Visszautalt adóforintok - a gyermeket nevelő szülőknek járó visszatérítés
Mit kell tudni róla, kiknek jár, mennyi adó jár vissza 2022-ben, mikor kaphatják meg, és egyáltalán hogyan kell visszaigényelni az adót?
Az 560/2021. (IX.30.) Korm. rendelet alapján minden gyermekes szülőnek, aki családi pótlékra jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekhó, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede, de legfeljebb a 2020. december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.
Fontos, hogy az adó-visszatérítéssel mindenki élhet, de legfeljebb az átlagjövedelemig!
Azaz, az egy személy által visszaigényelhető összeg legfeljebb 809 ezer forint lesz.
E szabály mellett arról is tudniuk kell az érintetteknek, hogy csak a befizetett adójukat kaphatják vissza, így azok, akik az adóelőlegük, adójuk megállapításakor, befizetésekor érvényesítették a családi adókedvezményt, azok az ennek megfelelően csökkentett adójukat kaphatják vissza.
A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021. évi tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.
Az Szja tv. 29/A.§-ban előírtak szerint a családi adókedvezmény igénybevétele során az adóalapból egy gyermek esetében 66.670 Ft/hó, két gyermek esetén 133.300 Ft/hó összeg, míg három és minden további eltartott esetében 220.000 Ft/hó összeg vonható le.
A visszatérítés összege legfeljebb 809 000 forint, amely a 2020. decemberi KSH-adatok alapján számolt éves bruttó átlagkereset - 449.400 Ft - tizenkétszeresének és a 15 százalékos adómértéknek a szorzata ezer forintra kerekítve.
Fentiekből következően, ha a családban egy szülő érvényesítheti a családi adókedvezményt, akkor
- egy gyermek esetében bruttó 516 ezer,
- két gyermek esetén bruttó 716 ezer, míg
- három gyermek esetén bruttó 1,109 millió forint
havi munkabér az a határ, ahol ki tudja használni az adó-visszatérítés teljes összegét úgy, hogy nem „ragad bent” befizetett adója a költségvetésben.
Ha a családban mindkét szülőnek van keresete, akkor mindketten jogosultak lehetnek a legfeljebb 809 ezer forintos visszatérítésre, feltéve, ha van annyi személyi jövedelemadójuk.
Ideális esetben együttesen akár több mint 1,6 millió forintot is visszakaphatnak.
(Az „Adóváltozások 2022” kiadványunkban esettanulmányokon keresztül is bemutatjuk az adó-visszatérítés számítását.)
Ha gyerekek háromévesnél fiatalabbak, akkor az anyuka általában otthon van, és gyermekgondozási segélyt (GYES) kap. Ez adómentes, így értelemszerűen nem alapozhatja meg az adó-visszatérítésre való jogosultságot.
Ezzel szemben a gyermekgondozási díj (GYED) az összevont adóalap részeként adóköteles, abból a kifizető levonja az adóelőleget, így az szja-visszatérítés jár utána.
Kinek, és milyen összegű adó-visszatérítés jár?
A gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése annak jár, aki idén akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult, azaz
- aki gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,
- a várandósság 91. napjától a várandós nő és vele egy háztartásban élő házastársa,
- aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
- aki rokkantsági járadékban részesül.
Az a széles körben elterjedt hír, miszerint csak házaspárok vehetik igénybe az adó-visszatérítést, téves.
Ugyanis azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik az szja-visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak.
Továbbá, az adó-visszatérítés annak az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.
Az adó-visszatérítésre tehát minden gyermeket nevelő olyan magánszemély jogosult, aki a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem vesz igénybe, vagy nem ő veszi igénybe. Így például, ha
- az élettársak közösen nevelik a közös gyermeküket, szülőként mindketten jogosultak a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre is;
- az élettársak csak az egyikük gyermekét nevelik közösen, akkor a gyermek szülőjével együtt élő élettárs csak akkor jogosult a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre, ha a családi pótlékra is jogosult.
Elvált szülők esetében a visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021-ben legalább egy napig jogosult volt családi kedvezményre. Azaz, ha
- a szülők 2021-ben váltak el, és a válásig mindketten jogosultak voltak családi kedvezményre, akkor mindkét fél jogosult a visszatérítésre;
- a szülők 2021. év előtt váltak el, akkor a visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021-ben családi kedvezményre volt jogosult;
- az elvált szülők 2021-ben felváltva gondozták gyermeküket, és ezért a családi pótlékra, valamint a családi kedvezményre is 50-50 százalékban jogosultak, akkor a visszatérítést mindkét szülő igénybe veheti.
Sajnos az is előfordulhat – különösen a koronavírus-járvány kapcsán -, hogy valamelyik szülő 2021-ben elhunyt. Amennyiben a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.
Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló eljárásban (soron kívüli eljárásban) dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron kívüli eljárás lezárását követően nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor is megállapítja.
Lényeges, hogy az adóhatóság az adó-visszatérítést a rendelet hatálybalépésekor - 2021. október 1-jén - folyamatban lévő eljárásokban hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az elhunytnak a kedvezményre jogosultsága megállapítható.
Fontos tudni, hogy az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza a jogosultnak.
Az is lényeges, hogy az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti le, ezért ha emiatt az nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot).
Az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés az adó-visszatérítés figyelembe vétele nélkül megállapított adó összegére tehető meg.
Ugyanakkor a főállású kisadózók társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz), és álláskeresési ellátásra való jogosultságát a visszatérítés nem érinti.
Az szja-visszafizetés felső határa – ahogyan arról fentebb már esett szó - a 2020. december havi adatok alapján számolt éves átlagbér (449.400 Ft) adótartalma, azaz 15 százaléka.
A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza.
Visszatérítésként:
- az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összege,
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék),
- a katásoknál a tételes adó 25 százaléka jár vissza.
A visszatérítés összege legfeljebb 809.000 forint, ez az összeg felel meg a 2020. decemberi KSH-adatok alapján számolt éves bruttó átlagkereset tizenkétszeresének és a 15 százalékos szja mértéknek a figyelembevételével számított adó ezer forintra kerekített értékének.
Ha a magánszemély összevont adóalapját terhelő adó ennél az összegnél kevesebb, akkor a visszatérítés összege az adó összege.
Ekhós magánszemélynél a 202. évre tőle levont ekho szja-nak minősülő része (9,5 százalék) jár visszatérítésként, ami nem haladhatja meg a 809. 000 forintot.
Kisadózónál a visszatérítés összege a 2021-re a kisadózó vállalkozást a kisadózó után terhelő tételes adó negyede, de legfeljebb 809.000 forint.
Amennyiben a magánszemélynek van szja, kata és ekho szerint adózó jövedelme is, akkor a különböző adónemekből visszaigényelhető összegek együttesen nem haladhatják meg a felső határként meghatározott 809.000 forintot.
A NAV 2022. február 15-ig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti az szja-visszatérítést, így számításának módja teljesen követhető lesz.
Nincs teendőjük-, azaz nem kell külön intézkedniük az adó-visszatérítéssel kapcsolatban - azoknak, akik jogosultak a visszatérítésre és
- a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és
- a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családipótlék-folyósítási adatokból a NAV rendelkezésére áll.
A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja a visszatérítést.
Ezzel szemben a kisadózók és azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 31-ig tehetnek nyilatkozatot, így 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést. A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.
Viszont nem utalja az adó-visszatérítést automatikusan a NAV azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincsenek adatai: például az egyéni vállalkozók, őstermelők, illetve azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az adót.
Az e körbe tartozó magánszemélyek önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.
A munkáltatónak van-e teendője az szja-visszatérítés kapcsán?
Az adó-visszatérítésre - a tervek szerint – a magánszemélyeket 202-ben terhelő adó megállapítása és az adóbevallási határidőt megelőzően kerülhet sor, ezért a szabályozás – a szükséges adatok megszerzése érdekében – előre hozta az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak a munkáltatói jövedelemigazolást (M30-cas igazolás) február 15. helyett január 20-ig kell elkészíteniük és átadniuk a munkavállalóknak.
Az M30-cas igazolásból kitűnik, hogy az érintett magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben, az államkincstárnak pedig a következő hónap 5. napjáig kell adatot küldenie a NAV számára azokról az adózókról, akik felé az adott hónapban családi pótlékot folyósított.
Az adóhatóság az adó-visszatérítéssel kapcsolatos tudnivalókról átfogó tájékoztatót tett közzé – ideértve egy letölthető füzetkét is – honlapján: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites
A témában érintettek rendelkezésre áll továbbá az adóhatóság információs vonala is a 1819-es telefonszámon, valamint az ügyfélszolgálathoz online is fordulhatnak az érdeklődők: