Változás a vállalkozók és őstermelők táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed, örökbefogadói díj megáll
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
2020. július 1-jén lépett hatályba az új Tbj. (azaz a 2019. évi CXXII. törvény), amely többek között módosította a nem nyugdíjas vállalkozók és a biztosított őstermelők minimális járulékalapját. Ez a változás kihatással van a nem nyugdíjas vállalkozók, őstermelők keresőképtelensége esetén megállapítandó táppénzre, baleseti táppénzre, illetve gyermekük születése kapcsán – adott előfeltételek meglétekor - megállapítható csecsemőgondozási díjra, és a gyermekgondozási díjra, továbbá az örökbefogadói díjra. Az alábbi cikkünkben erről a változásról adok tájékoztatást.
Az új Tbj. 2020. július 1-jétől módosította a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát.
Megjegyzés: A fenti esetben nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugdíjas, és rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy.
2020. július 1-jét megelőzően hatályba volt régi Tbj., azaz az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezett, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja a következő:
10 százalék nyugdíjjárulék esetén havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum;
8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék kapcsán havonta legalább a minimálbér illetve garantált bérminimum másfélszerese.
Tekintettel arra, hogy 2020. július 1-jétől már nincs külön 10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell alkalmazni, így el kellett dönteni, hogy mi legyen ennek az egységes járuléknak az alapja. Azaz havonta legalább a minimálbér illetve garantált bér legyen az alap, vagy ezek másfélszerese?
Az a döntés született, hogy a biztosított, nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lett.
Milyen változást hozott a fenti módosítás vállalkozók táppénzének, baleseti táppénzének, csecsemőgondozási díjának, gyermekgondozási díjának és örökbefogadói díjának (amik együttes elnevezése egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai) a megállapításában?
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér illetve garantált bérminimum másfélszerese volt, így 2020. július 1-éig az egyéni és társas vállalkozók szerződés szerinti jövedelme is a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese volt, amely idén bruttó 241 500 forint. Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási járulék alapja egységesen havonta legalább a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lett, így az egyéni-, és társas vállalkozók szerződés szerinti jövedelme is csökkent, amely a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lett, amely idén bruttó 161 000 forint.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításánál a szerződés szerinti jövedelem kerül figyelembe vételre többek között akkor, ha
a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb,
legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkező biztosított adott időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, akkor tényleges jövedelem hiányában az ellátás alapját a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani;
a biztosított az adott ellátásra való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, és adott jövedelme a minimálbért nem éri el, akkor az ellátás alapja tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
Megjegyzés: Vállalkozók körébe tartozik a kisadózó is. A biztosított főállású kisadózó ellátási alapja növekedett 2020. július 1-jétől. Havi 50 000 forint tételes adó fizetése esetén az ellátási alap havi 98 100 forintról havi 102 000 forintra nőtt, míg magasabb tételes adót (havi 75 000 forint) választó esetén havi 164 000 forintról havi 170 000 forintra növekedett.
Biztosított őstermelők:
Az 1997. évi LXXX. törvény alapján a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérből (azaz idén bruttó 161 000 forintból) fizette a 17 százalékos mértékű járulékot. Ha a biztosított őstermelőnek a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az 1997. évi LXXX. törvény szerint a társadalombiztosítási közteherfizetésnél a kistermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kellett alapul venni, és ebből kellett megfizetni a 14 százalékos mértékű járulékot, amely 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 10 százalék nyugdíjjárulékból állt.
Az új Tbj. hatálybalépésével változott a fentiek szerint befizetendő járulék mértéke és változott a befizetés minimális alap is. 2020. július 1-jétől 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni minden biztosított őstermelőnek. Továbbá 2020. július 1-jétől fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az alábbiak szerint alakult:
A biztosított mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összegből fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
A biztosított mezőgazdasági kistermelő, a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
Milyen változást hozott a fenti módosítás a biztosított őstermelők táppénzének, baleseti táppénzének, csecsemőgondozási díjának, gyermekgondozási díjának, illetve örökbefogadói díjának megállapításában?
Elsőként ki kell emelni, hogy a fenti 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetés alapján a biztosított őstermelő jogosult lesz - ha az ellátáshoz szükséges adott előfeltétellel rendelkezik - minden társadalombiztosítási ellátásra. Korábban ez nem így volt, hiszen a biztosított őstermelő nem fizetett minden járulékot.
Másrészt, esetükben is változást hozott az új szabály a szerződés szerinti jövedelemnél, ha a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, az örökbefogadói díjat ezen jövedelem alapján állapítják meg.
2020. július 1-éig a szerződés szerinti jövedelem az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér volt, azaz bruttó 161 000 forint volt. 2020. július 1-jétől ez az ellátási alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92 százaléka lett, amely bruttó 148 120 forint.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok