Az adófolyószámla titkai – (nem csak) kezdőknek

Már javában tart a mérlegkészítés időszaka. Ilyenkor esedékes a különféle analitikus nyilvántartások egyeztetése a főkönyvi adatokkal, és persze az adófolyószámlát is górcső alá kell venni. Ez utóbbihoz magától az adóhatóságtól is kaphatunk segítséget.

Bölcs nagypapám szerint profitól nem szégyen tanulni, és ugyan ki érthetne az adófolyószámlához jobban, mint az azt vezető adóhatóság.

A NAV ráadásul igen készségesnek bizonyult az ügyben, honlapján hasznos tájékoztatót is közzétett e témában. Igaz, hogy tették ezt immáron majd két évvel ezelőtt – 2019 júliusában -, de ez semmit nem von le az anyag aktualitásából.

Lássuk, mit tanácsol az adóhatóság, mit és hogyan célszerű egyeztetni az elektronikusan lekérdezett (vagy adott esetben kivonat formájában kapott) adószámlán!

Az adószámla felülvizsgálatakor érdemes tételesen egyeztetni az adószámlán és a pótlékértesítőn közölt adatokat, valamint a vállalkozás saját nyilvántartásának adatait.

Ennek során fontos figyelembe venni azt is, az adószámla-adatok feldolgozása,könyvelése még az adóhatóságnál is időt vesz igénybe, ezért nem érdemes azon olyan tételt keresni, amit a kivonat készítése vagy a lekérdezés előtti néhány nappal korábban nyújtott be, illetve fizetett meg a cég.

A kötelezettségek ellenőrzése a társaság által benyújtott bevallások vagy – például egy megállapítással végződő adóellenőrzéshez kapcsolódóan kiszabott bírságot, adóhiányt rögzítő - NAV határozat (alapbizonylat) és az adószámla adatainak összevetésével végezhető el.

Ennek első lépése, hogy a vállalkozó a saját könyvelt adatait veti össze a bevallott adatokkal, majd ezeket az adóhatóságnál szereplő információkkal is.

Az egyéb jogcímű – nem a vállalkozó által benyújtott bevallásokból következő - előírásoknál a végleges határozatok rendelkező részében lévő megállapításokat kell egyeztetni.

A pénzforgalmi tételeket a befizetési bizonylatok (például csekk, átutalási megbízás) alapján célszerű ellenőrizni. Itt elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy minden befizetési tétel megtalálható-e az adószámlán, és azok összege, teljesítési időpontja megegyezik-e az adózó saját nyilvántartásával.

Az egy összegben (például a végrehajtói letéti számlára) teljesített befizetéseknél azonban az egyeztetés még nagyobb gondosságot igényel. Ilyen esetekben ugyanis a befizetés több adónemen, részösszegekben is jelentkezhet, így a befizetési dátum alapján lehet megállapítani, hogy a befizetett összeg teljes mértékben megtalálható-e az adószámlán.

Minden adat egyezik, és mégis tartozik a cég

Ideális esetben az egyeztetéskor az derül ki, hogy az adószámla adatai megegyeznek az adózó saját nyilvántartásával. Az így kimutatott tartozást haladéktalanul rendezni kell, ezzel elkerülhetőek a további bajok: további késedelmi pótlék, illetve az esetleges végrehajtás.

A fennálló tartozás befizetéssel vagy átvezetéssel rendezhető.

Fentiekben társas vállalkozásokat említettem, de természetesen az egyeztetés feladatai egyéni vállalkozók, magánszemélyek esetében is azonosak.

Az adótartozás befizetésének módja viszont alapvetően attól függ, hogy valaki pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett-e vagy sem. Az előbbiek körébe tartoznak elsősorban a jogi személyek, áfa fizetésére kötelezett egyéni vállalkozók, míg utóbbiak jellemzően magánszemélyek.

A pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózóknak befizetéseiket főszabályként átutalással kell teljesíteniük.

Ha az adózó nem kötelezett pénzforgalmi számlanyitásra – például ingatlanát bérbeadó magánszemély, vagy az Áfa törvény szerint alanyi adómentes egyéni vállalkozó -, akkor csekken, vagy lakossági folyószámlájáról banki átutalással is fizethet.

Csekkek a „Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez” elnevezésű űrlap kitöltésével és az illetékes, azaz lakóhely, székhely szerinti igazgatósághoz történő eljuttatásával (postán vagy személyesen) igényelhetők.[1]

Fentiektől függetlenül, a tartozás az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül (eBEV felület EFER Házibank szolgáltatása) átutalással[2] is megfizethető.

Természetesen, a tartozás adónemek közötti átvezetéssel is rendezhető, ha az adószámla egy másik adónemén túlfizetés van. Az átvezetés kérhető az adóhatóság honlapjáról letölthető ’17-es számú „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon, de telefonon is, az ÜCC-n keresztül (Magyarországról: 06 (80) 20-21-22, külföldről: +36 (1) 441-9600).

Ez utóbbi használatához előzetes regisztrációra van szükség, amelyhez a TEL elnevezésű adatlapot kell kitöltenie az érintettnek, majd az ennek alapján kapott ügyfélazonosító szám megadásával intézkedhet – munkaidőben - az átvezetésről.

Átvezetésnél az alábbiakra kell figyelni:

• Csak valós túlfizetés átvezetése kérhető. Számos ok miatt lehet a túlfizetés csak „látszólagos”, például amikor a befizetés már megjelenik az adószámlán, a bevallás adatai viszont még nem, mert az javítás alatt áll. Látszólagos túlfizetést okozhat továbbá az évközi adóelőleg megfizetése és a bevallás későbbi benyújtási határideje is (például ha ingatlan-bérbeadás alapján személyi jövedelemadót kell fizetni).


• Figyelni kell a túlfizetés elévülésére is. Ez főszabályként annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével következik be, amikor az igényléshez való jog megnyílt (például amelyik évben valaki az előírtnál nagyobb összeget fizetett be, vagy személyijövedelemadó-bevallása alapján visszaigényelhető adója lett, és annak kiutalását vagy átvezetését nem kérte). Ha a túlfizetés már elévült, akkor annak az átvezetése csak az elévülést követő napon fennálló tartozásra kérhető.

Minden egyezik és túlfizetése van a vállalkozónak

Fontos tisztáznunk, hogy adózási szempontból mikor is beszélhetünk túlfizetésről.

A túlfizetés az adószámla adott adónemén fennálló fizetési kötelezettséget meghaladó összeget, többletet jelenti. Ez adódhat például:

• téves befizetéséből (téves adónemre, kötelezettség nélküli befizetés);


• kötelezettséget meghaladó befizetésből (a bevallásában vallott kötelezettségnél nagyobb összeget fizetett meg);

bevallott és befizetett adó önellenőrzése során keletkező visszaigényelhető adóból, stb.

Túlfizetéskor, a többlet visszatérítése is a ’17 számú nyomtatványon kérhető.

Itt is lényegesek az átvezetés kapcsán már említett szempontok, így különösen az, hogy csak valós túlfizetést lehet visszaigényelni, a látszólagos túlfizetéseket ki kell szűrni.

Ez utóbbi hátterében állhat például az, ha a befizetés már megjelenik az adószámlán, a bevallás adatai viszont még nem, mert javítás alatt állnak.

Figyelni kell a túlfizetés elévülésére is! Ez főszabályként annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével következik be, amikor az igényléshez való jog megnyílt (például amelyik évben valaki az előírtnál nagyobb összeget fizetett be, vagy személyijövedelemadó-bevallása alapján visszaigényelhető adója lett és annak kiutalását vagy átvezetését nem kérte).

Ellenőrizni kell azt is, hogy elévülési időn belül az adózó valamennyi bevallását benyújtotta-e, mert ez is feltétele a kifizetésnek.

Minden egyezik és mégis késedelmi pótlékot kell fizetni?

Ha az egyeztetéskor kiderül, hogy az elektronikusan lekérdezett, vagy az értesítőn közölt pótlék-kötelezettség megegyezik az adózó saját nyilvántartásával, akkor intézkednie kell a pótlék – a pótlékszámítási lista adattáblájának végén, a "Megfizetendő pótlék” mezőben látható összeg - megfizetéséről.

Nagyon fontos, hogy az adófolyószámlán a 138-as (késedelmi pótlék) adónemen korábbról származó hátralék összegét is meg kell fizetni, csak így tudja az adózó „lenullázni” a késedelmi pótlék címén fennálló tartozását.

Nem ért egyet a hatósági adatokkal?

Előfordulhat, hogy az adózó eltérést tapasztal az elektronikusan lekérdezett, vagy a kivonat formájában megkapott adószámla-adatok és a saját nyilvántartása között.

Amennyiben bizonyíthatóan a saját nyilvántartása tartalmazza a helyes adatokat, akkor intézkednie kell az adószámla rendezéséről.

A rendezés módja az eltérés jellegétől függ:

• ha az adózó a bevallásában a ténylegestől eltérő kötelezettséget vallott be, akkor a hibás bevallás okozta eltérés csak önellenőrzéssel korrigálható;


• ha az eltérést csak a NAV javíthatja (például az igazolhatóan teljesített befizetést nem könyvelték az adószámlán), akkor az érintett adónem és az eltérés részletes megjelölésével célszerű az adószámla-kivonatra észrevételt tenni. Az észrevételt alátámasztó dokumentumokat (például a befizetését igazoló csekket, vagy az átutalásról terhelési értesítőt)mindenképpen be kell mutatni a NAV-nál, vagy azok másolatát csatolni kell.

Észrevételt illetékmentesen lehet tenni, személyesen, írásban, telefonon vagy elektronikusan is.

Észrevétellel személyesen az adószámlát vezető illetékes igazgatóság ügyfélszolgálatához kell fordulni. Az ügyfélszolgálat címéről és az ügyfélfogadás időpontjairól a kivonat első oldala tájékoztat, de segítség a www.nav.gov.hu internetes oldal ügyfélszolgálati keresője is.

Lényeges, hogy a személyes észrevételhez az ügyfélnek magával kell vinnie az ügyben érdekes bevallást, a NAV határozatát, vagy a befizetési bizonylatot, továbbá minden egyéb olyan dokumentumot, amellyel az adószámla rendezése, korrekciója alátámasztható.

Írásbeli észrevételt az adószámlát vezető, illetékes igazgatósághoz címzett levélben lehet megtenni. Az igazgatóság levelezési címéről ugyancsak a kivonat első oldala tájékoztat, de az az adóhatóság honlapján, az ügyfélszolgálatok fentebb hivatkozott listájában is megtalálható.

Az észrevételben meg kell nevezni az érintett adónemet, részletezni kell az eltérést és csatolni kell a bevallás, a NAV-határozat, vagy a befizetési bizonylat, és minden egyéb olyan dokumentum - így célszerűen az elektronikus úton beadott bevallás adóhatósági befogadását igazoló dokumentum - másolatát is, amellyel az adószámla rendezése, korrekciója alátámasztható.

Az észrevétel megtehető a kivonattal megküldött „Észrevétel adószámla-kivonatra és a kapcsolódó késedelmipótlék-értesítőre” elnevezésű nyomtatványon is[3].

Telefonon az adótúlfizetések átvezetése kapcsán már említett NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerében (ÜCC) lehet észrevételt tenni a folyószámla-ügyintézés menüpontban. Az ügyintézéskor meg kell nevezni az érintett adónemet és részletezni kell az eltérést. 

Az észrevételt elektronikusan, ügyfélkapus azonosítással, az e-Papír szolgáltatással, a https://epapir.gov.hu útvonalon lehet megtenni.

Az rögzítéskor az "Adószámla" témacsoportot kell választani. Az észrevétel kivizsgálásához meg kell nevezni az érintett adónemet és részletezni kell az eltérést. Az elektronikus felületen csatolni kell a bevallás, a NAV-határozat vagy a befizetési bizonylat vagy egyéb olyan dokumentum másolatát is, amellyel az adószámla rendezése, korrekciója alátámasztható.

Fontos tudni, hogy az e-Papír szolgáltatás azokban az ügyekben vehető igénybe, amelyekhez nincs az adott témában a NAV által rendszeresített formalizált adatlap.

A cikkemben hivatkozott, és az adófolyószámlát és annak egyeztetését az alábbiak szerint

• Alapinformációk,


• Elektronikus lekérdezés,


• Kivonat- és késedelmi pótlék-értesítő


• Egyeztetés


• Észrevétel

témakörönként részletező tájékoztató elérhető a NAV honlapján: https://www.nav.gov.hu/nav/adoszamla

A könyvviteli zárás során is érdemes e tájékoztatót átolvasni, megfogadni az abban leírt tanácsokat.

[1] Az űrlap kitöltésében, illetve a csekkigénylés további módjaiban a www.nav.gov.hu honlap Letöltések-egyéb/Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták útvonalon elérhető csekknyomtatvány kitöltési útmutatója nyújt segítséget.

[2] A bankkártyás fizetési lehetőségről a www.nav.gov.hu honlapon elérhető, „Tájékoztató bankkártyás adófizetésről” szóló, 35. számú információs füzet tájékoztat.

[3] Ez a www.nav.gov.hu internetes honlap Letöltések-egyéb/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták menüpontján belül is elérhető.