhány fontos számviteli fogalommal is, a kettős könyvvitel szerkezetével. Mielőtt profi tőzsdéseket megszégyenítve elemezni kezdjük a cégünk – és adott esetben konkurenciánk – mérlegbeszámolójának adatait, összebarátkozunk a főkönyvi kivonattal is. Megtanuljuk, melyek azok az árulkodó jelek a könyvelésben, amelyekből a cégtulajdonos időben tudhatja, baj lesz, ha nem intézkedik. Az, hogy pontosan mi is legyen az intézkedés tárgya – nos, azt is megsúgja a főkönyvi kivonat…
[a "másik - cégvezetői - oldal" hozzászólását elolvashatja ide kattintva >> :) ]
Legfrissebb
- 2024. november 06. Adócsomag tervezet 2025.
- 2024. október 27. Miért szeretjük a könyvvizsgálókat?
- 2024. október 21. Kötelező visszaváltási díjas termékek a főkönyvben
- 2024. október 15. Zárt kapuk és kint rekedt könyvelők
- 2024. október 15. A NAV is készül a következő évre: adóhatósági tájékoztató jelent meg a járulékfizetésről