Munkáltató utasítási-, és ellenőrzési jogköre

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Ha el szeretnénk határolni, hogy mikor kell munkaviszonyban illetve mikor lehet megbízási jogviszonyban alkalmazni a keresőtevékenységet folytató személyt, akkor többek között 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvben leírtakra hagyatkozhatunk. Az irányelv többek között rendelkezik arról, hogy az utasítási jog-, és az ellenőrzési jogkör folyamatos gyakorlása elsősorban munkajogi elem, azaz a munkaviszonyban történő alkalmazást támasztja alá. Erre tekintettel az alábbiakban az utasítási-, és ellenőrzési jogkör szabályait részletezem.


Utasítási jog
7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv kimondja, hogy „A munkavállaló és a munkáltató között jellemzően szigorú alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, melyből következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör. Ezzel szemben megbízási és vállalkozási jogviszony esetében a felek között mellérendeltség érvényesül, mellérendelt félként kötnek megállapodást.” Azaz a munkáltató a munkavégzés során a munkavállalót utasításokkal láthatja, amelyeket a munkavállaló köteles betartani.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalónak kötelessége, adott esetben pedig lehetősége, hogy megtagadja a munkáltató utasításának a végrehajtását. Mikor is kerülhet erre sor?
A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha például a tömegközlekedési vállalatnál dolgozó buszsofőr jelzi, hogy az autóbusz fékberendezése nem megfelelő, azonban a főnöke a jelzés ellenére arra utasítja, hogy mivel nincs másik működőképes gépjármű, így ezzel a busszal kell szállítania az utasokat. Ez esetben a buszsofőr köteles megtagadni az utasítást, mert ennek az utasításnak a végrehajtásával az utasok egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Más a helyzet akkor, ha olyan utasítást kap a munkavállaló, amelynek a végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ez esetben a munkavállaló már mérlegelheti, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását. Például a fenti buszsofőr azt az utasítást kapja, hogy pihenő idejében munkát - pl: irodai-adminisztratív munkát - végezzen, ez az utasítás jogszabályba ütközik, azaz a munkavállaló mérlegelhet, hogy betartja vagy sem a munkáltató utasítását.
Ha a munkavállaló megtagadja a munkáltató utasítását, akkor ez nem mentesíti az alól, hogy a munkahelyén rendelkezésre álljon. Azaz az utasítás megtagadásakor is a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére kell állnia.
Meg kell említeni, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor a munkavállaló ugyan végrehajtja a munkáltató utasításait, azonban nem az utasítás szerint jár el. A Munkatörvénykönyv szerint a munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Azaz a munkavállaló ez esetben a kár bekövetkeztét szeretné elkerülni, ezért eltérhet a munkáltató utasításától.
Ellenőrzési jogkör

7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv alapján: „A munkaviszony esetében a munkáltató az utasítás végrehajtását teljeskörűen, részletekbe menően ellenőrizheti. Megbízási és vállalkozási jogviszonyban is megilleti a megbízót (megrendelőt) az ellenőrzés lehetősége, viszont e jog nem az egész munkafolyamatra nézve valósul meg, a megrendelő (megbízó) esetenként ellenőrzi a megbízás (megrendelés) tárgyát képező feladat, eredmény teljesítését.”
A munkaviszony esetén az ellenőrzési jogkör az egész munkafolyamat alatt teljeskörű és részletekbe menően történhet. A munkáltatónak azonban az ellenőrzés során figyelemmel kell lennie a Munkatörvénykönyv alábbi szabályaira:
- A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
- A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.
- A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.

Továbbá a távmunkavégzés során a Munkatörvénykönyv azt is rögzíti, hogy
- A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonyból összefüggő adataiba.
- Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés azonban nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Ez utóbbi szabályt a bedolgozó ellenőrzésekor is alkalmazni kell.