A kisvállalkozások új adói: a tételes adó

A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet 2012. október elsején fogadott el az Országgyűlés.
Mit kell tudni a tételes adóról?
A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják.
Nem dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.
A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie.
Aki nem minősül az év egészében kisadózónak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie.
Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen.
Mentességek
A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól.
Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is.
Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.
Nyilvántartások
A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén - ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek.
Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként.
Adatszolgáltatás és NAV ellenőrzés
Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles a NAV felé. Ezek után pedig NAV-ellenőrzés esetén a kisadózónak kell bizonyítania egy hatpontos kritériumrendszer alapján, hogy nem színlelt munkaszerződés köti a számláját befogadó céghez. Az értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre számíthatnak.