Változások a Tbj. szabályaiban
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosította többek között a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt és a 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.-t) is. A módosítások alkalmazását nehezíti, hogy a hatályba lépésükre több különböző időpontban kerül sor. Az alábbi cikkben, a hatályba lépések időrendjét követve, 2023. évi LIX. törvény társadalombiztosítási járulékra vonatkozó változásait foglalom össze.
Elsőként 2023. július 15-étől alkalmazandó Tbj. módosításokat ismertetem, majd ezt követően kerül sor az augusztus 1-jétől, szeptember 1-jétől és 2024. január 1-jétől módosuló szabályok bemutatására.!
- július 15-étől alkalmazandó módosítások:
1.1. Idén január 1-jétől alkalmazzuk a főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozó kapcsán az ún. göngyölítéses szabályt. A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) társadalombiztosítási járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. Ez a göngyölítéses szabály került be a családi járulékkedvezmény érvényesítésébe is. (Tbj. 34. § (6) bekezdése, 80. § (2) bekezdés). 2023. július 15-étől az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt már nem az átalányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, hanem az maximum a „göngyölítéses módszer” alapján megállapított társadalombiztosítási járulék mértékéig érvényesíthető.
1.2. Ugyancsak a göngyölítés alapján megállapított társadalombiztosítási járulékra hivatkozás került be a többes jogviszony szabályába. Amíg 2023. július 14-éig legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló, vagy nappali tagozaton is tanuló átalányadó egyéni vállalkozó esetén azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy „a társadalombiztosítási járulék alapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)”, addig 2023. július 15-étől a társadalombiztosítási járulék alapja a göngyölítés szerint megállapított járulékalap lett.
1.3. A jogszabályváltozásokat nem követte a mezőgazdasági őstermelők szabályában a minimális alap arányosítására vonatkozó jogszabályi hivatkozás. Erre tekintettel a hivatkozás már nem a Tbj. megfelelő bekezdéseire vonatkozott. Ezt korrigálta a törvénymódosítás azzal, hogy a Tbj. 41. § (6) bekezdésének „(2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „(4) és (5) bekezdésében” szöveg lépett.
- 2023. augusztus 1-jétől alkalmazandó módosítás:
Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy esetén, ha részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából (járulékfizetési alsó határ) kell megfizetni. A Tbj. 27. § (3) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni. Ebbe a körbe tartoznak többek között a szakképző intézmények adott tanulói is. Esetükben 2023. július 31-éig úgy rendelkezik a jogszabály, hogy nem kell a fenti járulékfizetési alsó határt alkalmazni a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanuló személy esetén. Ez a szabály 2023. augusztus 1-jétől úgy változott, hogy nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében.
Megjegyzés: A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), és egyszerűsített foglalkoztatás (efo) kapcsán a veszélyhelyzet ideje alatt, rendeleti szinten meghozott szabályokat beépítette az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvénybe, és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénybe.
- szeptember 1-jétől alkalmazandó módosítás:
A szünetelés ideje alatt szerzett, járulékalapot képező jövedelem kiegészül az olyan bevétellel, amelyből jövedelmet kell megállapítani. Azaz a járulékalapnál, „a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.”
A módosítás a fenti kiegészítést a következőkkel indokolja: „A módosítás egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. 31. §-ának azon általános szabályát, amely kimondja, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A Tbj. ezirányú módosításával párhuzamosan az Szja törvény is a szünetelés kezdő napját megelőző napot tekinti a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel szerzési időpontjának, így a szünetelés ideje alatt alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerülnek.”
- január 1-jétől alkalmazandó módosítás:
A hatályos szabály alapján, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (azaz ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzőként kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése) ha hó közben kezdődik, akkor nem kell figyelembe venni a hónapnak ezen szünetelésre eső napjait, így napi szinten adott hónapban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum harmincad részé(ei)t nem kell megfizetni.
2024. január 1-jétől jelentősen változik a fenti szabály, tekintettel arra, hogy a minimális alapnál nem kerül figyelembevételre majd az a hónap, amelynek egészében az egyéni vállalkozó ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői kamarai tagsága, az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Azaz, a tevékenység szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben az egyéni vállalkozó tevékenysége, illetve az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága nem a hónap egészében szünetel, nem kerül sor arányosításra, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetni.
A fenti szabályt 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Megjegyzés: Végezetül megemlítem, hogy 2024. évi költségvetésről szóló törvény rögzíti, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék jövőre 11 100 forint/fő/hó összegre nő.
Legfrissebb
- 2024. október 01. Csőd: igen/nem – miről fecseg a mérleg? (1.)
- 2024. szeptember 12. Az adóellenőrzéseknek ősszel is „szezonja” van
- 2024. szeptember 10. Forint helyett euró és fordítva?
- 2024. szeptember 07. Külföldi áfa visszaigénylése – hamarosan lejár a határidő
- 2024. augusztus 08. 2024. nyarán hatályba lépett társadalombiztosítás szabályok