Munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége.

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A Munkatörvénykönyv kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony létrejöttét követően adott kérdésekről írásban tájékoztassa a munkavállalókat. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a munkáltató ezen kötelezettségének sem a munkaszerződésben, sem az ún. írásbeli tájékoztatóban nem tesz eleget. Az alábbi cikkben erre tekintettel a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét foglalom össze.


A munkaszerződésnek vannak kötelező tartalmi részei, amelyek a következők:
• a munkáltató és a munkavállaló személyes adatai
• a munkavállaló személyi alapbére
• a munkavállaló munkaköre.


A munkaszerződés tartalmazza tehát a munkavállaló munkakörét is. A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalót tájékoztatni kell a munkakörébe tartozó feladatokról. Fontos, hogy ez a tájékoztatás nem lehet általános jellegű, azaz a munkavállalónak ismernie kell, hogy milyen munkát illetve munkákat kell elvégeznie.
A munkakörbe tartozó feladatok a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre. A munkaköri leírás lehet a munkaszerződés egyik melléklete is, illetve elkülönülhet a munkaszerződéstől. Ha a munkaköri leírás a munkaszerződés melléklete, akkor ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaköri leírásban foglalt feladatokban csak úgy lehet módosítani, hogy ahhoz mind a munkavállaló, mind a munkáltató hozzájárul. Ha azonban a munkaköri leírás a munkaszerződéstől elkülönül, akkor a munkaköri leírás módosításakor nem szükséges a felek közös megegyezése, azt a munkáltató egyoldalúan is módosíthatja. Kivételt képez, ha a módosítás a munkakör jellegét alapvetően megváltoztatná.


Ha a munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, akkor a munkaköri leírás külön, a munkaszerződéstől függetlenül is átadható a munkavállaló részére, amelyre legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kerülhet sor. Azaz ez esetben a munkakörbe tartozó feladatokról való tájékoztatásnak a munkáltató az ún. írásbeli tájékoztatási kötelezettség keretében is eleget tehet.


Mikor és milyen tartalommal kell a munkáltatónak az írásbeli tájékoztatási kötelezettséget teljesítenie?


Az írásbeli tájékoztatás nem része a munkaszerződésnek, ez egy egyoldalú, jogszabályban előírt kötelező közlés.

Amennyiben az alábbi kérdésekről a munkaszerződés nem rendelkezik, akkor a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
• napi munkaidőről*,
• az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról*,
• a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról*,
• a munkakörbe tartozó feladatokról,
• a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól*,
• a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól*,
• arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
• a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
A *-gal jelölt fenti kérdésekben a tájékoztatás úgy is megvalósulhat, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseire, paragrafusaira hivatkozik a munkáltató.
Megjegyzés: Ha a fenti adatokban, vagy a munkáltató megnevezésében, illetve lényeges adataiban változás áll be, akkor ezekről a változásokról is 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkáltónak a munkavállalót.
Külön szabály vonatkozik a külföldi munkavégzésre. 15 napot meghaladó, külföldön történő munkavégzés esetén a fenti tájékoztatáson túl ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni legkésőbb 7 nappal a külföldre való kiutazás előtt
• a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
• a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
• a hazatérésre irányadó szabályokról.


Végezetül meg kell jegyezni, hogy nem minden esetben kötelező a fenti tájékoztató elkészítése. Nem terheli a munkáltatót a fenti tájékoztatási kötelezettség – kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatást -, ha
• a munkaviszony tartama az 1 hónapot nem haladja meg, vagy
• a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.