Végelszámolás

Kérdés

Végelszámolás /5 éve 1.5 M szlánk kifizetetlen.
Mikor és hogy lehet leirni és hogy kell lekönyvelni.
Kifizetés nem fog megtörténni, NAV, TB előttünk .

---

Válasz

Ha a nyilvántartott lejárt követelések pénzügyi teljesülésére a hitelező erőfeszítései ellenére sincs reális esély, akkor azok – a minősítés jogszabályi feltételeinek teljesülése estén – behajthatatlan követelésnek minősülnek.

A kérdésében megadott információk alapján az Önök vállalkozásának olyan céggel szemben van (immár öt éve) követelése, amelynek végelszámolása zajlik.
Továbbá – Önök szerint – az adós tartozásaira nincsen fedezet, azaz a követelés behajtására nincs esély. Amennyiben ez így van (erre utal az adós tartozásainak megfizetésére vonatkozó, Ön által is hivatkozott sorrend), az adós cég nem szűnhet meg végelszámolással, hanem ez felszámolási eljárás keretében történhet meg. A felszámolási eljárás során a társaság vagyonát a hitelezők között a jogszabályi előírások szerinti sorrend betartásával felosztják, de nem lesz elegendő a vagyon az összes tartozás rendezésére.
Természetesen végelszámolási eljárás alatt álló, vagy akár tevékenységét folytató adóssal szembeni követelés is minősülhet behajthatatlannak, de ez esetekben más az e tény igazolásaként elvárt dokumentáció.
A számviteli törvény szerint behajthatatlan – többek között – a követelés, ha arra a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, arra a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet (Szt. 3.§. (4) bekezdése 10. pont).
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, az adós felszámolása esetében a felszámoló írásbeli igazolásával.

A számviteli törvény azt is kimondja, hogy a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni: a követelésállomány csökkentéseként elszámolt összeget az egyéb ráfordítások közé kell könyvelni (T 8691. behajthatatlan követelés leírt összege – K 31-33. Követelések).
Ez azt jelenti, hogy az adózás előtti eredményt rontja a behajthatatlannak minősített követelés leírása.

A számviteli törvény és a társasági adóról szóló törvény eltérően értelmezi a behajthatatlan követeléseket, alkalmazásában behajthatatlan követelés az a követelés, amely
• megfelel a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint
• azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
A követelések hitelezési veszteségként történő leírásának nincs adózási vonzata, az elszámolt ráfordítással nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap megállapításakor (kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető).
Ha a hitelező cég a kisvállalati adó alanya, akkor adóalapját a behajthatatlan követelés leírása kapcsán nem kell megemelnie.
Meg kell növelnie azonban az adóalapot, ha a behajthatatlanság ténye nem igazolható, a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve, ha
1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
A hitelező társaság számára fontos, hogy 2020 januárjától hatályos az Áfa tv. új szabálya, amely alapján adósság jogosultjaként lehetősége van a vevője által meg nem térített ellenérték áfatartalmának visszaigénylésére.
Az adótörvény fogalmai szerint behajthatatlan a követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:
• a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
• a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
• a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
• a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
• a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz.
Az követelés behajthatatlanságát az alábbi dokumentumokkal lehet igazolni:
• · felszámoló írásbeli igazolása
• · vagyonfelosztási javaslat
• · nemleges foglalási jegyzőkönyv
• · elévülés tényét igazoló irat.
2022-ben a 2021. június 10. után behajthatatlanná vált követelések áfája kérhető vissza (a korábban behajthatatlanná váltak követelések tekintetében lejárt a kérelmezési határidő tavaly decemberben). Ezen belül is azon behajthatatlanná vált követelések áfája, melyek teljesítési dátuma még nem évült el (2015. dec. 31. utáni), önellenőrzés keretében igényelhető vissza adott feltételek mentén. Azon követelések áfájának érvényesítésére, melyek a teljesítés figyelembevételével elévültek, de 2021. június 10. után váltak behajthatatlanná, speciális kérelmezési eljárásban van lehetőség, a behajthatatlanná válástól számított egyéves jogvesztő határidőn belül.
Lényeges, hogy ha adott esetben nem is állnak fenn a behajthatatlanság feltételei, de a számlakibocsátó nem kapta meg az ellenértéket, akkor is kérelmezheti az adósemlegesség elvére hivatkozással az Áfa tv. 257/K. § alapján az őt terhelő fizetendő adó visszatérítését az adóhatóságtól.