A jótékonyság ára – adomány az adótörvényekben

Az adományokhoz kapcsolódó adózási kérdéseknek most szomorú aktualitást ad az ukrajnai helyzet. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a menekülteknek nyújtott adományokra milyen adózási szabályok vonatkoznak.

Társasági adó

Ha az adományozó gazdasági társaság, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) hatálya alatt adózik, akkor az adótörvény szempontjából a menekültek segítésére átadott pénzben vagy természetben adott juttatásra akkor érvényesülnek kedvező szabályok – azaz akkor minősül adománynak –, ha azt egy magyar közhasznú szervezet közreműködésével nyújtják, azaz ha a támogatás megfelel a Tao-tv. 4. §. 1/a pontjában foglaltaknak.

Ha a vállalkozónak nincs módja, ideje arra, hogy megpróbáljon eligazodni az e vonatkozásban megfelelő civilszervezetek között, úgy a pénzben adott támogatást a Bethlen Gábor Alap részére is felajánlhatja.

Az Alapra vonatkozó előírásokat a 2010. évi CLXXXII. törvény tartalmazza, amely 4. §. (3) bekezdése szerint az Alap részére tett önkéntes felajánlás közhasznú szervezet részére adott támogatásnak minősül. Ez azért fontos, mert a támogatás összegével ekkor nem kell növelni az adóalapot, továbbá 20 százaléka adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető (Tao tv. 7. § (1) bekezdés z) pont).

Az adomány felajánlásáról, átadásáról az adományozónak az adományt kapó civil szervezet által kiadott igazolással kell rendelkeznie, melyet az adományozó számára az adóalap megállapítás céljából állítanak ki. (Az igazolásnak tartalmaznia kell: a kiállító, adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét, a támogatott célt, és az egyszeri vagy tartós adomány tényét.)

Az igazolás birtokában az adomány elismert költségnek számít, és adóalap csökkentő tételként is elszámolható.

Például, ha egy szórakoztató elektronikai eszközöket értékesítő kereskedelmi kft. meghirdeti a vásárlói körében, hogy minden 1.000 forint bevételből 100 forintot a kárpátaljai rászorultak kapnak adományként, e támogatás a kft. által nyújtott támogatásnak minősül (természetesen a vásárlókat ösztönözheti, hogy a bolt az ő közreműködésükkel nyújt támogatást).

A számviteli törvény előírásai szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a támogatás összegét, amely a fentebb már részletezettek szerint tekinthető adománynak az adótörvény rendszerében, így célszerű a Bethlen Gábor Alap, illetve más civil szervezet bevonásával lebonyolítani az adományozást (nem elfeledkezve az említett igazolásról!).

Az említett Alap mellett, a kormány által kifejezetten az Ukrajnában jelenleg fennálló helyzetre figyelemmel indított, Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül is mód van pénzadományok felajánlására: a 1357-es telefonszámon hívásonként, illetve sms-enként 500 forintot lehet felajánlani,emellett a 11711711-22222222-es számlaszámon is várják a pénzadományokat.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor gyors és hatékony megoldásokat követel, hiszen a menekülteknek most van szüksége élelemre, ruhákra, gyógyszerekre, szállásra, egyebekre, nincs idő kivárni, míg a segíteni szándékozónak sikerül közbeiktatnia egy hazai civil szervezetet.

Viszont a Tao tv. rendszerében adománynak nem minősülő kifizetések, termékátadások, szolgáltatásnyújtások (például szállás, személyszállítás ingyenes biztosítása) esetében az adóalapot növelő tétellel is számolni kell:

• ha a pénzt, természetben adott eszközt külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek jutatják, úgy a Tao tv. fogalmai szerint nem beszélhetünk adományról, és az elszámolt ráfordítás növeli az adóalapot, kivéve, ha a juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával – a nyilatkozó fél adóalapja a kapott juttatás nélkül sem lenne negatív – kapcsolatos, Tao tv 3. számú melléklet 13. pontja szerinti feltételek teljesülnek.

Ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez – például, ha a cég a támogatást helyi önkormányzatnak adja át, amely majd eljuttatja a rászorulókhoz azt –, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Kisvállalati adó, kisadózók tételes adója

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény az kisvállalati adóalapot növelő tételei között nevesíti – többek között – a Tao tv. 3. számú melléklete A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat (Katv. 20.§. (3) bekezdése d) pont).

Noha a kisvállalati adózó vállalkozók adóalapjának megállapítása nem a társasági adózásban megszokott költségelszámolás figyelembevételével történik, az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségekkel, ráfordításokkal mégis meg kell emelniük.

Esetükben – a Katv. és a Tao. tv. hivatkozott rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a társasági adótörvény szerinti adománynak minősülő (ingyenes) juttatás összege nem növeli a kiva-alapot.

Ezzel szemben, ha az adomány fogalmának nem felel meg az átadott vagyoni érték, akkor a kisvállalati adó alanyának is a Tao. tv. előzőekben már hivatkozott, 3. számú melléklet A) részének 13. pontjában foglaltakat kell megvizsgálnia:

• Abban az esetben, ha az ingyenes eszközátruházás jogosultja külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy, további feltételeket már nem kell vizsgálnia, hanem meg kell növelnie a juttató társaságnak az adózás előtti eredményét a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével.

Ezzel összefüggésben is fontos, hogy a Tao tv. értelmezésében (4.§. 27. pont) „külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet.”

• Ha a kedvezményezett (belföldi vagy külföldi) magánszemély – aki nem áll munkaviszonyban, egyéb jogviszonyban az adományozó társasággal –, akkor az adomány nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számít, azaz nem vonható le az adóalapból.

Fentiek kapcsán a vállalkozókban felmerülhet a kérdés, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény, azaz röviden: Stab. tv.)

a koronavírus-járvánnyal összefüggő adományozás során alkalmazott szabálya ez esetben is irányadó lehet-e.

E törvény 28/A. §-a ugyanis azt mondja ki, hogy katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség az ellenszolgáltatás nélküli, a helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység vagy a veszélyhelyzet által érintettek számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás után.

Ha az adományozó igazolni tudja, hogy az adomány, segítség köthető katasztrófa- vagy vészhelyzethez, úgy az adományozó vállalkozónak nem kell adókötelezettséggel számolnia az adomány kapcsán.

Az Ukrajnából Magyarországra menekülteknek adott adományok esetében – a Stab. tv. szabályainak alkalmazását érintően – az a probléma, hogy bár helyzetük minden kétséget kizáróan tragikus, sőt pontosan vészhelyzetből érkeztek, ezzel összefüggésben Magyarországon a kormány nem hirdetett sem katasztrófa-, sem vészhelyzetet, így a Stab. tv. 28/A.§-a szerint eljárni, egyelőre legalábbis, nem lehet.

Ezért a társasággal munkaviszonyban, tagi jogviszonyban nem álló magánszemélynek adományt adni anélkül, hogy az így elszámolt összeg növelné a társasági adó alapját, a következő módon lehetséges:

• közvetlenül közérdekű kötelezettség vállalás formájában, mivel ez megfelelhet a Tao. tv. adomány fogalmának;
• közvetve közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás formájában, ha ez adománynak minősül, amikor a szervezettől kapott igazolás alapján még csökkenthető is a társasági adóalap a támogatás 20 százalékával.

A Katv. 2.§. 12. pontja rögzíti, mely jogcímeken keletkezhet az adótörvény értelmezésében a katásnak bevétele. E körben kisadózó által adott adományok – akár térítés nélkül átadott eszközök, szolgáltatások, akár pénz formájában – nem szerepelnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem „fogyasztják” azt az éves szinten 12 millió forintnak megfelelő bevételi értékhatárt sem, amely felett a 40 százalékos mértékű különadóval az adózónak számolnia kell.

Egyéni vállalkozók

Az adományként adott pénzt, eszközt, nyújtott szolgáltatást az egyéni vállalkozó nem számolhatja el költségként és nem érvényesíthet utána semmilyen adóalap- vagy adókedvezményt (Szja tv. 11. számú melléklete IV./6. pont).

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) bizonyos feltételek teljesülése esetén adókötelezettséget keletkeztető tényállásnak minősíti az ingyenesen teljesített termékátadást és szolgáltatásnyújtást. E szabály aktualitását most az adja, hogy az Ukrajnából hazánkba menekülteket számos vállalkozó (áfa-adóalany) is igyekszik segíteni különböző termékadományokkal, illetve ingyenesen nyújtott szolgáltatással.

Az ennek kapcsán esetlegesen felmerülő általános forgalmi adó kapcsán is fontos szerepe van annak, hogy az előzőekben már hivatkozott „Stab. tv.” rendelkezései csak akkor válnak alkalmazhatóvá, ha a menekültek megsegítését illetően is katasztrófa, illetve vészhelyzetről beszélhetünk, de ennek kimondására – mint tette azt a koronavírus-járvány idején kihirdetett vészhelyzet idején – a Kormány jogosult.

Ez azért nagyon fontos kérdés, mivel a Stabilitási törvény a katasztrófahelyzetben lévők számára ellentételezés nélkül nyújtott szolgáltatást vagy termékátadást az átadó gazdasági tevékenysége körébe sorolja, valamint rögzíti, hogy e térítésnélküli tevékenységével összefüggésben az átadót adókötelezettség nem terheli.

Amennyiben a Stab. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak – és jelenleg nem –, akkor a hatályos Áfa tv. rendelkezéseiből kell az adományokat érintően is kiindulnunk.

Az adótörvény szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, illetve ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány. Az Áfa tv. 259.§. 9/A. pontja rögzíti e fogalom meghatározását és a minősítés további feltételeit:

• az adományt (támogatást) közhasznú szervezetnek adják, törvényben meghatározott közhasznú tevékenységhez, valamint
• ne legyen megállapítható, hogy az ügylet egyáltalán nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú tevékenységet;
• ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak.

Ha termékátadásról, szolgáltatásról van szó, az adományhoz abban az értelemben nem kapcsolódik áfa, hogy értelemszerűen nem kerül sor számlázásra, nyugta kiállítására: adományozás és nem termékértékesítés történik, áfa felszámítása az adományozó és az adományozott között fel sem merülhet.

Viszont áfa fizetési kötelezettség az adományozó oldalán még felmerülhet, feltéve, hogy az átadott termékekre vonatkoztatva korábban az adományozót, mint adózót levonási jog illette meg. Ettől eltérő a gyakorlat az áfát illetően, ha az adomány a fenti meghatározásnak eleget téve közcélúnak minősül, mivel ez esetben a korábban levonásba helyezett áfát illetően nincs fizetési kötelezettség (Áfa tv. 11.§ (3) bekezdés a) pont, 14.§ (3) bekezdés, 259.§ 9/A. pont).

Számvitel – adomány az egyszeres és a kettős könyvvitelben

A kettős könyvvitelt vezető adományozónak az adományt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény(Szt.) 81. §. (2) bekezdés c) és n) pont szerintaz egyéb ráfordítások között (86. számlacsoport) kell elszámolnia.

Amennyiben nem pénzben juttatott adományról van szó, akkor az adományt az adományozó nyilvántartásában beállított könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba venni. Ha nincs könyv szerinti érték, akkor a szokásos piaci áron.

Az egyéni vállalkozó naplófőkönyvében, pénztárkönyvében az adóalapot nem érintő kiadások között jelenik meg az adomány összege, illetve ide kell átvezetni az adományként átadott termék beszerzési árát az „Anyag és árubeszerzés” rovatból.