Rokkantsági-, rehabilitációs ellátás igénylése és az ellátások összege

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

KI JOGOSULT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRA?

A jogszabály alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltötte és 

 

  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és 
  • az ellátásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, illetve 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, továbbá
  • keresőtevékenységet nem végez és
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

 

A fenti biztosítási időbe be kell számítani az alábbi időtartamokat: 

 

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
  • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
  • a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

 

Megjegyzés: A fenti biztosítási időre vonatkozó előírást azonban nem kell alkalmazni azoknál, akik 

  • 35. életévük előtt már megváltozott munkaképességűvé váltak. Ez esetben feltétel, hogy 35. életévük betöltése előtt megkezdett iskolai tanulmányaik alatt vagy e tanulmányaik megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá váltak, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosítottak voltak. 
  • 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesültek, vagy az ellátásra jogosultságukat ugyan megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

A megváltozott munkaképességű személy a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra jogosult. 

REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS

A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult. A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 36 hónapra állapítható meg. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

  • a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra, valamint
  • pénzbeli ellátásra jogosult.

Ez utóbbi, azaz a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege az alábbiak szerint alakul:

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a rehabilitációs ellátás a havi átlagjövedelem 35 százaléka (ami 2016. évben minimum 28 350 forint és maximum 37 800 forint),
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a rehabilitációs ellátás a havi átlagjövedelem 45 százaléka (ami 2016. évben minimum 37 800 forint és maximum 47 250 forint).

Megjegyzés: Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka (azaz 28 350 forint), vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka (azaz 37 800 forint).

A rehabilitációs ellátás fenti összegét a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

Rokkantsági ellátás jár az alábbi személyeknek:

  • ha a személy rehabilitációja nem javasolt, illetve 
  • ha a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző 6-dik hónap első napjától állapítható meg. 

A rokkantsági pénzbeli ellátás havi összege az alábbiak szerint alakul:

 

  • beteg egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka (azaz 2016-ban 28 350 forint) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (2016-ban 42 525 forint),
  • beteg egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (2016-ban 42 525 forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (azaz 2016-ban 141 750 forint),
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (azaz 2016-ban 47 250 forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (azaz 2016-ban 141 750 forint), vagy
  • beteg egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (azaz 2016-ban 51 975 forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (azaz 2016-ban 141 750 forint).

 

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege a következő:

  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, az alapösszeg 30 százaléka (azaz 2016-ban 28 350 forint),
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, az alapösszeg 45 százaléka (2016-ban 42 525 forint),
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, az alapösszeg 50 százaléka (azaz 2016-ban 47 250 forint),
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, akkor az alapösszeg 55 százaléka (azaz 2016-ban 51 975 forint) kerül folyósításra.

A rokkantsági ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

 

REHABILITÁCIÓS- VALAMINT ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS IGÉNYLÉSE

A rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátásra a kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs hatóságához kell benyújtani. A kérelem kormányablaknál is benyújtható. Ez esetben a kormányablak a kérelmet továbbítja a  kormányhivatalnak. Az ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes. A kérelemhez szükséges iratokról részletes tájékoztatás olvasható az alábbi internetes oldalon:

http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/82/NRSZH00001