2016-os változások: A Társadalombiztosítási törvény módosításai

KISADÓZÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK

Mint ismert a kisadózók nem fizetnek tb járulékot, hanem a közterheket tételes adó megfizetésével róják le. Ezt a tényt rögzíti a módosítás, mely szerint a kisadózók „az egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.” 

A Tbj második, szintén kisadózásra vonatkozó kiegészítése a bejelentési kötelezettségre vonatkozik. A Tbj szerinti biztosítottat be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon. Ettől eltér a kisadózók bejelentése. Esetükben a bejelentési kötelezettséget a T101 jelű adatlapon kell teljesíteni. Az eltérő bejelentési kötelezettségre tekintettel került be a Tbj-be, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

Meg kell jegyezni, hogy továbbra is problémát jelent, és a módosítás sem tartalmazza, hogy kell-e fizetnie a kisadózó vállalkozás mellett kiegészítő tevékenységet folytatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ha valaki kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül, akkor a kisadózó vállalkozásában 25 000 forint tételes adót fizet. A kisadózást szabályozó törvény rögzíti, hogy a tételes adó az egészségügyi szolgáltatási járulékot is tartalmazza. A Tbj. rögzíti, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. 

A probléma forrása a nem egységes jogértelmezés. Van olyan álláspont, mely szerint a Tbj.-től független a kisadózókról szóló törvény, és erre tekintettel a tételes adótól függetlenül meg kell fizetni a Tbj. alá eső másik vállalkozásban az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A másik álláspont szerint nem kell megfizetni a vállalkozásban az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség alól is.

Az egyértelmű jogértelmezéshez szükséges lenne a jogszabályban csak egy kis mondatrésszel rendezni ezt a kérdést pl: több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban – beleértve a kisadózást választó vállalkozást is - kell megfizetni.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE

Korábban, még a 2015. évi LXXXI. törvényben került kihirdetésre az egészségügyi szolgáltatási járulék változása. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 6930 forint (napi összege 231 forint). Ezen egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mértéke ismét növekszik havi 120 forinttal. Erre tekintettel 2016. január 1-étől egészségügyi szolgáltatási járulék 7050 forint (napi összege 235 forint) lesz.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY

Szintén 2015. évi LXXXI. törvényben került átvezetésre a Tbj.-ben a személyi jövedelemadó csökkentéshez kapcsolódó módosítás. 2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előleg 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez a változás került be a Tbj.-be is a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. 

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS

A törvénymódosítás a statisztikai adatszolgáltatásra is kiterjed. A törvénymódosítás indokolása alapján „az Európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2015/759 Európai Parlamenti rendelet alapján a KSH jogosult a közigazgatási nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférésre, a nyilvántartásokból származó adatok felhasználására, statisztikába történő beépítésre. A KSH feladatellátáshoz szükséges, hogy a nyilvántartásból származó adatok egyedi azonosításra alkalmasak legyen, egyrészt az adatszolgáltatói kör teljességének biztosításához, valamint az adatminőség ellenőrzéséhez és javításához.” Mindezek alapján a Tbj.-ét kiegészítő módosítás úgy rendelkezik, hogy 

• személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születési év, hónap és nap),
• családi állapot, állampolgárság,
• lakóhely (tartózkodási hely),
• foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
• az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,
• jövedelemre vonatkozó adatok,
• társadalombiztosítási azonosító jel 

statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.