Változás a kisadózás szabályaiban

2022. augusztus 31-ét követően jelentősen változik a kisadózásra vonatkozó szabály. Az alábbi cikkünkben többek között bemutatjuk, hogy ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózást, továbbá miként alakul a tételes adófizetés, és a kisadózó éves kerete, valamint az ezzel összefüggő különadó fizetési kötelezettség.

Elsőként nézzük meg, hogy ki választhatja 2022. augusztus 31-ét követően a kisadózást?

A kisadózás kapcsán „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról 2022. évi XIII. törvényt” kell majd alkalmazni. Ezen törvényben az egyik leglényegesebb változás, hogy kisadózók – kivéve a taxis személyszállítást - csak természetes személyektől szerezhetnek bevételt, így ezen időponttól kezdve többek között jogi személytől, egyéb szervezettől, egyéni vállalkozótól nem szerezhetnek bevételt. Mindezek alapján jelentősen szűkül azok köre, akik 2022. szeptember 1-jétől a kisadózást választhatják.

Példa: Ha egy zöldségtermelő kisadózást választott, és a termékét a boltoknak értékesíti, akkor 2022. szeptember 1-jétől nem tudja ezen tevékenységét kisadózóként folytatni.

A másik jelentős változás, hogy csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózást. Erre tekintettel 2022. szeptember 1-jétől sem az egyéni cég, sem a betéti társaság, sem a közkereseti társaság, sem az ügyvédi iroda nem maradhat a kisadózás hatálya alatt.

Felmerül a fenti szabály kapcsán az a kérdés, hogy ki is minősül 2022. szeptember 1-jétől a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

Általános szabály alapján az egyéni vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül. Nem lesz azonban főfoglalkozású egyéni vállalkozó, azaz nem is választhatja a kisadózást az az egyéni vállalkozó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
• évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (azaz ide tartoznak többek között az öregségi nyugellátásban részesülők),
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – az 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
• a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.

Azaz, nem lehetnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak mindazok, akik a jelenleg hatályos szabály alapján nem főállású kisadózónak minősülnek, és havi 25 000 forint tételes adót fizetnek. Továbbá az új szabály rögzíti azt is, hogy nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az sem, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerint nyilvántartásba nem vett, 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül.

Példa: Figyelni kell arra, hogy 2022. szeptember 1-jétől többek között nem lehetnek kisadózók azok, akik például öregségi nyugellátásban részesülnek, vagy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak, vagy gazdasági társaságban társas vállalkozóként is tevékenykednek...

Milyen mértékű tételes adót fizet a főfoglalkozású egyéni vállalkozó?

A hatályos szabály alapján a főállású kisadózásnál havi 50 000 forint tételes adót kell fizetni azzal, hogy ha a főállású kisadózó magasabb társadalombiztosítási ellátáshoz (például magasabb táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, álláskeresési ellátás, nyugellátás) szeretne jutni, akkor a havi tételes adófizetés 75 000 forint.

2022. szeptember 1-jétől a kisadózó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó tételes adója havi 50 000 forint lesz. A havi 50 000 forint tételes adófizetés – a jelenlegi szabállyal megegyezően - 2022. szeptember 1-jétől is havi 108 000 forint ellátási alapot képez.

2022. szeptember 1-jétől megszűnik a havi 75 000 forint tételes adófizetés, amely jelenleg 179 000 forint ellátási alapot képez. Mindezek alapján a kisadózónak 2022. szeptember 1-jétől nem lesz lehetősége arra, hogy magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából magasabb tételes adót válasszon. Azoknak, akik például gyermeket szeretnének vállalni, és 2022. augusztus 31-e után kisadózóként tevékenykednek, a csecsemőgondozási-, és a gyermekgondozási díj mértéke tekintettel érdemes átgondolni, hogy kisadózóként tevékenykedjenek-e.

A havi 50 000 forint tételes adófizetés kapcsán meg kell jegyezni, hogy 2022. szeptember 1-jétől nem változik az a szabály, hogy nem kell megfizetni a havi 50 000 forint tételes adót például azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott, vagy
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve, ha kisadózói tevékenységet végez. Az új szabály azonban kiemeli, hogy akkor is meg kell fizetni a havi 50 000 forint tételes adót, ha a fentiekben felsorolt időszakban a kisadózó bevételt szerez.

Miként alakul a kisadózó különadó fizetési kötelezettsége?

További változás, amelyre az új törvény (2022. évi XIII. törvény) alapján figyelemmel kell lenni a kisadózó éves keretére és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettségére vonatkozik.

A jelenleg hatályos szabály alapján öt esetben kell megfizetni a 40 százalékos különadót. 2022. szeptember 1-jétől hatályos szabály azonban csak az alábbi esetben kell 40 százalékos mértékű különadót megfizetni:

Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót megfizetni, akkor a különadót a kisadózói bevételének adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 18 millió forint egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

Összegezve: Egyszerűsödik 2022. szeptember 1-jétől a különadó szabálya és ezzel egyidejűleg az éves keretösszeg 12 millió forintról 18 millió forintra nő.

Meg kell említeni, hogy a fenti 18 milliós keretösszeg, és az ehhez kapcsolódó különadó fizetési kötelezettség visszamenőleg lesz alkalmazható, ugyanis az új szabály a következőket rögzíti:

„2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele

• szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és
• 1,5 millió forint szorzatát meghaladja.”

Példa: Ha a kisadózó vállalkozás, vagy vállalkozó úgy kalkulált, hogy maximum havi 1 millió forint bevétele lehet, és erre tekintettel június 30-áig 6 millió forint bevétellel rendelkezik, akkor 2022. augusztus 31-éig különadó fizetési kötelezettség nélkül további 6 millió forint bevételre tehet szert.

Végezetül meg kell említeni, hogy a kisadózásról szóló új törvény külön rendelkezik az új szabályokra való áttérésről (költség-, veszteség elszámolása, bevétel, vagyonleltár), amelyet érdemes részletesen áttanulmányozni.