Változások 2017: Mennyivel változott a közteherfizetés a minimálbér növekedése miatt?

2017. január 1-jétől 16 500 forinttal nőtt a minimálbér, míg 32 000 forinttal nőt a garantált bérminimum, ugyanakkor 27 százalékról 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó. Nézzük milyen változásokat okoz ez a munkaviszonyban állók és a vállalkozók nettó bérében, illetve a közterhekben.

MUNKAVISZONY

Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Nem nyugdíjas munkavállaló esetén a munkabérből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl,

• a 10 százalék nyugdíjjárulék, 
• a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 22 százalék szociális hozzájárulási adót (ami tavaly 27 százalék volt), amelyből adott feltételek esetén szociális hozzájárulási adókedvezményt is igénybe lehet venni.

2016-ban a havi minimálbér 111 000 forint volt. Ha a munkavállaló 111 000 forint bruttó bérre volt jogosult, akkor a munkavállaló béréből 2016-ban összesen 37 185 forint szja előleg és járulék került levonásra, így a munkavállaló nettó bére – ha családi kedvezmény nem vehető igénybe – 73 815 forint volt.

2017-ben a havi minimálbér 127 500 forintra nőtt. 127 500 forintból levonásra kerül továbbra is

• 15 százalék személyi jövedelemadó előleg, ami 19 125 forint,
• 10 százalék nyugdíjjárulék, ami 12 750 forint, 
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, ami 3 825 forint,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, ami 5 100 forint,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék, ami 1 912,5 forint.

Azaz a munkavállaló 127 500 forint bruttó munkabéréből összesen 42 712,5 forintot vonnak le havonta, így a munkavállaló nettó bére – ha családi kedvezmény nem vehető igénybe – 84 787,5 forint. Azaz minimálbért kereső munkavállalók esetén a nettó havi munkabér 2016. évhez képest 2017-ben 11 602,5 forinttal nőtt.

A munkáltató 2016-ban 111 000 forint munkabér esetén 29 970 forint szociális hozzájárulási adót fizetett, míg 2017-ben 127 500 forint havi jövedelmet és 5 százalékkal csökkent szociális hozzájárulási adót figyelembe véve ez a befizetési kötelezettség 28 050 forintra csökkent. Azaz a fentiek alapján a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó 2017-ben havi 1 920 forinttal csökkent.

Nézzük meg mennyiben érinti a garantált bérnövekedés a munkavállaló nettó bérét és a befizetendő közterheket!

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, akkor 2016-ban a havi garantált bérminimálbér 129 000 forint volt. 129 000 forint bruttó munkabér esetén a munkavállaló béréből összesen 43 215 forint került levonásra 2016-ban, így a szakképzettséget igénylő munkavállaló nettó bére – ha családi kedvezmény nem vehető igénybe – 85 785 forint volt.

2017-ben a havi garantált bérminimum 161 000 forintra nőtt, amelyből levonásra kerül

• 15 százalék személyi jövedelemadó előleg, ami 24 150 forint,
• 10 százalék nyugdíjjárulék, ami 16 100 forint, 
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, ami 4 830 forint,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, ami 6 440 forint,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék, ami 2 415 forint.

Azaz a munkavállaló béréből összesen 53 395 forint kerül jelenleg levonásra, így a munkavállaló nettó bére – ha családi kedvezmény nem vehető igénybe – 107 065 forint. Azaz a nettó munkabér a szakképzettséget igénylő munkakörben havi 21 280 forinttal nőtt 2017-ben.

A munkáltató 2016-ban 129 000 forint munkabér esetén 34 830 forint szociális hozzájárulási adót fizetett, míg 2017-ben 161 000 forint havi jövedelmet és 5 százalékkal csökkent szociális hozzájárulási adót figyelembe véve 35 420 forintra nőtt, azaz a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott, garantált bért kereső munkavállalók esetén havi 590 forinttal növekedett. 

EGYÉNI-, ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓK NETTÓ JÖVEDELME ÉS KÖZTEHERFIZETÉSE

Nem nyugdíjas személy, ha egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozói jogviszonyban dolgozik, akkor 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl köteles az alábbi ún. minimális alapok után megfizetni a tb közterheket:

• 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér,
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese,
• 22% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Természetesen, ha a vállalkozó a fenti minimális alapoknál magasabb havi jövedelmet (kivétet) realizál, akkor az a jövedelem (kivét) lesz a közterhek alapja. 

Ha a vállalkozó nem vesz fel havi jövedelmet (kivétet), akkor is meg kell fizetnie a minimális alapok figyelembe vételével a tb közterheket. Mindezekre tekintettel az alábbiakban táblázatba összefoglalva mutatom be, hogy mennyiben változott 2016-hoz képest a vállalkozók tb közteherfizetése:

Ha a vállalkozó szakképzettséget igénylő tevékenységet folytat, akkor a fenti minimális alapok szerinti fizetésnél a garantált bért kell figyelembe venni. Garantált bér esetén az alábbi fizetési kötelezettség állt illetve áll fenn: