Munkaviszony létrejötte – a bérszámfejtés aspektusából

Elek Ida

Szerző: Elek Ida

Eredetileg közgazdász vagyok, de világéletemben munkaüggyel, tb-vel foglalkoztam ill. az ehhez kapcsolódó területekkel. Miért ezt a szakmát választottam? – mindig is szerettem emberekkel foglalkozni, problémáik megoldásában segítséget nyújtani: a munkabér és a táppénz fontos mindenki számára, így bőven nyílt lehetőségem a legjobb - a jogszabályok adta keretek között - a leghelyesebb megoldás felkutatásában.
Kezdetben bérszámfejtő, majd tb-ellenőr/felülvizsgáló voltam és ahogy egyre nagyobb gyakorlatra tettem szert és közben folyamatosan képeztem magam, humánpolitikus, majd vezetői pozícióba kerültem.

Egy új munkaviszony létesítésével kapcsolatban minden munkáltatónak tudnia kell, milyen kötelezettségei vannak, milyen dokumentumok kiállítása szükséges, milyen adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. Bár általában nem a bérszámfejtés feladata a munkaszerződés elkészítése, de a benne lévő információk képezik a bérszámfejtés alapját, ezért egy kicsit tágabban mutatom be az új munkaviszony létrejöttével keletkező teendőket. Egy kellő szakmai tudással rendelkező ügyintéző ezt rutinosan megoldja, egy kezdő munkatársnak viszont jól jöhet egy kis segítség, és néha nem árt frissíteni az ismereteket. Ebben a cikkben gyakorlati útmutatót szeretnék nyújtani, elsősorban a bérszámfejtés területén dolgozóknak.


A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló

Munkáltató – bárki lehet, aki jogképes (minden ember, jogi személyiségű szervezet, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

Munkavállaló – az a természetes személy, aki 16. életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet ideje alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat. Kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység keretében 16. életévét be nem töltött gyerek is foglalkoztatható a gyámhatóság engedélyével.

A 18 évesnél fiatalabb személy csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt (munkaszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése).

A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.


Munkaviszony létesítése

A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre, a szóbeli megállapodáson alapuló munkaszerződés érvénytelen. A munkaszerződés alapján

  • a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása, utasítása szerint munkát végezni,

  • a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződést követő nap.

A munkaszerződés tartalma a felek (munkáltató és munkavállaló) adatain túl, minden olyan lényeges dolog, amely alapján a megállapodás teljesítendő.

A munkaszerződés kötelező elemei:

  • a munkavállaló alapbére (időbérben), valamint

  • a munkaköre.

Érvénytelen, ezért nem is jön létre az a munkaszerződés, amely nem tartalmazza ezeket az elemeket.

Nem kötelező a munkaszerződésben megjelölni:

  • munkaviszony tartamát – ennek hiányában határozatlan időre jön létre,

  • munkaidőt – ha nincs megjelölve, teljes munkaidőnek kell tekinteni a foglalkoztatás időtartamát.

  • munkavégzés helyét – ha nem tartalmazza a munkaszerződés, akkor a szokásos munkavégzés helyét kell annak tekinteni,
  • próbaidőt – nem kötelező, de a jogviszony létesítésekor 3 hónapi időtartam köthető ki, Kollektív Szerződés alapján 6 hónap. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt.

A munkaszerződésbe fentieken túl bármit bele lehet foglalni, de át kell gondolni, mert módosításához mindkét fél hozzájárulása szükséges. A részleteket javasolt inkább a kötelezően kiadandó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti tájékoztatóba foglalni.


A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége

A munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a munkavállalót:

  • a napi munkaidőről,
  • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  • a munkakörbe tartozó feladatokról (célszerű külön munkaköri leírásban részletezni),
  • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásáról,
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik e, valamint
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha:

  • a munkaviszony tartama az 1 hónapot, vagy
  • a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

Természetesen egyéb esetekben is van tájékoztatási kötelezettsége a munkáltatónak, mint például munkabér elszámolásáról minden hónapot követő hó 10. napjáig, továbbá 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, (eltérő helyen, munkakörben) távmunkavégzés és munkaerő kölcsönzés esetén is egyedi tájékoztatási kötelezettségeket ír elő a Mt.


A munkaviszony kezdete előtti kötelezettségek:

  • a munkáltató köteles a munkaviszony létesítését az adóhatóság felé bejelenteni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, csak elektronikus úton lehet, a T1041 nyomtatvány alkalmazásával.
  • a munkáltató köteles gondoskodni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, annak megszervezéséről és költségeinek megtérítéséről. A munkavállaló pedig köteles a vizsgálaton részt venni, és a vizsgálatot végzőkkel együttműködni. Az alkalmassági vizsgálat kizárólag olyan lehet, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy a kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.


Igazolás a nyilvántartásba vételről

  • A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérőlszóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 74. § rendelkezése szerint a foglalkoztató a biztosítottak adatait köteles nyilvántartásba venni és a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét teljesíteni. Erről a magánszemélynek 3 napon belül igazolást kell adnia. A nyilvántartásba vétel mulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság terheli.


Tájékoztató a személyes adatok kezeléséről 

  • A munkáltatók munkavállalóik személyiségi jogait csak akkor korlátozhatják, ha arról előzetesen írásban tájékoztatják őket. Előzetesen, írásban külön kell tájékoztatni a munkavállalót arról is, ha elektronikus megfigyelő rendszer működik a foglalkoztatónál, (pl. kamera, GPS) továbbá szigorú előírások vonatkoznak a munkavállaló biometrikus adatainak (pl. ujjlenyomat) kezelésére is.
  • Fontos tudnivaló még, hogy személyes iratokat nem lehet másolni, viszont kötelező a munkáltató felé azok bemutatása. Ugyanez a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal is, amennyiben jogszabály szerint indokolt annak bekérése.

A munkavállaló köteles átadni a korábbi munkáltatójától kapott iratokat:

  • Tartozásigazolás (korábban MIL-lap): erről a Bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény rendelkezik, mely szerint a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kell kiadni, mely tartalmazza a tartozások jogcímét, kedvezményezettjeit, de azt is, ha nincs tartozás. A munkavállaló köteles ezt az igazolást leadni az új munkahelyén, ill. ha ez nincs a birtokában nyilatkozni arról, hogy nincs tartozása. A munkáltató köteles a munkabérből a meglevő tartozást levonásba helyezni annál is inkább, mert készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
  • TB kiskönyv, hivatalosan „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” közokiratnak számít – az adott munkáltatónál eltöltött időt tartalmazza, nyugdíjazáskor hiteles igazolás.

Ha van Igazolványa az új munkavállalónak:

  • munkavállaló a munkaviszony kezdő napján átadja az új munkáltatójának,
  • munkáltatónak 3 napja van bejegyezni a biztosítási jogviszony kezdetét.

Ha nem adja át az Igazolványt az új munkavállaló:

  • munkáltató figyelmezteti őt, hogy egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak igénybevétele esetén hátrány érheti, ha nem tudja átadni a folyamatosan vezetett Igazolványát,
  • a foglalkoztató köteles írásban felszólítani a munkavállalót, hogy előző munkáltatójától szerezze be,
  • ha a munkavállaló 30 napon belül nem szerzi be, erről írásban nyilatkoznia kell, és a munkáltatónak új Igazolványt kell kiállítania,
  • a munkáltató írásbeli felhívását, és a munkavállaló nyilatkozatát a foglalkoztatónak 5 évig meg kell őriznie.

Vezetésére vonatkozó előírásokata kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 37 §-ában találjuk.

  • SZJA adatlap: tárgyévi jövedelmeket, az igénybe vett kedvezményeket tartalmazza (Szja.tv.) A munkáltató köteles a tárgyévi szja előzményeket rögzíteni.
  • Nyilatkozatok:

Mt. előírja, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényegesek, és amely a munkavállaló személyiségi jogát nem sérti.

  • A gyermekek száma, születési adataik szükségesek a gyermekek utáni pótszabadság megállapításához, de a megváltozott munkaképesség is pótszabadságot alapoz meg. + szochó kedvezmény, + rehabilitációs hozzájárulás.
  • Nyugdíjas állapot: lehetőleg határozat bemutatásával meggyőződni arról, hogy milyen ellátást kap a munkavállaló. Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával:
  • öregségi nyugdíjban (a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is ide tartozik);
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Fenti meghatározás azért nagyon fontos, hogy megállapítható legyen TB szempontjából biztosított lesz az új alkalmazott vagy kiegészítő tevékenységűnek minősül. Amennyiben saját jogú nyugdíjasról van szó, nincs járulék- és szochó fizetési kötelezettség. Más ellátások nem minősülnek nyugdíjnak, azaz járulékot kell fizetni.

  • Bankszámlaszám: ahova a munkavállaló munkabére folyósításra kerül
  • Szja kedvezmények: tájékoztatni kell a munkavállalót a lehetséges

kedvezményekről, igénybevétel esetén nyilatkoztatni.

  • Járulékfizetési alsó határ: részmunkaidős munkavállaló igazolása arról,

hogy gyed, öfd, gyes, gyet, gyod, ápolási díj ellátásban részesül ill. nappali

tagozatos tanuló vagy hallgató. Erre az esetekre nem vonatkozik a jogszabály.

Bérszámszámfejtés szempontjából lényeges fenti dokumentumok megléte, hisz ezek alapozzák meg a munkáltató hiteles nyilvántartását, a helyes bérszámfejtést, de nem mellékesen ezeken az adatokon alapul a munkabér, a táppénz, csed, gyed számfejtése és majd egyszer a nyugdíj megállapításánál is döntő szerepet játszik.

Jó tudni a megőrzéssel kapcsolatosan, hogy a Nyugdíjbiztosításról szóló az 1997.évi LXXXI. törvény 99/A. § szerint, a biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő jövedelméről, keresetéről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat (pl bérkarton, szolgálati idő, nyilvántartásba vételi igazolás) a biztosítottra, a volt biztosítottra vonatkozó irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor köteles a székhelye szerinti kormányhivatalnak bejelenteni az iratőrzés helyét. A nyugdíj megállapításához szükség lehet a jogviszonnyal kapcsolatos adatokra, ezért szükséges ezen iratok megőrzése.