Szigorúan ellenőrzött (munkaügyi) kapcsolatok – ára van a tiszta lapnak

Ha a cég pályázati forrásokhoz szeretne jutni, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie, azaz csak szabályosan bejelentett munkavállalókkal dolgozhat. Ellenkező esetben komoly bírsággal számolhat, és a NAV „szégyenlistájára” is felkerül két évre: kivéve, ha megfizeti az ezt kiváltó bírságot. 

Vállalkozások honlapjának tervezésével és készítésével foglalkozó ismerősöm szerint, hiba, ha weblapunkon azzal untatjuk reménybeli megbízóinkat, hogy mikor és miért döntöttünk a vállalkozás alapítása mellett, milyen megpróbáltatásokon mentünk át a vállalkozói világban. E helyett a küldetésünket – kinek és mivel, miben tudunk segíteni – igyekezzünk szabatosan megfogalmazni. Könnyen belátható, igaza van. Annál is inkább, mert hónapokkal előre tele a naptára, mint a világhírű operaénekeseknek, és egy-egy honlapért felszámított, szabad szemmel, sőt olvasószemüveg nélkül is jól látható díjazását megbízói boldogan kifizetik. 

Arra azonban nem gondoltam volna, hogy ez az igazság nem csupán vállalkozói körökben igazság. Meglepődtem, amikor az adóhatóság honlapján keresgélve, rábukkantam a „Kik vagyunk?” címmel még 2021-ben közzétett bemutatkozásra – bocsánat: a küldetés megfogalmazására – a portáljukon. 

Minden Kedves Olvasó „gyönyörűségére” érdemes idéznem:

„Kik vagyunk?

2021.09.28.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan speciális szervezet, amely egyszerre kapcsolatban áll az államháztartással, a gazdaságpolitikával, azaz az Országgyűléssel, a közigazgatási rendszerrel, a gazdasági szereplőkkel, adótanácsadókkal és könyvelőkkel, és nem utolsósorban az állampolgárokkal. 

Munkánkhoz sokfajta szakmára, szakértelemre, innovációra van szükség. 18 ezer munkatársunk széleskörű szaktudást testesít meg. Adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló kollégáink egyebek mellett adóigazgatási, vámigazgatási, rendvédelmi, nyomozói, informatikai, elemzői, jogi, végrehajtási és kommunikációs szaktudás birtokában látják el a NAV mintegy 1200 féle feladatát országszerte. 

A NAV bevételei fontos szerepet játszanak Magyarország államháztartásában. Részarányuk összesen 94%.” 

Ebben a 94 százalékban – minden bizonnyal – előkelő részarányt képvisel a be nem jelentett munkavállalók miatt beszedett bírságok összege is.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2025 januárjában közzétett jelentése szerint, az ellenőrzött munkavállalók 13,46 százalékát foglalkoztatták a cégek illegálisan.

Ez – áll a jelentésben – kismértékű javulást jelent, az egy évvel korábbi, 15,6 százalékhoz képest.

A hatóság hálóján fennakadt munkaadók – ők jellemzően még mindig az építőipari vállalkozások köréből kerülnek ki – általában arra hivatkoznak, hogy a dolgozó csak próbamunkán van. Amúgy, a vendéglátásban és a kereskedelemben működő cégek sem sokkal maradnak el tőlük. 

Az említettek védelmére fel tudnék hozni a gazdasági, adózási szabályokban megbújó okokat, de ezt most nem teszem: nem menthető, ha valaki a neki becsületes munkát végzőket kiteszi a be nem jelentett munka – különösen a később majd az érintettek nyugdíjának megállapításakor megérezhető – következményeinek. 

Az említett jelentés szerint, a munkaidővel és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések száma továbbra is tetemes. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással, például a bérjegyzékkel kapcsolatos hibák voltak a legjellemzőbbek.

Mindezek mellett, a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepel a jogviszonyok bejelentésének elmulasztása. Több esetben az is előfordult, hogy erre irányuló megállapodás nélkül készpénzben fizette ki a cég a munkavállalót.   

A munkabér készpénzben csak kivételes esetben fizethető ki!

Ha az utalásos megoldás helyett a készpénzes kifizetést szeretnék a munkavállalók, ehhez a felek erre vonatkozó megállapodása és ennek a megállapodásnak az írásba foglalása szükséges [Mt. 158. § (1) bekezdés].

A megállapodás írásbelisége legegyszerűbben a munkaszerződés megkötésekor biztosítható, ha pedig a felek utólag módosítani akarnák a kifizetés módját, akkor erre a munkaszerződés módosítása révén van lehetőségük.  

A már említett „próbamunka” a hatóságok szerint nem fogadható el kimentési okként, annál is inkább, mert a Munka Törvénykönyve nem ismeri ezt az intézményt. Az ennek ellenére mégis gyakran hivatkozott „megoldás” azt jelenti, hogy egy adott próbaidőszakot munkabér nélkül kell ledolgoznia a munkavállalónak, legjobb tudása szerint, hiszen ilyenkor azt várja el a munkáltató, hogy bizonyítson a jelölt, ha szeretne szerződni a céggel. 

A munkajogi szabályok szerint a munkáért díjazás jár, a bérfizetés a munkáltató egyik alapkötelessége. Ha csak egy napot dolgozik valaki, akár próbanap keretében, akkor egy napra eső, ha egy hetet, akkor egy heti, ha egy hónapot, akkor egy havi munkabér jár neki cserébe. Tehát a próbanapot ki kell fizetni!

Általában a munkavállaló jelölttel addig nem is kötnek szerződést, amíg a próbanap vagy próbahét le nem telik.  Fontos, hogy bár a munkaszerződést kötelező írásba foglalni, attól még, mert nincs írásba foglalva, a munkaviszony létrejön, ha a munkavállalót felveszik, és megkezdi a munkát. (A munkaszerződés írásba foglalásának elmaradására csak a munkavállaló hivatkozhat érvénytelenségi okként.) 

Lényeges, hogy a jogellenes próbanap, próbahét és próbahónap nem azonos kategóriák a teljes mértékben jogszerű próbaidővel. Utóbbinak lényege az, hogy a már létrejött munkaviszony kezdetén a munkavállaló és a munkáltató megismerjék egymást, kiderüljön, mennyire működik jól a közös munka, de mindezt kötöttségek nélkül.

Azaz, a felek bármelyike kihátrálhat különösebb indokolás nélkül ebből a kapcsolatból, ha az mégsem felel meg a korábbi elvárásainak, és ilyenkor a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik.

Ugyanakkor, a próbaidő csak a felmondásban engedékeny, arról viszont szó sem lehet, hogy a munkavállalónak kevesebbet kellene dolgoznia, vagy a munkáltató fizethet kevesebbet a törvényes bérnél.

A felek a munkaszerződésben munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. 

Léteznek azonban olyan szerződéses viszonyok, amikor a munkáért nem feltétlenül jár díjazás. Ilyen a díjazás nélküli megbízás vagy a saját vállalkozás számára végzett munka. Szemléletes és a gyakorlatban sokszor előforduló példa erre, ha a társaság tulajdonosa nem vesz fel külön díjazást az ügyvezetői tevékenység ellátásáért, hanem megelégszik az osztalékkal. Hasonló eset a szívességi munka is.

A feketén foglalkoztatott dolgozó drága mulatság a cégnek, fejenként akár 2 millió forintos bírsággal is számolhat. Egyébként ennek veszélyét alábecsülik a vállalkozók, nem gondolnak az adóhatóság egyre kifinomultabb kockázatelemzési módszerére. 

A NAV kockázatelemzési szűrőjén akadt fent egy épülettakarítással foglalkozó cég is, ráadásul úgy, hogy – ahogy mondani szokás, házhoz mentek a pofonért – a revizoroknak a helyszínre sem kellett kimenniük azért, hogy leleplezzék a be nem jelentett foglalkoztatást.

Már a kapuban megbukott a cég 

Sokat kockáztatott az a takarító cég – foglalta össze az esetet az adóhatóság –, amely pechjére olyan megrendelőnél vállalt el takarítást, ahol beléptető kapu működött. 

Az adóhatóság kockázatelemzési szűrőjén akadt fenn a vállalkozás, amikor az ellenőrök bekérték a beléptető rendszer adatait, és azok 26 alkalmazott feketefoglalkoztatását igazolták.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy a vállalkozás csaknem 30 munkavállalóját szabálytalanul foglalkoztatta, sem bejelentési sem adó- és járulékbevallási kötelezettségét nem teljesítette. 

A bejelentés nélküli foglalkoztatás az egyik legsúlyosabb szabálysértés, mely több szankcióval is járhat. A NAV akár annyiszor kétmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat, ahány bejelentés nélkül foglalkoztatott magánszemélyt talál.

A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság. Az érintettek két évre felkerülnek a NAV szégyenlistájára, ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból. Ráadásul a közzétételi listára felkerülő cég kockázatos adózó lesz, ami azt jelenti, hogy számottevően súlyosabb szankciókkal számolhat a jövőben, például a fekete foglalkoztatásért kiszabható bírság kétmillió forintról hárommillióra ugrik.

A beléptető kapu adatai nemcsak azt dokumentálták, hogy ki dolgozott, hanem azt is, hogy mióta dolgoztak bejelentés nélkül a társaság alkalmazottai. 

(A hivatkozott esetről az adóhatóság idén áprilisban honlapján a „Sajtószoba” pontban adott hírt:

https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/Mar_a_kapuban_megbukott_a_ceg)

Drága egérút 

2025 júliusától a „szokásos” két évnél hamarabb is lekerülhet a cég a NAV szégyenlistájáról, feltéve, hogy van erre elég pénze. Évente egyszer ugyanis, bírság megfizetésével kérheti törlését az érintett vállalkozás a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvános listájáról. De nem a bírság befizetése az egyetlen feltétel. 

Ahogyan arra az előbbiekben már utaltam, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelét –­, amelyeknél a végleges közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be az alkalmazottjuk munkaviszonyát. A NAV a közzétett adózók adatait két év elteltével törli.

A közzétételt a törvény kötelezően írja elő, az adóhatóságnak nincs mérlegelési vagy méltányossági jogköre ebben. 

Az úgynevezett közzétételt kiváltó bírság jogintézménye azonban lehetővé teszi, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók, valamint a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók közzétételi listáin szereplők külön bírság megfizetésével, a kötelezően előírt két évnél hamarabb lekerülhessenek a listákról. 

A kérelmet (erre naptári évente egyszer van lehetőség) az adóhatóságnak az adózó illetékessége szerinti igazgatóságához kell benyújtani. A közzétételt kiváltó bírság kiszabásáról a NAV határozatot hoz. A kérelmet elbíráló határozat meghozatalának ügyintézési határideje 30 nap. 

A törlésnek az is feltétele, hogy a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot önként, teljes összegben és határidőben befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese. 

Ha az adózó a bírságot önként, teljes összegben és határidőig befizeti, a NAV törli az adózót a listákról, és ezzel az eljárás lezárul. Ha elmarad a bírság megfizetése, akkor a NAV nem tesz lépéseket a beszedésre, hanem a kérelmet elutasítja.

A közzétételi listák a NAV weboldalán havi egy alkalommal frissülnek, ezért az adóhatóság csak a soron következő közzétételi időszakban, azaz a következő hónap 15-ig nyilvánosságra hozott listákból törli a közzététel kiváltással érintett adózók adatait. 

Az említett rendelkezést a már a listákon szereplő adózókra is alkalmazni kell, vagyis nem csupán a 2025. július 5-i hatályba lépés után közzétett adózók kérhetik a listákról való levételüket.