3…2…1…Start! Áttérés az IFRS-ekre 2017-ben? 1. rész: 2016. szeptember 30-ig döntenie kell a cégeknek!

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

KÉRDÉSEK ÉS FELTÉTELEK 

Ha nem is beszélhetünk az IFRS-eken töprengő cégtulajdonosok tömegéről, azért jó néhány vállalkozóban, ügyvezetőben felmerült már a kérdés, hogyan hatna a vállalkozására a nemzetközi standardokra való áttérés. Gondolkodnak azon, hogy 

  • érdemes-e áttérnünk az IFRS-ekre, és ha igen, mikor? 
  • használhatjuk-e az anyavállalati riportokban szereplő számokat? 
  • kell-e majd – az áttérés miatt- módosítanunk az eddig az anyavállalat felé jelentett („riportált”) adatokon? 
  • euróban könyvelünk, érdekes ez az, ha áttérünk az IFRS-ekre? 
  • mit szól ehhez a rendszergazda: kell-e változtatnunk a jelenleg alkalmazott és jól bevált rendszereken és folyamatokon? 
  • nem kerül majd ez túl sokba nekünk? 
  • „csak” a könyvelővel kell megbeszélni a dolgot, vagy más szakembert is be kell vonni a cégnél az átszervezésbe? 
  • mikor, meddig kell az áttérésről dönteniük a tulajdonosoknak? 
  • milyen konkrét feladataink lesznek emiatt, hogyan kell felkészülnünk az átállásra? 

Mielőtt górcső alá vennénk a fenti kérdéseket, rögtön tisztáznunk kell egy közkeletű félreértést. Jelesül: az, hogy az áttérés dátuma 2017. január 1-je – minden ellenkező „híreszteléssel” ellentétben -, nem jelenti azt, hogy ráérünk eldönteni a dolgot idén szilveszterig, aztán majd jövőre már az IFRS-ek szerint könyvelünk! 

A szükséges bejelentési kötelezettségnek (NAV, KSH és – a felügyelete alá tartozó gazdálkodóknak – az MNB-hez is) az áttérés napja előtt 90 nappal eleget kell tennie a társaságnak, de ehhez könyvvizsgálói jelentésre is szükség van, amely igazolja, hogy a vállalkozás rendelkezik az IFRS-ek alkalmazásának feltételeivel. 

A könyvvizsgálónak sok mindent ellenőriznie, vizsgálnia kell a cégnél ahhoz, hogy a szóban forgó jelentést elkészíthesse, ez – itt sem – csak egy aláírás kérdése. Ahhoz, hogy a társaság áttérhessen az IFRS-ek alkalmazására, és a könyvvizsgálótól megkaphassa a „zöld jelzést”, azaz az említett jelentést, az alábbiakat kell tapasztalnia: 

  1. A társaságnál van megfelelő képesítéssel, IFRS minősítéssel rendelkező mérlegképes könyvelő alkalmazott, vagy tag, 
  2. A cégnek van az IFRS-eknek megfelelő, jóváhagyott számviteli politikája, és 
  3. Az áttérés első éve előtti üzleti évre vonatkozó összehasonlító adatokat (IFRS 1 szerint) kidolgozta a vállalkozás. 

A könyvelők tudják, a cégtulajdonosok legalábbis sejtik, hogy ezek a feladatok nem kétperces munkát jelentenek, és időben hozzá kell látni ahhoz, hogy a könyvvizsgálónak is legyen ideje elvégezni a maga dolgát az ügy érdekében. 

Igazából már most célszerű elkezdeni az átállás előkészítését, ha valaki tényleg komolyan gondolja azt. (Ne feledjük, hamarosan itt lesz a nyári szabadságok ideje is!) 

Az IFRS bevezetése a vállalkozásnál ugyanolyan összetett folyamat, egymásra épülő lépések együttese, mint mondjuk egy nagyléptékű beruházás előkészítése és lebonyolítása, azaz itt is projektben kell gondolkodnunk! 

 

A FELKÉSZÜLÉS LÉPÉSEI 

A felkészülés lépései tehát ennek megfelelően: 

  • eltéréselemzés: mi a különbség a céget érintő, magyar és az IFRS szerinti szabályok között? Mi változik az áttéréssel a könyvviteli zárás és a beszámoló-készítés folyamatában? Miként hat ez az adózásra? 
  • megvalósítás: át kell alakítani a számvitelt, a kontrollinget, de nem marad ki az IT és a HR sem. Hol tart ezekhez képest most a cég? A számviteli politika és a vezetői információs rendszer – riporting – kialakítása, bevezetési terv készítése. 
  • alkalmazás és működtetés: összehasonlító adatok előállítása, kiegészítő megjegyzések elkészítése (ez tulajdonképpen az Szt. szerinti kiegészítő mellékletet jelenti, de annál lényegesen bővebb tartalommal), „alfa és béta tesztelés”, a szükséges módosítások elvégzése, a számítástechnikai rendszer szükséges átalakítása, az érintett munkaterületek dolgozóinak oktatása. 

Mielőtt az egészbe belevágna a cég, jól jöhet egy hatáselemzés az Szt. és az IFRS-ek közötti legfontosabb különbségekről, és azok adó- és egyéb kihatásairól (mondjuk arról, milyen képet mutat egy IFRS szerint készített beszámoló a cégnél, és mit mond erre a társaság bankja, ha hitelt szeretnének felvenni). Maga az üzletág, illetve iparág, amiben a cég működik, milyen további feladatokat ad a bevezetés során a cégnek, vannak-e specialitások? Mit és hogyan kell változtatni a vállalkozásnak ahhoz, hogy az áttérés után is azt „tudja” a számviteli rendszer, mint eddig, továbbra is segítve a tulajdonosokat a gazdasági döntéseik során? 

A szakképesítéshez kapcsolódó feltétel nem szorul magyarázatra, a másik kettőt – a számviteli politikát és az adatok átdolgozását- azonban közelebbről is megnézzük. 

A fentebb hivatkozott IFRS1 az a standard, amely a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazásának követelményeit foglalja össze. Így tárgyalja az áttérés fő szabályait, a tilalmakat és könnyítéseket (kivételek, felmentések bizonyos előírások alól, választási lehetőségek) és a beszámoló közzétételével kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat. E standard általános elvei közt fogalmazza meg az IFRS-ek alkalmazásának feltételeit. Ehhez kapcsolódóan meg kell ismernünk egy nagyon fontos fogalmat, jelesül, ki minősül első alkalmazónak

Logikusan – természetesen- az, aki először készíti pénzügyi kimutatásait az IFRS-ek szerint. A dolog azonban csak látszatra ilyen pofonegyszerű, és oka van annak, hogy a standard foglalkozik e meghatározással. Ugyanis kapcsolódó feltétel az, hogy az alkalmazó, első alkalommal tehet a teljes pénzügyi kimutatására vonatkozóan – e rendszerben ugyanis így nevezik a mérlegbeszámolót -, kifejezett és fenntartás nélküli nyilatkozatot arról, hogy azok megfelelnek az IFRS-ekben rögzítetteknek. 

Figyelem – ez nagyon fontos - itt a csak belső használatra, vagy konszolidációs célból az IFRS-ek szerint készített pénzügyi kimutatások nem „játszanak”. 

A pénzügyi kimutatásairól, arról, hogy azok megfelelnek az IFRS-eknek, akkor tesz/tehet a cég első ízben kifejezett és fenntartás nélküli kijelentést, ha 

  • eddig más beszámolási rendszer – jelen esetben az Szt.- alapján állította össze pénzügyi kimutatásait, és most tért át az IFRS-ekre, 
  • eddig csak belső használatra készített IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokat, de most már külső felek számára is elérhetővé teszi ezt, és ebben korlátozásmentes („kifejezett és fenntartás nélküli”) nyilatkozatot is ad, 
  • korábban konszolidációs célokra készített jelentéscsomagot, amely nem tett eleget minden közzétételi követelménynek. 

Ha a vállalkozás megfelel a fentieknek – azaz a 2017. évről készítendő beszámolót érintően megteheti a fentiek szerinti nyilatkozatot, akkor már most nekiláthat egyrészt annak vizsgálatához, hogy érdemes-e áttérnie az IFRS-ekre, másrészt a 2015. évi adatok, majd később, a 2016. évi adatok IFRS-ek szerinti átdolgozásának. 

Az IFRS 1 ugyanis az első bevezetés esetében összehasonlító adatok kidolgozását is kötelezővé teszi, amely alapján az alkalmazást megelőző (minimum) két évet is IFRS szerint kell megjeleníteni. 

Ez azt jelenti egy olyan cég tulajdonosai, ügyvezetője számára, amely 2017. december 31-i fordulónappal állítja össze először az IFRS szerint az egyedi beszámolóját, hogy el kell készíteniük 

  • a 2016. január 1-jei nyitó mérleget, és 
  • 2016. év egészében már úgy kell könyvelnie, ügyviteli rendszerét kialakítania, mintha IFRS-ben is vezetné a könyveit, hiszen csak így lesz képes a már említett összehasonlító adatokat előállítani, ezzel párhuzamosan persze az Szt. szerint is eleget téve könyvelési kötelezettségének. (Ez egyrészt nem kevés kihívást jelent az informatikai rendszer számára, de a könyvelő feladatai is igencsak megszaporodnak általa, így lehetséges, hogy a vállalkozás, ha esetleg átmenetileg is, de létszámbővítésre kényszerül.) 

Mielőtt lépésről lépésre kiveséznénk az összehasonlító adatok előállításának módját – magát az IFRS 1-et, úgy, ahogy van-, vagy összefoglalnánk, milyen is egy IFRS-nek megfelelő számviteli politika, visszatérünk a hatáselemzéshez, és átalakítjuk egy társaság Szt. szerinti, 2015. évi mérlegbeszámolóját az IFRS-ek elvárásai szerint - a cikksorozat 2. részében!