Kihirdetett egyéb változások az új Tbj.-ben.

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Közgazdasági Egyetemre jelentkeztem, de édesapám rávett, hogy módosítsam a jelentkezésemet a Jogi Egyetemre. Mivel azonban mindig érdekelt a közgazdaságtan, így a jog elvégzése után felvételiztem a Közgazdasági Egyetem posztgraduális karára, amit el is végeztem. Gyakorlatilag ehhez a két végzettséghez szorosan kapcsolódik az egészségügyi menedzseri diploma. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkod...

2020. július 14-én, a Magyar Közlöny 168. számában került kihirdetésre „Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvény, amely többek között az új Tbj. szabályait is módosítja, pontosítja. Az előző, júliusi cikkben az új Tbj. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére vonatkozó módosításairól írtam. Az alábbi cikkben a munkaviszonyban alkalmazandó minimális alaphoz kapcsolódó módosítást, valamint a belföldi fogalmának bővítését, és a tanulószerződés esetén alkalmazandó szabályokat ismertetem.

1) Munkaviszonyban a tényleges jövedelem és a minimális alap közötti különbözet megfizetése:

2020. július 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy minden Tbj. szerinti munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, amely idén havi bruttó 48 300 forint.

Kérdésként merül fel, hogy ha a szakképzettséget nem igénylő, részmunkaidős munkavállaló bére nem éri el a fenti minimális alapot, akkor hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot?

Erre ad választ az új Tbj. módosítása, mely szerint: „A foglalkoztató köteles a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.”

Azaz, ha a részmunkaidőben dolgozó takarító bére havi bruttó 30 000 forint, és a takarító egész hónapban dolgozik, akkor a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet bruttó 18 300 forint, amely kapcsán a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. Ennek a különbözetnek járulékfizetését azonban úgy kell tekinteni a társadalombiztosítási ellátások megállapításánál (pl: táppénz, csed, gyed, nyugellátás … megállapításánál), mintha azt maga a munkavállaló fizette volna meg.

Fontos kiemelni, hogy a fenti szabályt 2020. július és augusztus hónapra még nem kell alkalmazni. Ebben a két hónapban a társadalombiztosítási járulékot az új Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint (azaz a tényleges bér alapján) kell megfizetni.

2.) Belföldi fogalmának kiszélesítése:

Az új Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. Azaz azok a magyar állampolgárok, akik többek között adott ellátásban (pl: nem biztosítottként gyed-ben, gyes-ben, megváltozott munkaképességűek ellátásában, ápolási díjban stb.) részesülnek és Magyarországon élnek, de nincs magyar bejelentett lakóhelyük (pl: albérletben laknak, ahova nem jelentkezhetnek be), nem minősülnek belföldinek, így a fenti szabály alapján egészségügyi szolgáltatásra sem voltak jogosultak. Ezen változtatott a módosítás, mely szerint:


Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság - azaz a 2019. évi CXXII. törvény 22. § (3) bekezdés - és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés - azaz a 2019. évi CXXII. törvény 43. § (1) bekezdés a) pontja - kapcsán az a Magyarországon élő magyar állampolgár is belföldi lett, aki

a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási-, szociális-, családtámogatási ellátásban részesül, és

a jogviszony vizsgálatot megelőző 5 éven belül

rendelkezett belföldön legalább 12 hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy

legalább 12 hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult.

Példa: Ha a gyermekgondozási díjban részesülő magyar állampolgár Magyarországon él, de nincs bejelentett magyar lakcíme és két év után megszűnt biztosítási jogviszonya 2019-ben, akkor a módosítás alapján belföldinek minősül, és ezáltal jogosult lesz többek között tb. támogatott orvosi ellátásra.

3.) Tanulószerződés:

2020. január 1-jétől a biztosítási jogviszonyok között már nem szerepel a tanulószerződés. Ennek hátterében az új szakképzési törvény áll. Ugyanakkor továbbra is találkozhatunk tanulószerződésben történő foglalkoztatással, akikre vonatkozóan az alábbi szabályokat tartalmazza 2020. július 14-én kihirdetett módosítás:

A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra alkalmazni kell az 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai közül a következőket:

Tanulószerződés: a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződés.

Járulékalapot képező jövedelmük a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

Biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló azzal, hogy a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt szünetel a biztosítása.

Tanuló a tanulói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamát is.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentés tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének a feladata.

Továbbá alkalmazni kell 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontját, 31. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amely a nappali tagozatos képzést foglalja magába.




Ezévi (2021.) számviteli, adózási és Tb jogszabályok naprakészen, kreditpontok 2021.

A mérleg másik oldalán »

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható