„Vanek úr” pácban, a Merkúr egység akcióban – egy navos rajtaütés tanulságai

A HÍR

Az adóhatóság honlapján ma megjelent tudósítás szerint, a NAV pénzügyi nyomozói egy siófoki – „hivatalosan” őrzővédő - cég vezetőit vették őrizetbe. Az említett urak – mint kiderült- sokkal inkább bűnszövetséget alkottak, mintsem üzletemberek tisztes társaságát.

A vállalkozást egy valamikori idegenlégiós irányította, és a jelek szerint nem volt kifejezetten igényes üzlettársai kiválasztásában, azok között akadt többszörösen körözött – igaz álnevet használó - személy is, akit természetesen most fülön csíptek, és megkezdhette korábban kiszabott börtönbüntetéseinek letöltését. (Tanulság: Al Capone is adócsalás miatt került lakat alá annak idején, nem egyéb „érdemeinek” köszönhetően! Még egy tanulság: az őrzővédő cégeket az adóhatóság évek óta kiemelten ellenőrzi, ha egy ilyet használunk áfás umbuldára, szinte tuti a lebukás.)

A Rejtő-regények hallhatatlan és feledhetetlen figurái, Gorcsev Iván és Vanek úr jelenkori „kollégája” – és akaratán kívül Balatonszárszó legújabb híressége – által irányított, vagyonvédelmi feladatokat ellátó bűnszövetség több, mint hatszázmillió forint kárt okozott a költségvetésnek.

A valóságban nem működő cégek beiktatásával, valótlan számlázással 150 millió forint áfát csaltak el, míg a be nem jelentett dolgozók után 470 millió forint összegű járulékot nem fizettek be. Az akcióban 110 pénzügyi nyomozó vett részt, akik több megyében, 35 helyszínen végeztek házkutatást és vagyontárgyakat, valamint készpénzt is lefoglaltak.

Az okozott kár megtérülésére – adta hírül a NAV - 306 millió forint összegben zárolták az elkövetők vagyonát: gépkocsikat, ingatlanokat, készpénzt és követeléseket. A pénzügyi nyomozók az akció napján 11 gyanúsítottat és 15 tanút hallgattak ki.

A balatoni veterán légiós már a hűvösön kénytelen kivárni az ügy fejleményeit, mivel a Kaposvári Járásbíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Ide bizonyára baj- és ügyvezetőtársai is hamarosan követik. Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt, az elkövetők tettükért akár 10 év szabadságvesztéssel is felelhetnek.

Az idézett híradást megtalálják a NAV honlapján: http://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Volt_legiost_fogott_a20161114.html

ÉS A TANULSÁGOK

A vállalkozóknak nem árt tudniuk, hogy a költségvetési csalás – közérthetőbben adócsalás – lényege a szándékosság (és ennek bizonyíthatósága, persze), az, hogy az érintettek tudatosan nem vallják be, nem fizetik be az adót. A Btk. 396.§-a szerint költségvetési csalást követ el az, aki

• költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
• költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
• költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
• és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Az, hogy ennek során mekkora összeg a tét, egyedül vagy mint a fenti esetben bűnszövetségben dolgozott-e a csaló, a kiszabott büntetést (adott esetben a letöltendő szabadságvesztés éveinek számát) befolyásolja, de magát a tényt nem kérdőjelezi meg az, ha valaki nem százmilliókban gondolkodott, hanem „csak” tízmilliókban, vagy még kevesebben.

Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás nem akar adót – mondjuk áfát - csalni, csak éppen az adott bevallási időszak teljes kötelezettségét nem tudná határidőben befizetni. Ezért bizonyos bevételeit „kifelejti” a bevallásból, majd amikor végre rendelkezésére áll a szükséges fedezet, önellenőrzéssel javítja a korábbi bevallást, hiszen az önellenőrzési pótlékkal még mindig jobban jár, mint az esetleg az eredetileg is hibátlan bevallásból következő, a pénzügyi rendezési számított késedelmi pótlékkal. (Ezt a módszert nem javaslom, pláne nem akarom „népszerűsíteni”, csak úgy mondom…)

Ha az adóhatóság előbb veszi észre ezt a kreatív megoldást - és a szándékos „maszatolást” bizonyítani is tudja (általában tudja) -, mintsem a bevallás önkéntes javítására sor kerülhetne, akkor bizony itt is a Btk. fentebb idézett tényállásáról beszélünk…

Az a vállalkozó is könnyen felhívhatja magára a NAV cseppet sem vágyott figyelmét, aki elfeledkezik az Art. 31/B. §-ban előírtakról.

A vevői, illetve az eladói minőségben teljesítendő összesítő jelentésről van szó, az áfa-bevallás azon mellékletéről, az M-01-es és M-02-es lapokról, amelyet olyan ügyletek kapcsán kell kitölteni, ahol az áfa elérte vagy meghaladta az 1 millió forintot. Lényeges, hogy az adott hónapban az ugyanazon vevőnek kiadott, illetve ugyanazon szállítótól kapott számlák értékét összesíteni kell, így nem kibúvó az sem, ha 1 millió forint alatti áfás részletekre szabdaljuk (pontosabban számlázzuk) az adott értékesítést egy hónapon belül. (Ez az értékhatár egyébként 2017-ben már 100 ezer forint lesz!)

Így abban az esetben, ha a cég tulajdonosainak szelektív memóriájából éppen azon bevételei esnének ki, amelyeket üzleti partnere vevői minőségében bejelenteni köteles, jó eséllyel rövid időn belül számíthat a revizorok látogatására.

Fentiek nem csak elméletben járnak adóellenőrzéssel, voltak és vannak folyamatban konkrét, a hivatkozott adatszolgáltatás „ütköztetéséből” következő adóhatósági ügyek.

Vegyük hát komolyan az áfa-bevallás említett lapjait is, különben úgy járhat a vállalkozásunk, mint – ismét csak Rejtő Jenőt idézve – az a hentes, aki feledékenységből került be az idegenlégióba. Ugyanis biztosítási csalást akart elkövetni, ezért felgyújtotta a házát. Csak éppen elfelejtett előtte szólni a feleségének…