A mérlegbeszámoló közzétételi határideje: 2020. szeptember 30.

A beszámolók letétbe helyezésének egyébként szokásos, május 31-i határidejét a koronavírus-járvány miatt az idén szeptember 30-ra módosították. Nem biztos, hogy minden cégnek érdemes kihasználnia ezt a halasztási lehetőséget.

Május 31-e „békeidőben” kiemelt – sőt, már-már kultikus – jelentőséggel bír a hazai számvitel és adózás rendszerében.
Ez a nap eddig minden cég számára azt a dátumot jelentette, amellyel véglegesen lezárta az előző üzleti év elszámolásait és beküldte az állami és az önkormányzati adóhatósághoz az éves társasági adó (TAO) vagy kisvállalati adó (KIVA), illetve iparűzési adó bevallásokat.

Idén, 2020-ban ez másképpen lehet.
Ugyanis Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentése alapján a beszámolók leadási határideje 2020. május 31-ről szeptember 30-ra módosul.

Mielőtt a vállalkozások tulajdonosai megkönnyebbült sóhajjal pezsgőt bontanának és skype-on koccintanának a könyvelőjükkel, néhány pillanatra álljunk meg, és gondoljuk át, érdemes-e minden körülmények között „kimaxolni” e lehetőséget.

Merthogy annak, ha a beszámoló csak szeptember 30-ára készül el, egyéb következményei is lehetnek a társaságra nézve.

Gondoljunk bele, hogy a beszámolót (annak adatait) kik fogják felhasználni, és egyebekben milyen üzenete van a határidőben letétbe nem helyezett beszámolónak!

(Minden ellenkező híresztelés ellenére, nem, nem egyedül a könyvelő leli – a kívülállók számára különös és megmagyarázhatatlan módon - a jól végzett munka örömét a szépen összeállított és letétbe helyezett beszámolóban.)

Ha – mondjuk – 2020. június 10-én kedvünk támad letölteni versenytársunk 2019. évi beszámolóját a netről (az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapjáról:
https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap), és azt tapasztaljuk, hogy nem tapasztalunk semmit, azaz a kérdéses évi beszámolót a cég még nem helyezte letétbe, akkor arra következtethetünk – icipicit „gonoszkák” akár kárörvendő mosollyal is -, hogy „valami gubanc lehet a Feriéknél (a konkurencia neve tetszés szerint behelyettesíthető) mert még vacakolnak a beszámolóval.” Megpróbálhatjuk kitalálni, mi történhetett, mit kifogásolhatott a könyvvizsgáló, vagy miért nem voltak képesek időben lezárni a könyvelést…
(A taggyűlés megtartásának, a felek személyes találkozójának járvány miatti gátjai nem adnak mentséget, mert az most a neten és elektronikus úton is „lezavarható” – erről egy másik cikkemben lesz szó.)

Ugyanez a helyzet a mi cégünk – adott esetben Luca székeként készülő - beszámolójával is.

Persze, most a járványhelyzet miatt nem sért szabályt, aki május 31-ig nem adja le a beszámolót, de a piaci szereplőkben még így is ott bujkálhat a kisördög, és tekinthetik ezt egy vészjelnek arról, hogy a társaságnál a koronavírus miatt kialakult gazdasági következmények az átlagoshoz képest is komoly pénzügyi válságot hoztak. (Ez a tipp sajnos, sok vállalkozásnál megalapozott is lesz majd.)

Az esetleges befektetők – valószínű, nem lesznek túl sokan, úgy általában sem -, nem tudnak döntést hozni arról, érdemes-e tőkeinjekcióval megtámogatniuk az adott vállalkozást vagy sem.
Azonnal fontossá válik az éves beszámoló akkor is, ha a cég szeretne hitelt felvenni, vagy a beszállítói a fizetési határidőket a társaság – beszámolójának adataiból következtetett - vagyoni helyzete alapján határozzák meg.

Ráadásul, vajon mennyire lesznek még érdekesek a 2019. évi gazdálkodás sarokszámai 2020 októberében, amikor már közeledik ennek az évnek is a vége, és inkább a 2020. év eredménye, osztalékfizetési esélyei lesznek majd a középpontban?

A cégtulajdonosok közül még most is sokan csak egy kötelező rossznak tekintik az éves beszámolót, amelynek nincs más szerepe, mint hogy az adóalapot kiokoskodjuk belőle és ki tudjuk tölteni az adóbevallásokat. Sajnos ezért nem is képesek a javukra fordítani a számviteli rendszer információit, felhasználva azokat a vállalkozás vagyoni- és pénzügyi helyzetét érintő döntéseikben.

Ők nagyon meglepődnének, mi mindent árul el a mérleg és az eredmény-kimutatás az értő olvasóinak – ezek között értve az adóhatóságot is.

Az Online Számla rendszerrel összevetve már most is sok – szándékos vagy véletlen – adózói turpisságot lefülel a NAV, de 2021-től már minden számlát (azokat is, amelyek befogadója nem adóalany, vagy nincs benne felszámított áfa) jelenteni kell a rendszerben, és az ebből nyert információkat az adóhatóság könnyedén összeveti az eredmény-kimutatás nettó árbevétel rovatának számaival.

A szóban forgó adatszolgáltatásból a bejövő számlákról (azok a kibocsátó oldaláról nézve vevői számla, és része a beküldendő adatoknak) is képet kap az adóhatóság, így kiszűri, ha az áfa bevallásból egyik-másik kimaradt (ha véletlenül, akkor talán túl laza a számviteli fegyelem, ha szándékosan, akkor mi okból?).

A NAV az adózók kockázati besorolásához is felhasználja a mérlegadatokat is. Sőt. Ha bárki azt gondolja, cége kiegészítő mellékletét csak a könyvvizsgáló – ő is csak muszájból – olvassa el, jó, ha tudja, fürkészi azt az adóhatóság is.

A koronavírus miatt kialakult gazdasági válság következményeként - 2020. szeptember 30-ig, de még előbb is - várhatóan sok cég válik fizetésképtelenné. 

E körben szinte biztos, hogy e határidő előtt nem teszik majd közzé a beszámolójukat: minél később esik ki ma csontváz a szekrényből, annál jobb.

Ha egy vállalkozás sikeresen navigált még ebben a bizonytalan helyzetben is, és sikerült elkerülnie a pénzügyi katasztrófát, jól teszi, ha látszólag sem szeretne a csődbe jutott vagy annak szélén egyensúlyozó társaságok közé tartozni. Érdemes tehát az eredeti – azaz május 31-i – határidővel, de mindenképpen az új, módosított határidő előtt, letétbe helyezniük a beszámolójukat.

E dokumentumból kiderül az üzleti partnerek számára is, hogy
- a cég elegendő tartalékkal rendelkezik a válsághelyzet idejére is,
- a társaság tulajdonosai elkötelezettek arra, hogy a cég tevékenységét folytassák és
- ehhez további anyagi forrásokat is képesek, hajlandóak biztosítani.
Az előző évi beszámolóból az is modellezhető, hogy a vállalkozásra nézve milyen feltételezhető következményei lesznek a járvány miatti korlátozásoknak.

Egyébként, ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a könyvvizsgálók fentieket is felmérik, és a könyvvizsgálói jelentésben is kitérnek erre.

Természetesen felmerülhetnek olyan körülmények egy vállalkozásnál, amelyek miatt a beszámoló letétbe helyezésének szeptemberre halasztása nem tulajdonosaik kénye-kedve szerinti döntésének kérdése.

Ilyen kényszerhelyzetbe kerülhet a cég akkor, ha tulajdonosa, ügyvezetője, könyvelője - bárki, akinek a beszámoló összeállításában feladata van-, megbetegszik, és emiatt nem tud e kötelezettségének eleget tenni.

Egyéb helyzetben – mondjuk a koronavírus-fertőzés kockázata miatt nem javasolt személyes találkozások okán - segítségül hívhatunk olyan technikai megoldásokat, amelyek személyes jelenlét nélkül is lehetővé teszik a szereplők együttműködését.

Például a számlákat és a könyvelési bizonylatokat egy ingyenesen elérhető applikációval mobiltelefonon is el lehet juttatni a könyvelőhöz.

Sok cég eddig is digitálisan küldte el a bizonylatait, de ezt az applikációt azoknak is érdemes most kipróbálniuk, akik eddig még hagyományos módon, papíron küldték el a számláikat a könyvelőnek.
A hivatkozott applikációból többféle is van, de a BPO (az MGI nemzetközi csoporthoz tartozó, többek között adó- és könyvszakértői szolgáltatásokat nyújtó társaság) az általuk is használt, Mikrosoft Office Lens applikációt ajánlja. Ennek alkalmazásáról egy rövid oktatófilmecskét is készítettek, amely elérhető a honlapjukról: http://mgi-bpo.hu/hu/blog/szamlak-szkennelese-telefonnal)

Ezt az applikációt letöltve jóvá kell hagyni, hogy az hozzáférjen a mobiltelefon kamerájához, majd az alsó menüsorból ki kell választani a dokumentum szkennelése opciót. Ezt követően a telefon kameráját rá kell irányítani a szkennelni kívánt számlára. A kép készítése opcióra akkor érdemes kattintani, ha a számla körül egy narancssárga téglalapot látunk. Nem kell a bizonylatok „kivasalására” időt pazarolnunk, mert a program szépen kiegyenesíti és olvashatóvá teszi az esetleg gyűrött számlát is. Ha szekennelni kívánt bizonylat egy oldalas, akkor kattinthatunk a „Kész” gombra. Viszont, ha a számla több lapból áll, akkor új oldalt adhatunk a már szkennelt laphoz, majd ezt követően választhatjuk a „Kész” gomb kattintását. A bizonylatokat pdf-fájlként mentsük el! Célszerű a bizonylatokat először a telefon tárterületére menteni, és csak azt követően törölni, amikor már biztosak vagyunk abban, hogy az adatok eljutottak a könyvelőnkhöz.

A könyvelőnkkel előzetesen egyeztetett módon lehet az Office Lens dokumentumokból megosztani a számlákat. Így lehet e-mailben, vagy fájlmegosztó programokba (például a Dropbox vagy a Tresorit) közvetlenül feltölteni.

Fentieket összegezve, indokolt megfontolniuk a cégtulajdonosoknak, hogy a szeptember 30-i határidő előtt (ha lehet, május 31-ig) helyezik letétbe a vállalkozásuk beszámolóját.
Amennyiben a beszámoló összeállításának, közzétételének mégis felmerülne valamilyen elháríthatatlan akadálya, akkor javasolt erről fontosabb partnereiket értesíteniük, megjelölve a beszámoló közzétételének várható időpontját is. E gesztussal erősíthetik a vállalkozásuk pénzügyi helyzetébe vetett bizalmat is.