Változások 2017: A kisadózás szabályai 2017. január 1-jétől

NEM FŐÁLLÁSÚ KISADÓZÓKRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁS

A kisadózásról szóló törvény tételesen felsorolja a nem főállású – azaz nem biztosított – kisadózókat. A nem főállású kisadózók köre 2017. január 1-jétől tovább bővül a nevelőszülőkkel. Azaz, ha a kisadózó nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, akkor nem minősül főállású kisadózónak.

BŐVÜL AZON ESETEK SZÁMA, AMIKOR A TÉTELES ADÓT NEM KELL MEGFIZETNI

A kisadózásról szóló törvény felsorolja, hogy mely esetekben nem kell tételes adót fizetni. Ide tartozik például, ha a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben részesül. A nyugdíjas vállalkozók is választhatják a kisadózást, akik keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben, azonban a keresőképtelenség alatt nem tudnak keresőtevékenységet folytatni. Eddig esetükben keresőképtelenség alatt is meg kellett fizetni a tételes adót. Ezen a helyzeten változtat a törvénymódosítás, amely rögzíti, hogy nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként (azaz nyugdíjas vállalkozóként) keresőképtelen.

NŐ A FŐÁLLÁSÚ KIADÓZÓK ELLÁTÁSI ALAPJA

A kisadózásról szóló törvény alapján  a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és az 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.-ben) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint. Az ellátási alap 2017. január 1-jétől növekszik, így havi 81 300 forint helyett havi 90 000 forint lesz, míg havi 136 250 forint helyett 150 000 forint lesz.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A kisadózást többek között az a vállalkozó nem választhatja, aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A törvénymódosítás alapján ezen tevékenységből származó bevétel megszerzésének időpontját a  megszerzését követő 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A módosítást az indokolta, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tud az adóalanyiság megszüntetése iránt.

BEVÉTELI ÉRTÉKHATÁS NÖVELÉSE

Jövőre évi 6 millió forintról évi 12 millió forintra nő a kisadózó bevételi határa, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. 

MÓDOSÍTÁS A KISADÓZÁS MEGSZŰNÉSE KAPCSÁN

A hatályos szabály alapján az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. 2017. január 1-jétől ez a szabály annyiban enyhül, hogy az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem lehet ismét a kisadózást választani.

MAGASABB ÖSSZEGŰ TÉTELES ADÓ VÁLASZTÁSA

A főállású kisadózó dönthet úgy, hogy 50 000 forint havi tételes adó helyett, 75 000 forint havi tételes adót fizet. A hatályos szabály alapján a magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A módosítás arról rendelkezik, hogy a fizetési kötelezettség a magasabb összeg fizetéséről szóló választás bejelentését követő hónaptól állna fenn, azaz a fizetési kötelezettség a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően terheli az adózót. 

KISADÓZÓ JÖVEDELME 

A módosítás pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben, amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Erre tekintettel Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének 

• a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, 
• több tag esetén annak fejenként egyenlő része, 

de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.