Módosítások a Tbj., kisadózás és a szociális hozzájárulási adó szabályaiban.

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Június 24-én kihirdetett 2019. évi XLVIII. törvény 2019. július 1-étől módosítja a szociális hozzájárulási adó mértékét, és a főállású kisadózók ellátási alapját. Továbbá júniusban a Parlamenthez benyújtásra kerültek olyan törvénymódosítások is, amely többek között az 1997. évi LXXX. törvény, és az idén hatályba lépett szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény további módosításait tartalmazzák. Az alábbi cikkben ezen módosításokat ismertetem.


1.) Elsőként tekintsük át azt rövid módosítást, amely 1997. évi LXXX. törvényt érinti!
Kiegészül az 1997. évi LXXX. törvény a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabállyal, amely rögzíti, hogy 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt is biztosítási jogviszonynak kell tekinteni.
2019. július 1-étől a TAJ nyilvántartás adatkezelője a kincstár központi szerve lesz, amely a TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli. Ezzel párhuzamosan a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok sem törölhetőek az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig.
Továbbá 2020. január 1-jétől ismét megemelik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely a javaslat alapján havi szinten összege 7710 forintra, míg napi szinten 257 forintra növekedne.


2.) Kisadózásra vonatkozó módosítás:
Június 24-én kihirdetett törvény alapján 2019. július 1-étől a főállású kisadózókat megillető ellátások alapja az alábbiak szerint növekszik:
- 50 000 tételes adót fizetők esetén havi 94 400 forint helyett 98 100 forint lesz
- 75 000 forint tételes adót fizetőknél havi 158 400 forintról 164 000 forintra nő.
Az indokolás alapján: „A szociális hozzájárulási adó 2019. évi évközi csökkentésével összefüggésben módosítani szükséges a kisadózók ellátási alapját, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni.”


3.) Szociális hozzájárulási adóra vonatkozó módosítások:
Június 24-én kihirdetett törvény alapján 2019. július 1-étől a szociális hozzájárulási adó és ezáltal az ehhez kapcsolódó kedvezmények mértéke is csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. 2018. évi LII. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép. Azaz a csökkentett szociális hozzájárulási adót a júliusra bevallott jövedelmeknél lehet majd alkalmazni.
Egyéb módosítások a szociális hozzájárulási adóban:
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény – a brexitre vonatkozó módosítást kivéve – elfogadást követően úgy módosul, hogy annak alábbi szabályai visszamenőleg, azaz 2019. január 1-étől lesznek alkalmazhatók. A szociális hozzájárulási adó ezen módosításai egyrészt az egyházi személyekre, másrészt az őstermelőkre, továbbá a természetes személy bevallási kötelezettségére vonatkoznak, amelyek a következő módosításokat tartalmazzák:
A nyugellátásban részesülő egyházi személy az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem minősül biztosítottnak. Ezzel a szabállyal teremti meg az összhangot – 2019. január 1-re visszamenőleg – a szociális hozzájárulási adótörvény módosítása, mely szerint nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
Sokkal szélesebb kört érint a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adómódosítás. Az indokolás alapján „a módosítás a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében – figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására – éves adómegállapítási időszakot vezet be.”
Mindezek alapján a mezőgazdasági őstermelőknél a szociális hozzájárulási adó nem havi, hanem éves alapra épülne.
Éves szociális hozzájárulási adóalap és tárgyévi Tbj. szerinti járulékalap lenne alkalmazandó a kistermelőknél is, azaz módosulna a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó azon szabály is, mely szerint a biztosított mezőgazdasági kistermelőt az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett - Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel csökkentett – jövedelem után kell szociális hozzájárulási adót. A módosítás alapján a biztosított mezőgazdasági kistermelőnek a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem után kellene megfizetnie a szociális hozzájárulási adót, amely jövedelmet csökkenteni kell a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
Ugyancsak a tárgyévi jövedelem, bevétel és tárgyévi Tbj. szerinti összeg kerülne alkalmazásra az átalányadózó és a tételes költségelszámolást benyújtó biztosított kistermelők esetén is, akiknél mindezek alapján a következő szabály érvényesülne:
A biztosított mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja
- az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
- a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,
csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
A fentiekre tekintettel pontosulna az a szabály is, hogy miként kell eljárni akkor, ha nem áll fenn egész évben az őstermelőnek a fenti jogállása vagy más okból nem minősül az adóév minden napján a szociális hozzájárulási adó alanyának.
Továbbá kiegészül a szociális hozzájárulási adó törvény azzal a szabállyal is, hogy ha az őstermelő örökbefogadói díjban részesül, akkor ezen időszakban nem kell legalább a minimálbér, illetve a megállapodás alapján vállalt összeg után fizetni a szociális hozzájárulási adót.
Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallása:
A mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó bevallására vonatkozó szabály is pontosításra kerülne a következők szerint:
A Szocho tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lépne:
- 2018. évi LII. törvény 7. § (1)–(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)–(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.
- A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell – a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
- Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”

Az adócsomag a természetes személy szociális hozzájárulási adóbevallását is kiegészítette, mely szerint a természetes személy a szociális hozzájárulási adót a személyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Uniós jogharmonizációs módosítás:
Ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, akkor a 2004/883/EK rendelet rendelkezéseit átmenetileg, 2020. december 31-éig az alábbiak szerint kellene alkalmazni a kiküldetéseknél:
- Egyesült Királyság (azaz Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetésekre a 2018. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kellene alkalmazni, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt 3 évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-ig, valamint a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább 2 hónapnak el kell telnie.
- Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor, az Egyesült Királyságból Magyarországra vagy Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor – kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor – ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
A fenti kiküldetésre vonatozó módosítások hatálybalépését a külpolitikáért felelős miniszter egyedi határozatával fogja majd megállapítani, amely ezt követően a Magyar Közlönyben is közzétételre kerül.