Várható változások az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben.

2019. november 12-én került benyújtásra T/8021. számú törvényjavaslat, amely 2020. július 1-jétől lép majd hatályba és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A törvényjavaslat többek között tartalmazza 2020. július 1-jétől nyugdíjra-, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán várható változásokat is, amelyekről az alábbi cikkben adok tájékoztatást.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra.
Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás:

A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető
- nagykorú személyre,
- 18 évesnél fiatalabb gyermekre.

Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.

A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
- 18 évesnél fiatalabb gyermek, illetve Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százalékát kell megfizetni.
- Fenti feltételeknek megfelelő nagykorú személynél ez az összeg havonta a minimálbér 50 százaléka.
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.
A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorításra kerül sor. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Sőt ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz. Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.

Nyugellátásra vonatkozó megállapodások:

Nyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.
A hatályos Tbj. alapján, az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki
- nem saját jogú nyugdíjas, és
- nem áll biztosítási jogviszonyban vagy
- a biztosítása szünetel.
A megállapodást jelenleg 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Az új Tbj. alapján ez a befizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől várhatóan 2 százalékkal fog majd csökkenni, azaz 22 százalék lesz.
A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét szeretné szolgálati időként elismertetni; illetve
- a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban 5 naptári évet kívánja elismertetni. A szolgálati idő a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve által hozott határozatával igazolható. Ez esetben maximum 5 év megváltására irányuló megállapodás megkötésére van lehetőség.

A fenti megállapodás alapján fizetendő járulék a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék, amely az új Tbj. módosítása alapján 2020. július 1-jétől szintén 22 százalékra csökkenne.
Megjegyzés: Nem változik a szabály és a járulékmérték sem annál a szolgálati időre köthető megállapodásnál, amelynél a szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés:

Az egészségügyi szolgáltatási járulék nem az új törvény hatálybalépésével, hanem 2020. január 1-ével fog növekedni havi 7 500 (napi 250) forintról, 7 710 (napi összege 257) forintra.
Az új Tbj. azonban több ponton is jelentősen fogja változtatni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait.
2020. július 1-étől hatályba lépő törvény alapján a fenti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre csak a következők lesznek kötelezettek:
- fizetésre kötelezett személy (aki az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult),
- központi költségvetés és
- a szociális szövetkezet.
Megjegyzés: Amennyiben ebben a formában kerül elfogadásra a törvénytervezet, akkor 2020. július 1-jétől annak a vállalkozásnak sem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ahol az egyéni, illetve társas vállalkozó a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja.
Az új Tb törvény rendelkezik arról, hogy az adóhivatal az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek. A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.
Szintén rögzíti a törvénytervezet, hogy 2020. július 1-jét követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személy ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz, és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe.
Továbbá rendelkezik az új szabály arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Ha például egy magyar állampolgár Belgiumban folytat keresőtevékenységet, akkor a belga biztosítási jogviszonya alapján Belgiumban válthatja ki a EU kártyáját. Magyarországi tartózkodása alatt ezzel az EU kártyával kaphat orvosilag szükséges ellátást. Ha ez a személy nem az EU kártyája alapján, hanem - külföldi keresőtevékenység bejelentésének hiányában - Magyarországon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapján a magyar társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor köteles lesz a fenti új szabály alapján ezen egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Mindezek alapján különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy például három hónapon túli egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési tartozás ne álljon fenn illetve, hogy másik EGT tagállamban fennálló biztosítás esetén nem vehető igénybe egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alapján tb támogatott magyar egészségügyi szolgáltatás.