Változások 2017: Tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek után járó pénzbeli ellátások
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
CSALÁDI PÓTLÉK
A családi pótlék biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás. A családi pótlék olyan differenciált családtámogatási ellátás, amely többgyermekes, illetve a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok vonatkozásában differenciált ellátás.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után a szülőnek magasabb összegű családi pótlék jár, amelynek mértéke havi 23 300 forint. Abban az esetben, ha valaki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülállóként neveli, akkor a szülő magasabb összegű pótlékra, azaz havi 25 900 forint emelt összegű családi pótlékra jogosult.
Megjegyzés: A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet rendelkezik.
GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS
Gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes-re) – amely szintén biztosítási jogviszonytól független, családtámogatási ellátás - jogosult a szülő, ha a gyermekét saját háztartásában neveli.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek 10. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege 28 500 forint, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A havi ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, amellyel a szülő szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán.
ÁPOLÁSI DÍJ
Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló gyermek otthoni ápolását végző szülő részére járó anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj a szociális ellátások körébe tartozik. 18 év alatti gyermekek ápolása címén az ápolási díjnak három típusát különböztethetjük meg.
Az egyik, és egyben a legalacsonyabb mértékű ápolási díj, amelyet annak a szülőnek állapítanak meg, aki állandó vagy tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos gyermeke vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermeke gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj mértéke havi 31 000 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra.
Az ápolási díj másik típusa a fokozott ápolást igénylő gyermekre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj, amelynek mértéke havi 46 500 forint. Ezen ápolási díjból is levonásra kerül a 10 százalék nyugdíjjárulék. Fokozott ápolást igényel a gyermek, ha mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
- étkezni, vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll. A kormányhivatal járási hivatala a fokozott ápolási díjról szakértői szakvélemény alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.
Az ápolási díj harmadik típusa az ún. kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult az ápolást illetve gondozást végző szülő, ha gyermeke
- egészségkárosodása - a komplex minősítés alapján - jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes vagy
- után a magasabb összegű családi pótlékot határoztak meg súlyos betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel.
Kiemelt ápolási díj összege havi 55 800 forint, amelyből 10 százalék nyugdíjjárulék szintén levonásra kerül.
Megjegyzés: Ez esetben is igaz, hogy a nyugdíjjárulék megfizetésével a szülő szolgálati időt szerez a jövőbeni nyugellátása kapcsán.
GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ
Közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Természetesen gyermekápolási táppénzre jogosult az egyedülálló szülő is.
Gyermekápolási táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt jár. Gyermekápolási táppénzre jár
- az anyának, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
- a szülőnek a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
- a szülőnek, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
Gyermekápolási táppénz maximális időtartama:
- 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek 1éves koráig jár;
- 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári napon át jár;
- 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár;
- 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár.
Megjegyzés: Gyermekápolási táppénz esetén előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.
Továbbá a gyermek betegsége esetén méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi esetekben:
- 12 év alatti gyermek esetén, a gyermek életkorához kötött, gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre (Feltétel: gyermekápolási táppénz jogszabályban foglalt ideje a gyermek betegségére tekintettel kimerítésre került),
- ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
Megjegyzés: A biztosítási jogviszonyon belül a munkaviszonyhoz valamint munkaviszony jellegű jogviszonyhoz pl.: közalkalmazotti jogviszony kapcsolódik a szabadság. A dolgozónak 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után pótszabadság jár. Ha a dolgozó gyermeke fogyatékos, akkor a gyermekek kapcsán járó pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok