A rendkívüli munkaidő szabályai

Az új Munkatörvénykönyv szerint rendkívüli munkavégzésnek (azaz túlmunkának) minősül
a.    a munkaidő-beosztástól eltérő,
b.    a munkaidőkereten felüli, illetve
c.    az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
d.    készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.
A fentiekkel ellentétben azonban nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
Mikor rendelhető el rendkívüli munkavégzés és milyen feltételekkel
Csak különösen indokolt esetben van lehetősége a munkáltatónak arra, hogy rendkívüli munkavégzést rendeljen el.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, és az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
A munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.
A rendkívüli munkavégzés felső határa
A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés eltérő rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
Kizárt a rendkívüli munkavégzés
•    a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
•    a gyermekét egyedül nevelő férfi esetén a gyermeke egyéves koráig, valamint
•   a munkavállaló foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
A rendkívüli munkavégzés díjazása
A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka után.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.