Fontos változások az OBR-ben

A halasztott adó kimutatásának számviteli törvény szerinti lehetősége miatt bővültek a mérleg- és eredménykimutatás sorai. Ez a beszámoló letétbehelyezésének technikáját is érinti.

Mint ismeretes, a számviteli törvény a múlt év utolsó napjával hatályba lépett módosításának köszönhetően – összefüggésben a globális minimumadóra vonatkozó szabályokkal – a halasztott adó a magyar beszámolókban is kimutatható. Már a 2023. évi beszámolóra is alkalmazható, és a későbbiekben is élhet e lehetőséggel a cég, de alkalmazása esetén ezt a döntést a számviteli politikában rögzíteni kell.

Noha a halasztott adó a magyar számvitelben új fogalom, a nemzetközi vagy más nemzeti számviteli keretelvekkel foglalkozó könyvelők számára nem ismeretlen.

A halasztott adó jogintézményének célja azoknak a jövőbeli adótételeknek a kimutatása, amelyek a beszámolóban szereplő eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek.

Lényeges, hogy a halasztott adó kimutatása a magyar számvitelben nem kötelezően előírt szabály, hanem egy választási lehetőség. Azoknak a társaságoknak hozhat előnyt ez a választás, amelyeknek a beszámolótól elvárt valós kép bemutatása szempontjából fontos, hogy az adott számviteli értékelések milyen jövőbeli adóhatásokkal bírnak.

Emellett, azoknak a cégeknek is érdemes ezt a döntést fontolóra venniük, amelyek egy multinacionális vállalatcsoport tagjai: a halasztott adó kimutatásával csökkenhetnek az eltérések a hazai előírások szerint készült beszámoló számai és a konszolidációhoz szolgáltatott IFRS vagy más számviteli keretelvek szerint készített adatok között, hiszen a nemzetközi gyakorlatban a halasztott adó kimutatása bevett gyakorlat.

(Igaz, a hazai számviteltől eltérő IFRS számviteli értékelési elvek miatt, előfordulhat, hogy egy adott társaság esetén eltérő halasztott adó követelés vagy kötelezettség keletkezik a magyar számvitel és az IFRS-ek szerinti beszámolókban.)

A halasztott adó – halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség – leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az adott évi beszámolóban bemutatott eszközök és források vagy az egyedi adóalap csökkentésének jogcímei (elhatárolt veszteség, illetve adókedvezmények) következő adóévek nyereségadó alapjára gyakorolt összevont hatását (melyet a következő évek átlagos nyereségadókulcsával számolunk ki) mutatja ki a cég.

A halasztott adó esetében az eszközök és források választott vagy alkalmazandó számviteli értékeléseinek jövőbeli adóhatásáról van szó. Halasztott adókövetelés a következő adóévekben visszatérülő adó esetén, halasztott adókötelezettség pedig a következő adóévekben fizetendő adó esetén keletkezik.

A halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget minden fordulónapon újra ki kell számolni: az előző üzleti évben kimutatott halasztott adóköveteléshez vagy adókötelezettséghez mért, összevont változást az eredménykimutatásban az „Adófizetési kötelezettségek” között egy külön „Halasztott adókülönbözetek” soron kell kimutatni.

 Fentieknek megfelelően, a számviteli törvény 1-3. számú mellékletei is változtak: kibővültek a halasztott adóval kapcsolatos sorokkal.

Ahogyan arra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is felhívta honlapján a figyelmet, a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a módosításokat, amelyek alapján 2023. december 31-ei hatállyal a következő jogszabályokban foglalt mérleg és eredménykimutatás sorok új sorokkal bővültek (halasztott adó):

·        számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.)

• biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet
• hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

·        befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

A fenti jogszabályok felsorolása azért is fontos, mert az Online Beszámoló- és űrlapkitöltő Rendszerben (OBR) a Fedőlap 17. pontjában ezeket kiválasztva, a 2023-ban kezdődő üzleti évre vonatkozóan eldönthető (a 2024-ben kezdődő üzleti évre vonatkozóan kötelezően alkalmazandó), hogy már az új sorokkal bővített beszámolót töltik ki ( a 17. pontban a „Hatályos: 2024.01.01. – „ opció kiválasztásával).

Fontos tudniuk a könyvelőknek, hogy a mérleg és eredménykimutatás sorok változása miatt az előző évi adatok beemelése nem történik meg, ezért az „Előző évi adatok” oszlopban a mezőket ki kell tölteni, továbbá a korábban elkészített és letöltött beszámolók visszatöltése esetén, a Fedőlapon a Beszámoló adatok rész, valamint a mérleg és az eredménykimutatás nem töltődik be. (https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes)

 A könyveléshez használt szoftverek által elkészített mérleget és eredménykimutatás kapcsán a programok fejlesztői számára fontos tájékoztató 2024. április 10-én jelent meg az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján:

OBR fájl szerkezet dokumentáció https://e-beszamolo.im.gov.hu/fejlesztoknek