Végrehajtási moratórium – nem mindegy, mikor keletkezett az adótartozás

A kormány az 51. számú Magyar Közlönyben, 2020.március 23-án – március 24-i hatályba lépéssel jelentett be a kilakoltatási, illetve végrehajtási moratóriumot, mind a bírósági, mind a NAV által indított végrehajtási eljárásokban.

A végrehajtások szüneteltetésének időszaka a vészhelyzet lezárulását követő 15 napig tart.

Ennek köszönhetően szünetelnek az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások – a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

A gyakorlatban ez azt is eredményezi, hogy azokban az esetekben, amikor az adóhatósági inkasszót a számlavezető pénzintézet a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig (azaz március 25-ig) nem teljesítette, az adóhatóság haladéktalanul köteles gondoskodni, annak visszahívásáról.
Ha a pénzintézet a végrehajtás szünetelésének kezdő napját követően teljesítette az átutalást az adóhatóság részére, akkor az adóhatóság azt 8 napon belül köteles visszatéríteni az adósnak.
Amennyiben az adóhatóság jövedelem-letiltást foganatosított és a munkáltató a végrehajtás teljes összegét még nem utalta át, a NAV köteles a jövedelem-letiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatni a munkáltatót.

A munkáltató pedig a végrehajtás szünetelésének első napja után levont összeget, köteles a munkavállaló részére visszatéríteni, az adóhatóság pedig ezen nap után beérkezett összeget a munkavállalónak 8 napon belül visszaküldeni.

A végrehajtói letéti számlákra az e rendelet hatálybalépése előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak.

A rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése, vagyis annyival hosszabbodik meg, amennyi ideig a végrehajtási szünet tart.

Nézzünk egy példát is erre az esetre!
2020. február 20-án megküldte a NAV az adózónak az értesítést a szociális hozzájárulási adóban felmerült tartozása végrehajtásáról, valamint a követelésére inkasszót is benyújtott az adós bankszámlájára. Ez esetben is szünetel-e a végrehajtás?
A végrehajtási eljárások szüneteléséről intézkedő 57/2020 (III.23.) Korm. rend. 9. § (1) bekezdése szerint, a rendelet hatályba lépésének napján (azaz március 24-én) az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által (az Avt. szerint) foganatosított végrehajtási eljárások szünetelnek a rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. (Ez alól kivételt csak az Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások képeznek.)

Továbbá a rendelet kimondja azt is, hogy az előzőek szerint szünetelő ügyekben a NAV az Avt. 16.§ (2) és (3) bekezdése szerint jár el.

Az Avt. hivatkozott szakasza rendezi azt, hogy a végrehajtás szünetelése hogyan hat az inkasszóra. Eszerint ha az inkasszót a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, a NAV haladéktalanul intézkedik az inkasszó visszavonásáról. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az inkasszót a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget a NAV részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
Fentieket összefoglalva, a végrehajtási eljárások szünetelése alatt inkasszónak nincs helye.
Figyelemmel arra, hogy a fenti intézkedések az adózókban azt – a számunkra sajnálatosan téves – hiedelmet keltette, hogy a járványhelyzet időszakában nem jár következményekkel, ha nem tesznek eleget közteher-fizetési kötelezettségeiknek, a NAV jobbnak látta, ha egy tájékoztatóban magyarázza el a kormányrendeletben előírtakat.

Ezért az adóhivatal oldalán, a koronavírus okozta veszélyhelyzet során a végrehajtási eljárások szüneteléséről 2020. április 7-én megjelent az a tájékoztató, amely az 57/2020. (III.23.) Kormányrendelet értelmezéséhez nyújt segítséget.

Ennek alapján – ahogyan arról fentebb is volt szó- a 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások automatikusan szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez az végrehajtáshoz való jog elévülési idejének meghosszabbodását is jelenti a szünetelés idejével. Az eljárásban érintettnek nem kell intézkednie, az eljárás automatikus.

A veszélyhelyzet megszűnése utáni 16. napon azonban újraindulnak a végrehajtási eljárások.
Eddig a vállalkozók természetesen eljutottak a jogszabály értelmezésében.

Az, ami felett sokan elsiklottak, az az, hogy a végrehajtási eljárás szünetelése nem vonatkozik
- arra, akinek 2020. március 24-e előtt még nem indult a tartozására végrehajtási eljárás,
- arra, akinek 2020. március 24-e után, a vészhelyzet ideje alatt keletkezik adótartozása.
Azoknak, akikre a kormányrendeletben előírt végrehajtási moratórium nem vonatkozik, a NAV tájékoztatót küld a végrehajtási eljárás megindítása előtt, felszólítva az adóst, hogy önként fizesse meg a tartozását.

A vészhelyzet alatt adótartozást felhalmozó adóalany az alábbi lehetőségekkel élhet:
- önként megfizeti az adótartozását
- fizetési halasztást vagy részletfizetést kér
- méltányossági alapon kéri a végrehajtási eljárás felfüggesztését.
Ha a vállalkozó méltányossági alapon a végrehajtási eljárás felfüggesztésének kérelmezése mellett döntene, akkor mérlegelnie kell, hogy erre csak akkor van módja, ha már megkezdődött a végrehajtási eljárás, mivel ha az még nem indult el, nincs mit felfüggesztenie a hatóságnak.
Amennyiben pedig elindult a végrehajtási eljárás, akkor viszont adózó minden addigi kedvezményes eljárási lehetőségtől elesik.

Ez azt jelenti, hogy búcsút inthet az összes, megbízható adózói pozícióhoz tartozó kedvezményének:
- a legfeljebb 180 napos adóellenőrzési időtartamnak
- a mulasztási bírság csökkentése lehetőségének
- az adóbírság 25 százalékra való mérséklésének
- az automatikus fizetési könnyítésnek (évente egy alkalommal, legfeljebb 1,5 millió forintos tartozás esetén, 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést kérhet)
- a lecsökkentett 30 napos (nyrt. esetében 20 napos) kiutalási határidőnek.
Fentiekre figyelemmel, ha a vállalkozónak végrehajtással nem érintett tartozása van, és azt nem tudja megfizetni, akkor javasolt, hogy az esedékesség időpontjával nyújtson be fizetési halasztási vagy részletfizetési kérelmet.