Valós idejű adatszolgáltatás az év második felétől (7.)

Az Áfa tv. az ún. főszabálya mellett speciális teljesítési hely szabályokat rögzít bizonyos szolgáltatásokra. Ez utóbbiakkal foglalkoztam cikkem előző részében. Az alábbiakban is az e körbe tartozó (az előző alkalommal a „2. pontban” tárgyalt) szolgáltatásokat vizsgáljuk. 

Bérmunka esetén, ha a belföldi adóalany külföldi illetőségű nem adóalany megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken, belföldön végzi a munkát és annak
következményeként az így előállított terméket a vámhatóság harmadik országba kilépteti, az ügyletet nem terheli áfa, adómentes szolgáltatásról van szó.

Arról az esetről, amikor a bérmunkát Közösségi adóalany partner számára végzi a magyar cég, később még lesz szó.
Az sem ritka, hogy a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló terméket nemcsak értékesíti az adóalany, hanem be is szereli (összeszereli). Ilyenkor az termékértékesítésként adózik a fel- vagy összeszerelés helye szerinti országban.

Amennyiben a termék értékesítője gazdasági céllal nem telepedett le abban az országban, ahol a szerelés történik, akkor a termék adóalany beszerzőjének kell önadózással megfizetni a saját országában erre vonatkozó adót.

- Közlekedési eszköz hosszú távú (azaz 30 napot meghaladó, hajók esetén 90 napot meghaladó) bérbeadása esetén, amennyiben a megrendelő nem áfa-alany, a teljesítés helye a megrendelő személy letelepedésének a helye. Így ha a megrendelő magánszemély, a „letelepedés”, azaz a teljesítés helye az illető lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye.

Ettől eltérően, ha a nem áfa-alany megrendelő a hosszú távú bérbeadás során kedvtelési célú hajót vesz bérbe, akkor a teljesítés helye már nem attól függ, hogy a bérbevevő hol lakik, szokásosan hol tartózkodik. Ilyen esetekben ugyanis a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót a bérlő rendelkezésére bocsátják, feltéve, hogy a bérbeadó a hajó bérbeadását a rendelkezésre bocsátás helyén található székhelyéről, állandó telephelyéről nyújtja.

- Telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője nem áfa-alany, a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
A törvény az elektronikus szolgáltatások körében - példálózó felsorolásban - egyes szolgáltatásokat külön is meghatároz, így ideértendő például az elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, és a számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása is. (Bővebben az Áfa tv. 45/A.§-a tárgyalja a kérdést.)
Abban az esetben, ha a fenti kategóriába tartozó szolgáltatások igénybevevője nem áfa-alany, úgy a szolgáltatás teljesítési helyét az igénybevevő letelepedési helye, vagy annak hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg, akár a Közösség területén, akár azon kívül (harmadik államban) található az.


3. Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások esetében a teljesítés hely meghatározására vonatkozó különös szabályok alkalmazása attól függ, hogy a szolgáltatást adóalany vagy adóalanynak nem minősülő személy, szervezet veszi-e igénybe.
Amennyiben a megrendelő nem adóalany, a szolgáltatás teljesítési helyét az a hely határozza meg, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik.
A szolgáltatás belföldi nyújtója számára fentiekből az következik, hogy akkor kell ezen, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatások után belföldi általános forgalmi adót fizetnie, ha a szolgáltatást ténylegesen belföldön teljesítette.

Abban az esetben, ha a szóban forgó szolgáltatásokat adóalany veszi igénybe, az ügylet
teljesítési helyét a főszabály (azaz az Áfa törvény 37. § (1) bekezdése) szerint kell megállapítani, azaz az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó.

Ez alól kivételt képeznek azok a szolgáltatások, melyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is. Ezek teljesítési helye – akkor is, ha adóalany a megrendelő - az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.

Ezen szolgáltatások után a belföldi adóalanynak, mint megrendelőnek abban az esetben
keletkezhet adófizetési kötelezettsége, ha azok teljesítési helye – az Áfa tv. 37. és 42.§-a alapján) belföld és azokat olyan külföldi adóalanytól veszi igénybe, aki belföldön nem letelepedett.


4. Az Áfa törvény 46. §-ának hatálya alá tartozó szolgáltatások

A hivatkozott szakaszban felsorolt szolgáltatásoknál az Áfa törvény kiterjeszti az adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének meghatározására vonatkozó főszabályt azokra az esetekre, amikor a szolgáltatást igénybevevő harmadik országban letelepedett (letelepedés hiányában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező) nem adóalany.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője más tagállambeli nem adóalany személy, szervezet, a részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helyének megállapítására az általános szabályt kell alkalmazni.
Ha az említett paragrafusban felsorolt szolgáltatások igénybevevője harmadik országbeli (nem közösségi) illetőségű nem adóalany, a szolgáltatás teljesítési helyét az igénybevevő Közösség területén kívüli letelepedési helye, vagy annak hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg.

E körbe tartoznak - például – a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése; a reklámszolgáltatások; a tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve a mérnöki szolgáltatást is.
A citált szakaszban említett szolgáltatásoknál nincs jelentősége a szolgáltatás teljesítése fizikai helyének.

Az Áfa törvény 37. §-a szerinti főszabály, valamint a szóban forgó 46. §. együttes értelmezése alapján, ha belföldi adóalany nyújt belföldön telephellyel nem rendelkező Közösségbeli adóalanynak vagy harmadik országbeli adóalanynak, illetve nem adóalanynak a 46. § hatálya alá tartozó (azaz a megrendelő letelepedésének helye szerint adózó szolgáltatást), akkor nem kell áfa-kötelezettséggel számolnia, tekintet nélkül arra, hogy azt fizikailag hol nyújtja.
Amennyiben a belföldi adóalany belföldön telephellyel nem rendelkező külfölditől veszi
igénybe a 46. § szerinti szolgáltatást, ugyancsak nem bír jelentőséggel az igénybevétel tényleges helye, az ügylet után az igénybevevő adóalanynak szolgáltatásimport címén adókötelezettsége keletkezik.


5. A „fogyasztás, illetve a tényleges használat” elvének érvényesítése

- A közlekedési eszközök – ideértve a vasúti kocsikat is – bérbeadása esetében – függetlenül attól, hogy rövidtávú, vagy tartós bérbeadásról van szó – a teljesítés helye belföld, ha az általános szabály, valamint a rövid távú bérletre, valamint a nem áfa-alanyok által történő közlekedési eszköz bérletére vonatkozó különleges szabályok alkalmazásával a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van.
E szabály fordítva is igaz, azaz a bérbeadás teljesítési helye a Közösség területén kívül lesz, ha a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van, függetlenül attól, hogy az általános szabályok alkalmazásával a teljesítés helye egyébként belföldre esne.

- Abban az esetben, ha nem adóalany részére telekommunikációs szolgáltatást, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatást, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatást nyújtanak, az ügyletek teljesítési helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

A számlázásra is különleges szabályok vonatkoznak

Lényeges, hogy az adóalanyt akkor is terheli a számlaadási kötelezettség, ha az értékesített termék, a szolgáltatás belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesítettnek minősül, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével
legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön).

A belföldön kívül, a Közösség területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében a számla-kibocsátási kötelezettség keletkezésének további törvényi feltétele, hogy az adófizetésre a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője legyen kötelezett.

Amennyiben a fenti esetekben az adóalanyt számla-kiállítási kötelezettség terheli, úgy a
külföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a „fordított adózás” kifejezést kell szerepeltetni, feltéve, hogy a megrendelő a saját országában adófizetésre lesz kötelezett.

A vállalkozóknak javaslom - bár az Áfa tv. nem rögzít erre nézve előírást -, hogy a külföldön teljesített ügyletek esetében a számlára vezessék rá az „Áfa törvény területi hatályán kívüli” kitételt. Ugyanis azt elvárja az adótörvény, hogy a számla adatai egyértelműek legyenek, illetve ezekből derüljön ki az is, hogy adott esetben a bizonyalt miért nem tartalmaz áfát.
Ezért én célszerűnek tartom, hogy a fenti megjegyzés minden külföldön teljesített ügyletet dokumentáló számlán szerepeljen.

A jogalkotó mentesíti a számla-kibocsátási kötelezettség alól a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs és hasonló - az Áfa törvény 45/A.§.-ában felsorolt – szolgáltatások nyújtása esetén a szolgáltatás belföldön gazdasági céllal le nem telepedett nyújtóját, feltételekkel.
Azaz akkor, ha a szóban forgó szolgáltatások után az áfát azon tagállami szabályozás alapján fizeti meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369. cikkében foglaltaknak.
Azaz a MOSS rendszerről van szó. Ez lehetővé teszi a nem adóalanyok részére távközlési szolgáltatást, műsorszolgáltatást vagy elektronikus szolgáltatást nyújtó adóalanyok számára, hogy ha olyan tagállamban nyújtanak szolgáltatásokat, ahol nem telepedtek le, akkor az e szolgáltatásaikra vonatkozó forgalmi adóbevallásukat azon tagállam webes portálján keresztül nyújtsák be, amelyben azonosítóval rendelkeznek.
Lényeges, hogy e rendszer alkalmazása nem kötelező, de a kötelezettségek teljesítését számottevően leegyszerűsíti azzal, hogy lehetővé teszi az érintett adóalanyok számára, hogy ne kelljen bejelentkezniük a fogyasztás helye szerinti összes tagállamban.

Amennyiben a szóban forgó szolgáltatásokat magyar adóalany teljesíti, akkor elegendő a magyar adóhatóság által üzemeltetett MOSS portálon negyedévente egyetlen, egységes bevallást benyújtania minden tagállamra vonatkozóan. Az adófizetés szintén az azonosítót kiadó tagállamba történő egyetlen, összevont utalással teljesíthető, amelyet e tagállam a vonatkozó bevallásnak megfelelően továbbít a fogyasztás szerinti tagállamoknak.

A számlakibocsátás alól mentesítő szabály azonban nem alkalmazható abban
az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője kéri a számla kibocsátását. Ez esetben a számlán az áthárított adót nem kell forintban kifejezve feltüntetnie a kibocsátónak, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.

Az is előfordulhat, hogy a számla kiállításakor hibázik az azt kiállító. A bizonylat javításának, valamint a nemzetközi ügyletek speciális számlázásának szabályairól és az ügyleteknek az áfa törvény szerinti, az adókötelezettség szempontjából oly fontos teljesítési időpontjáról cikkem következő – befejező- részében lesz szó.