Veszélyes pontok a társasági adóbevallásban

FORMAI HIBÁK

Kezdjük a sort formai hibákkal, a teljesség igénye nélkül kiemelve a gyakran rosszul ikszelt gazdálkodási formát és a főtevékenységet! Ez utóbbiból ugyanis a bevallás szempontjából csak kétféle lehet: mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati tevékenység vagy egyéb ágazat. Ennek fontos szerepe van a bevallás 06-os előleg lapjának kitöltésében. Gyakorta tévesztik el a bevallási időszak kezdete rubrikát azok a cégek, amelyek év közben kezdték meg tevékenységüket.

A különböző előadó-művészeti szervezeteknek, filmalkotást készítőknek vagy valamely látvány-csapatsportágban érdekelt sportszervezetnek nyújtott támogatások egyrészt elszámolhatóak a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításkén, másrészt adókedvezményként is figyelembe vehető az erre fordított összeg, a számított adó 70 százalékának erejéig.

A jogalkotó azonban nem szereti az egyszerű dolgokat, így 2013. év közben a látvány-csapatsport támogatásokkal kapcsolatban, 2014. január 1-től pedig „műpártolókat”érintő támogatási formáknál is kiegészítő támogatás-fizetési kötelezettséget vezetett be. Szó szerint kötelezettségről van szó, amelyet a „futok a pénzem után” elv alapján ajánlatos teljesítenünk: ellenkező esetben elbúcsúzhatunk az alapkedvezmény utáni adókedvezménytől.

Persze jól ki van ez találva: a kiegészítő támogatás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolt ráfordításnak – magyarul növeli a társasági adó alapját-, és nem vehető igénybe utána adókedvezmény sem.

ELHATÁROLT VESZTESÉG KÖRÜLI GALIBÁK

A társasági adó legismertebb adóalap csökkentő tétele az előző évek elhatárolt vesztesége.

Ennek elszámolása azt jelenti, hogy a nyereséges év adóalapjából levonható a kevésbé sikeres időszakok törvény szerint számított vesztesége, és ezzel csökken a fizetendő adó.

Azért emeltem ki azt, hogy a törvény szerint számított veszteségről van szó, mert a társasági adótörvény nem ugyanazt érti veszteség alatt, mint amit az egyszerű földi halandó, mondjuk egy cégtulajdonos számára jelent ez a fogalom. A vállalkozók ugyanis azt értik veszteség alatt, amennyivel az adott évben költségeik túllépték a bevételeiket – és sokszor ezt is számolják el a bevallásban.

A jogalkotó szerint azonban ez csak a kiindulópont, de az adótörvény szerinti, adóalapot növelő tételeket (mondjuk a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírást) és a csökkentő tételeket (például a Tao.-tv. szerinti értékcsökkenést) figyelembe véve számított veszteség az, amit el lehet határolni.

És ezt sem lehet csak úgy, ukmukfukk levonogatni az adóalapból!

(Ráadásul az átalakulással – mondjuk beolvadás – érintett vállalkozások veszteség-elszámolására speciális szabályok vonatkoznak.)

GUBANCOK A FEJLESZTÉSI TARTALÉKKAL

Tipikus probléma a feledékenység: a bevallásban szerepel a fejlesztési tartalékként lekötött összeg, mint az adóalapot csökkentő tétel, de nagyvonalúan elfeledkeznek ennek könyveléséről, azaz az eredménytartalék terhére lekötött tartalék elszámolásáról. 

A vállalkozás azonnal lebukik, amikor beadja a mérlegbeszámolót, ugyanis ebből hiányozni fog a szóban forgó lekötött tartalék.

Ezt a könyvelésben utólag már nem lehet javítani (legálisan legalábbis nem), és ezzel elúszott az adóalap csökkentésének lehetősége is.

HA TÉVEDTÜNK AZ ADÓELŐLEG FELTÖLTÉSNÉL…

…az most ki fog derülni! Ha tévedtünk – azaz nem sikerült legalább a tényleges kötelezettség 90 százalékának megfelelő összegre kiegészítenünk az év folyamán már befizetett előleget -, akkor már számolgathatjuk is, mennyi mulasztási bírságot kell majd befizetnünk!

A lehetőségek:

1. Adókedvezmény hitelkamatokra

Ha a társaság pénzügyi intézménytől vett fel hitelt tárgyi eszköz vásárlásához vagy előállításához, és a szerződés kötése évének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, akkor a szerződés szerinti futamidő végéig, de legfeljebb addig, amíg a szóban forgó tárgyi eszköz a cég nyilvántartásában szerepel (nem adta el, nem selejtezte), az elszámolt kamatok 40 százaléka adókedvezményként számolható el. (A 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés esetén 60 százaléka a kedvezmény.)

Ha fejlesztési adókedvezményt is elszámolunk, akkor figyeljünk arra is, hogy a kamatokkal kapcsolatos adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig, de legfeljebb 6 millió forint összegben érvényesíthető. Ráadásul támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.

Számoljunk kicsit, mielőtt igénybe vesszük a kedvezményt!

Ez ugyanis feltételek mellett lesz végleges kedvezmény! Azt kell mérlegelnünk, hogy az adóelőleg feltöltésének hibája miatt várható mulasztási bírság jelent nagyobb terhet, vagy az, hogy a kamatokhoz kapcsolódó kedvezményt  késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie a társaságnak, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezik üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), vagy azt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegenítésre kerül.

2. Fejlesztési tartalék

Ha a cég adózás előtti eredménye pozitív – azaz nyereséges volt a lezárt év -, és tervez olyan beruházást, amit legalább négy éven belül meg akar valósítani, akkor célszerű (a fentebb más vonatkozásban már említett) fejlesztési tartalékot képeznie, ami az adóalapot is csökkenti.

Fejlesztési tartalék legfeljebb az adózás előtti nyereség feléig, de legfeljebb 500 millió forint összegben képezhető (technikailag az adóévben eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni).

Fontos, hogy az adótörvény által elismert beruházásokra oldható fel, különben a kapcsolódó adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

Ara is gondolni kell, hogy a fejlesztési tartalék, mint előrehozott értékcsökkenési leírás egyben halasztott adófizetési kötelezettséget is jelent, az abból finanszírozott eszközök után társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el.

3. Beruházások elszámolása

Azok a társaságok élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyeknek minden tulajdonosa magánszemély (azaz még elenyésző mértékben sem szerezett bennük tulajdonrészt egy másik cég), és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

E vállalkozások az adózás előtti eredményük összegéig, de legfeljebb 30 millióval csökkenthetik adóalapjukat

• a korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezésével összefüggő adóévi beruházások értékével, továbbá
• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint
• az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével.

Ez az adóalap csökkentési lehetőség is támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően, érvényesítése során további összeghatárokkal is számolni kell.

4. Foglalkoztatottak száma

Ezt a kedvezményt – az alábbi feltételekkel- azok a társaságok számolhatják el, amelyeknél a tárgyévben az előző évhez képest nőtt az alkalmazottak száma.

Azok a vállalkozások, amelyek az adóév első napján mikro-vállalkozásnak minősülnek, és a megelőző adóévben (a 2014. évi adóbevallás szempontjából tehát 2013-ban) a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma legfeljebb 5 fő volt, továbbá az adóév utolsó napján nincs az állami, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásuk, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított növekményének és a minimálbér adóévre számított összegének szorzata összegében csökkenthetik az adóalapjukat.

Ez a kedvezmény – az általa elért adómegtakarítás - csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül és csak négy év múlva válik véglegessé! Azaz a létszám négy éven belüli csökkenése esetén az adóalap csökkentő tétel 20 százalékkal növelt összegével az adóalapot meg kell növelni!

5. Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

Ha a cég átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű dolgozója is van, a neki havonta fizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető a társasági adó alapja.

6. Szakképzési támogatás

Abban az esetben, ha a vállalkozás iskolai rendszerű szakképzésben részt vett, a gyakorlati képzésre tekintettel tanulónként minden megkezdett hónap után

• tanulószerződéses jogviszony esetén a minimálbér 24 százaléka,
• az iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén a minimálbér 12 százaléka

vonható le az adóalapból.

Kifizetődő – legalábbis a társasági adó szempontjából – a tanulókat már sikeresen levizsgázott szakmunkásként is tovább alkalmazni, mivel a foglalkoztatásuk időtartama alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adóval – az egyéb feltételek fennállása esetén – csökkenthető az adózás előtti eredmény.

7. Nézzünk körül a szomszédban! A K+F adókedvezmény

Ha minden igyekezetünk ellenére sem találtunk a cégnél elszámolható kedvezményt, de van kapcsolt vállalkozásunk, akkor vegyük górcső alá őket is!

Ha kapcsolt partnerünk belföldön kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végez, akkor érdemes rábeszélnünk őket némi „osztozkodásra”. A kapcsolt vállalkozásunk ugyanis átengedheti cégünknek a saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségei alapján az adótörvény előírásai szerint számított összeget, vagy annak egy részét (Tao.-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja), amivel mi csökkenthetjük az adóalapunkat.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatásfejlesztési tevékenység a mi vállalkozásunk bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódik, továbbá az adóbevallás benyújtásáig meg kell kapnunk a kapcsolt vállalkozásunk vonatkozó, írásos nyilatkozatát is.

Fentieket szerencsés esetben már a 2014. évi bevallásunkban is elszámolhatjuk, de egyéb esetben is érdemes figyelni ezekre, hiszen társasági adót 2015-ben is fizetnünk kell.

Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy 2015. január 1-jétől egy új kedvezmény is megjelent a társasági adó rendszerében. Ez az adófelajánlás intézménye, amelyhez a társasági adóban – a korábbi támogatási szerződésekhez képest jelentősebb - adómegtakarítás kapcsolódik.

Ez azonban már egy másik írás témája lesz.