Változások 2017: 2017. január 1-jétől hatályos szociális hozzájárulási adómódosítások

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓCSÖKKENTÉS

Talán a legjelentősebb változás, hogy 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökken. A törvény rögzíti, hogy az adóalany a megváltozott adómértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazhatja először, amely hónapban a megváltozott adómérték hatályba lép.

 

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓKEDVEZMÉNYEK MÉRTÉKE

Az adó mértékének változására tekintettel módosítja a törvény a 27 százalékos, a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezmény mértékét is. Erre tekintettel a 27 százalékos kedvezmény megszűnik, helyette 22 százalékos kedvezmény lép hatályba, míg a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények esetében egységesítésre kerül a kedvezmény mértéke. Ez utóbbi kedvezmények helyett a kedvezmény mértéke az aktuális szociális hozzájárulási adó 50 százaléka lesz, azaz 2017-ben 11 százalékos kedvezmény érvényesíthető adott jövedelemhatárig.

Ez esetben is rögzíti a törvény, hogy a fenti megváltozott kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan lehet először alkalmazni, amely hónapban a megváltozott kedvezménymérték hatályba lép.

KIKÜLDETÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLY

2017. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn. Azaz ez esetben a szociális hozzájárulási adómentesség nem haladhatja meg a két évet. 

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓMENTESSÉG

2017. január 1-jétől – igazodva az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerkezeti változásához - kiegészítésre illetve pontosításra kerül a szociális hozzájárulási adófizetéstől mentes esetek köre. Erre tekintettel, az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. 

MUNKAVISZONYOSOK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE

2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában azokat is munkaviszonyosnak kell tekinteni, akik külföldi jog alapján fennálló munkajogviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. Ha például Ausztriában az osztrák szabályok alapján kötöttek munkaviszonyt a munkavállalóval, aki ott heti 40 órában dolgozik, és ez a személy Magyarországon is egyéni vállalkozóként tevékenykedik - akkor amennyiben Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség -, 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett tevékenykedő egyéni vállalkozóként kezeljük. Erre tekintettel a vállalkozónak a szociális hozzájárulási adót a kivét, illetve átalányban megállapított jövedelem alapján kell megfizetnie, és nem a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után. 

 

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, ILLETVE TÁRSAS VÁLLALKOZÓ ADÓFIZETÉSI ALSÓ HATÁRA

Külön rendelkezik a jogszabály arról, hogy ha a minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony vagy nappali tanulmányok folytatása nem áll fenn a hónap egészében, akkor miként kell kiszámolni a vállalkozónak az egy-egy napra jutó, adóalapot képező jövedelmét. Ez esetben adófizetési kötelezettség kiszámításánál - amikor a fenti munkaviszony és hallgatói jogviszony még fennáll - egy-egy naptári napra 

-az egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy átalányban megállapított jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni;

-a társas vállalkozó esetén a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel juttatott, kifizetett jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni.  

A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJBAN, GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSBAN VAGY GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓ UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY

2017. január 1-jétől hatályos szabály rögzíti, hogy a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) vagy gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a kedvezményre jogosító feltételek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában fennállnak. Ez a módosítás sok új információt nem tartalmaz, hiszen igazolásokkal kell alátámasztani az ellátás folyósítását, illetve annak adott időponttól való megszűnését. 

Ezzel szemben jelentősebb a következő módosítás. Előfordul, nem is kevés számban, hogy a foglalkoztató érvényesíti a fenti kedvezményt 3 évig. Időközben azonban a munkavállaló nagycsaládossá válik, így a kedvezmény már nem 3, hanem 5 évig érvényesíthető. Erre az esetre vonatkozóan úgy rendelkezik a módosítás, hogy ha a nagycsaládosok kedvezményére való jogosultság már a gyed, gyes, gyet alatti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, akkor a gyed-en, gyes-en, gyet-en alapuló, nagycsaládosok esetén járó kedvezmény teljes egészében érvényesíthető. 

KEDVEZMÉNYEK IGAZOLÁSA

Változás áll be a kedvezmények igazolása kapcsán. Az egyik jelentősebb változás, hogy a megyei-, fővárosi kormányhivatal helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala adja ki az igazolásokat. 

A módosított jogszabály alapján a kedvezményt igazolja az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely, a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, a családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala. 

 

TANULÓI-, HALLGATÓ JOGVISZONY SZÜNETELÉSE

2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítás meghatározza a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát. Azaz a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt nem csak azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, hanem a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot is. Ennek a szabálynak az iskolaszövetkezet kapcsán van jelentősége. Iskolaszövetkezetnek minősül a szociális hozzájárulási adótörvény alapján az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony – beleértve a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartamát is. Ha a hallgató például a második félévben szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, akkor a módosítás alapján a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapban is - azaz a nyár folyamán - iskolaszövetkezet tagjaként folytathat keresőtevékenységet.

REHABILITÁCIÓS KÁRTYÁRA JOGOSULTAK

A megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban alkalmazásakor a rehabilitációs kártya (vagy azt helyettesítő nyomtatvány) birtokában érvényesíthető a szociális hozzájárulási adókedvezmény. A törvénymódosítás bővíti a rehabilitációs kártyára jogosultak körét. Erre tekintettel azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek 

egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

RENDVÉDELMI EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI JÁRADÉKRA ÉS A HONVÉDELMI EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI JÁRADÉKRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSOK

2017. január 1-jétől lép hatályba két olyan módosítás, amely a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra, a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozik.

Ennek keretében munkaviszonynak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama.

A fentiekre épül az a módosítás, amely rögzíti, hogy szociális hozzájárulási adó alapját képezi a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási járadék.