Újra fókuszban a pénzmosás elleni szabályzat – a NAV már közzétette a szabályzatmintákat

2024-ben több lépcsőben lépnek hatályba a Pmt. azon rendelkezései, amelyek miatt módosítni kell a pénzmosás elleni belső szabályzatokat. Az adóhatóság típusszabályzatokkal segíti a munkát.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

2017. évi LIII. törvényt módosító jogszabályt – a 2023. évi CXI. törvényt – a Magyar Közlöny tavalyi 187. számában (december 22.) hirdette ki a jogalkotó.

A változásokat – áll az Indoklások Tára 2024. január 2-án megjelent, 2024/1. számában – az alapozza meg, hogy a törvény legutóbbi, 2020-ban hatályba lépett módosításait követően több szabályozási részkérdésben merült fel a törvényi előírások pontosításának igénye.

A törvénymódosítás a jogalkalmazók gyakorlati tapasztalatainak, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően, illetve a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében igazítja ki a hatályos törvényeket, de nem jelenti az eddigi koncepció változását.

Ennek megfelelően, pontosította a törvénymódosítás az ügyfél-átvilágításra vonatkozó egyes rendelkezéseket, azok szolgáltató- és ügyfélbaráttá tétele érdekében, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó egyes részletszabályok módosítására is sor került: ettől a rendelkezések jelenleginél is hatékonyabb végrehajtását reméli a jogalkotó.

Ezzel párhuzamosan, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképpen megfogalmazott intézkedésekről szóló 1111/2023. (III. 30.) Korm. határozat (Akcióterv) alapján elvégzett egyes felülvizsgálati feladatokhoz kapcsolódóan indokolt módosítások is bekerültek a Pmt. rendelkezései közé.

Továbbá, a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (Afad.) egyes rendelkezései is módosultak: az Afad. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján kiigazítja a központi nyilvántartásokba átadott és ott tárolt adatkörre, az eltérésjelzési rendszerre és a felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket, valamint módosítja a tényleges tulajdonosi adatok hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi követelményeknek megfelelően.

A módosítások számottevő része hatályba lépett 2024. január 1-én, a szankciókat módosító rendelkezés január 5-én, a virtuális átváltási szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések 2024. április 1-én, míg a belső rendre, a szolgáltatók vezetőire vonatkozó rendelkezések 2024. július 1-én lépnek hatályba. 

A könyvelőket, könyvvizsgálókat, adótanácsadókat elsősorban az ügyfélátvilágításra – ennek formanyomtatványi is változtak –, a vezetőkre és a szankciókra vonatkozó módosítások érintik. Ezek közül a legfontosabbak – hatályba lépésük dátuma szerinti sorrendet követve:

A személyazonosság igazoló ellenőrzése – 2024. január 1-től

Valamennyi szolgáltató kötelezettsége az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése. Ennek során a szolgáltatónak rögzítenie kell – többek között – azonosító okmányának típusát és számát is, az ügyfél-átvilágítás adatlap kitöltésével.

A törvénymódosítás beépítette a Pmt. értelmező rendelkezései közé az azonosító okmány fogalmát:”magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány; külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány.” 

A törvénymódosítás tehát magyar állampolgár esetében az azonosító okmány fogalmát a „személyazonosító igazolványnál” tágabban határozza meg, azaz a személyazonosság igazolására alkalmas okmánynak tekintendő az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély is.

Ugyanakkor külföldi állampolgár esetében a törvény konkrétan megmondja az azonosító okmány típusát – útlevél (úti okmány), személyazonosító igazolvány –, azaz külföldi állampolgár a személyazonosságát vezetői engedéllyel nem igazolhatja.

Nem változott viszont az a szabály, hogy a bemutatott okiratokról hogyan készíthet a szolgáltató másolatot készíteni: a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosítót nem szabad lemásolni.

Változatlanul érvényes az a szabály is, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzését az ügyfélre, meghatalmazottra, rendelkezésre jogosultra, képviselőre kell elvégezni. A törvénymódosítást csupán pontosította ezt a rendelkezést azzal, hogy e személyek alatt az ügyfél szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét kell érteni.

Tényleges tulajdonos azonosítása – 2024. január 1-től

Ez a rendelkezés szigorúbb kötelezettségeket fogalmaz meg a módosításnak köszönhetően. Míg korábban csak „kétség esetén” esetén, a továbbiakban a szolgáltatónak minden, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést meg kell tennie,  mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is. A valószínűsítés nem elég, a tisztázási intézkedéseket a bizonyosság eléréséig kell végezni. 

Tényleges tulajdonos nyilvántartása – 2024. január 1-től

Az Afad. eddig is kötelezte a szolgáltatókat a tényleges tulajdonosokról nyilvántartás vezetésére. Ezzel összhangban, 2024-től e kötelezettség bekerült a Pmt. előírásai közé. Ez utóbbi annyiban rögzít bővebb adattartalmat, hogy előírja a kiemelt közszereplői minőség nyilvántartását is.

A szolgáltató Pmt. szerinti kötelezettsége, hogy gondoskodjon a tényleges tulajdonosi nyilvántartása naprakészen tartásáról. A tényleges tulajdonos kötelezettsége pedig az, hogy az adatainak változásáról haladéktalanul tájékoztassa cégét.

A belső ellenőrző és információs rendszerrel szembeni új követelmények – 2024. január 1-től

Ebben a vonatkozásban a Pmt. szabályainak pontosításáról van szó, amit a jogalkotó a gyakorlati tapasztalatok átültetésével, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtésével indokol. Eddig is a szolgáltatók alapvető feladata volt, hogy a kockázatosnak tűnő ügyleteket kiszűrjék és határidőben kivizsgálják – ez az elvártás most beépült a Pmt. 63.§ (2) bekezdésébe, az amúgy is hosszú mondatot még tovább bővítve.

Az üzleti kapcsolat azonnali hatályú megszüntetésének lehetősége – 2024. január 1-től

A Pmt. korábban is meghatározott számos olyan esetkört, amelyhez az üzleti kapcsolat megszüntetésének kötelezettségét írta elő. Tipikusan ilyen eset az, amikor az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja.

A vonatkozó szabályokat nem módosította a jogalkotó, de bevezetett egy új esetet – a bejelentéshez kapcsolódóan –, amely az üzleti kapcsolat azonnali hatályú megszüntetését vonhatja maga után.

A Pmt. 30.§-ba beiktatott új (4) bekezdés szerint: „ A szolgáltató bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén az üzleti kapcsolatot az ügyféllel azonnali hatállyal megszüntetheti, amennyiben a felmondási idővel járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában működne közre és az üzleti kapcsolat azonnali hatállyal történő megszüntetésével ellentétes bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek a pénzügyi információs egység jelzése alapján nem áll fenn. A szolgáltatónak ebben az esetben nem kell tájékoztatnia az ügyfelet a felmondás okáról.”

A jogalkotói indokolás szerint, e rendelkezés célja az, hogy megóvja a szolgáltatót attól, hogy akaratlanul is vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában közreműködő szereplővé váljon abban az időszakban, amikor a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal érintett ügyfelek e tevékenységét már észlelte.

A bejelentések továbbítása – 2024. január 1-től

A törvénymódosítás előírja, hogy ezentúl a bejelentés mellékleteit is továbbítani kell, a pénzügyi információs egység által meghatározott formában. A jogalkotói indokolás szerint ezzel a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége hatékonyságának növelését kívánja elérni, kiemelten a stratégiai elemzés területén.

Mivel a belső szabályzatok szerint eddig is csatolni kellett a mellékleteket, ezzel összefüggésben a szabályzatokat nem kell módosítani.

Atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedések – 2024. január 1-től

A címadó fogalmat a törvénymódosítás iktatta be a jogszabályba. Eszerint atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés:

„a) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikkében és

b) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i és 5l–5n. cikkében meghatározott intézkedés.

Ehhez kapcsolódóan kibővültek a szolgáltató Pmt. rendelkezéseivel összefüggő feladatai is: az atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedések figyelése, betartása és alkalmazása is szolgáltatói feladat.

Értesítés jogsértésről – 2024. január 1-től

A Pmt. módosított 72. § (1) bekezdése alapján ezentúl jogsértési értesítést bármely érdektelen harmadik személy is tehet, illetve a Pmt. előírásain túl, a végrehajtási jogszabályainak a megsértése is bejelenthető.

A Pmt. módosítása érinti az árukereskedőkre és a székhelyszolgáltatókra vonatkozó előírásokat is: ezek ugyancsak 2024. január 1-jével léptek hatályba.

Felügyeleti intézkedések – 2024. január 7-től

Noha a szankciók, bírságok, bírságmértékek érdemben nem változtak, a törvénymódosítás az eddiginél részletesebben fejti ki, milyen esetekben kerülhet sor szankciók alkalmazására.

A törvény módosításával nemcsak a Pmt. és végrehajtási jogszabályainak megsértése szankcionálható, hanem a pénzmosás- és a terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése, megkerülése is.[Pmt. 69.§ (1) bekezdés]

Kijelölt felelős vezető és megfelelési vezető – 2024. július 1-től

A törvénymódosítás bevezette a „kijelölt felelős vezető” és a „megfelelési vezető” fogalmakat, meghatározva az e pozíciókhoz kapcsolódó feladatokat és kötelezettségeket is.

Lényeges, hogy e feladatoknak minden szolgáltatónak eleget kell tennie, tevékenységre, szervezeti formára, méretnagyságra tekintet nélkül.

 A törvénymódosításnak köszönhetően, a szolgáltatóknál immár háromféle – eltérő feladatokat ellátó – pénzmosás elleni vezető tisztség lehet: ezeket betöltheti egy személy is, de kinevezhetőek feladatkörönként is a vezetők:

·        a szolgáltató vezetője, az ügyvezető / vezérigazgató, vagy az egyéni vállalkozó – aki a belső szabályzatot elkészíti, és abban kijelöli a kijelölt felelős vezetőt, és a megfelelési vezetőt. Ezeket a tisztségeket a szolgáltató vezetője egyszemélyben is betöltheti.

·        a kijelölt felelős vezető, aki nem feltétlenül a szolgáltató vezetője, és

·        a megfelelési vezető, amely akkor is külön tisztség és feladatkör, ha a betöltője azonos személy a fentebb említettekkel.

Az előzőekkel összefüggésben, új követelmény a törvényben a kijelölt felelős vezetővel szembeni összeférhetetlenség előírása is. Mivel a Pmt. nem határozza meg, hogy mely körülmények teremtenek összeférhetetlenséget, célszerű jogászt is bevonni e rendelkezés értelmezésébe a belső szabályzat frissítése vagy összeállítása során.

A belső szabályzat módosítása 

A Pmt. rendelkezéseit módosító 2023. CXI. törvény nem tartalmaz rendelkezést a belső szabályzatok módosítására, így arra vonatkozóan határidőt sem ír elő.

Viszont a Pmt. 65.§ (4) bekezdése szerint, a szolgáltató a jogszabályban, vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani.

A Pmt. módosítása természetesen a szolgáltató belső rendjét érintő jogszabályváltozást jelent, ebből következően indokolt a szabályzat felülvizsgálata.

Ennek során tételesen felül kell vizsgálni a szabályzatokat, és az egyes hatásköröket, amelyeket eddig általánosságban a szolgáltató „szabályzatban meghatározott vezetőjéhez” rendelt a törvény, a kijelölt felelős vezető kötelezettségeiként kell meghatározni.

Szükség van arra is, hogy a tényleges tulajdonos azonosítási szabályait, az üzleti kapcsolat azonnali hatályú megszüntetésének lehetőségét is beépítsék a szolgáltatók a belső szabályzatukba. A 2024 második felében életbe lépő rendelkezésekkel is kiegészíthető a szabályzat már most, nem kell tehát két lépésben elvégezni a dokumentum aktualizálását.

A NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda 2024. február 5-én tette közzé Típusszabályzatait, így többek között az adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végző szolgáltatók, valamint a könyvviteli tevékenységet végző szolgáltatók számára összeállítottat is. A Típusszabályzat mellékletei tartalmazzák az ügyfélazonosítás formanyomtatványait is.

Mindezek letölthetők a NAV PEI honlapról: https://pei.nav.gov.hu/tipusszabalyzatok/tipusszabalyzatok

Természetesen ezek sem teljesen „konyhakész” dokumentumok, minden szolgáltatónak magának kell azt adaptálnia azokat a tevékenysége, működése sajátosságaihoz igazodva. A módosított szabályzatot nem kell megküldeni a felügyeleti hatóságnak.