Újabb változások - Tbj elfogadott módosításai

NEVELŐSZÜLŐ, MINT TELJES MUNKAIDŐS JOGVISZONYBAN ÁLLÓ

2016. június 16-ával lépett hatályba a nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó szabály, mely szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Ezt módosítást tartalmazza mind a Tbj., mind a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény. Teljes munkaidős foglalkoztatás - biztosítási szempontból - két esetben bír jelentőséggel. Egyrészt a többes jogviszony, másrészt a szociális hozzájárulási adókedvezmény szempontjából. Többes jogviszony fennállása esetén pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett folytatott egyéni vállalkozói-, vagy társas vállalkozói jogviszonyban nem kell a minimális tb alapok után fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Továbbá a vállalkozásban ez esetben nem kell megfizetni a 1,5 százalék munka-erőpiaci járulékot sem. Másrészt, mivel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján munkaviszonynak minősül, így azon munkaviszonyoknál, ahol szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe és a részmunkaidőnél arányosítás áll fenn, a teljes munkaidőben foglalkoztatásra tekintettel az arányosításra már nem kerül sor. 

KISADÓZÁSRA VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁS

A módosítás két ponton is kitér a kisadózókra. 2016. június 16-ától hatályos az a szabály, amely rögzíti a Tbj.-ben, hogy a főállású kisadózóként bejelentett személy biztosított. 

Szintén 2016. június 16-ától hatályos a kisadózókra vonatkozó másik módosítás is, mely szerint a főállású kisadózó biztosítási kötelezettségének bejelentését továbbra is a kisadózókról szóló törvény alapján teljesíti, azaz a biztosítotti bejelentést az eddigi szabályozásnak megfelelően nem a ’T1041’-es adatlapon, hanem a ’T101’ jelű adatlapon kell teljesíteni.

GYERMEKGONDOZÁSI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ VÁLLALKOZÓK TB KÖZTEHERFIZETÉSE

2016. június 16-ával lépett hatályba az alábbi szabály:

Minimum két gyermeket nevelő család jogosult lehet egyidejűleg csecsemőgondozási díjra (csed) vagy gyermekgondozási díjra (gyed) és gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) is. A korábbi szabály nem rendelkezett erre az esetre vonatkozóan. Jogszabályi rendelkezés hiányában, a több ellátásban részesülő vállalkozónál (akár egyéni-, akár társas vállalkozónál) nem lehetett eldönteni, hogy gyed alatti keresőtevékenységet vagy gyes alatti keresőtevékenységet folytató vállalkozóként kezeljék-e, hiszen más-más tb fizetési kötelezettség áll fenn a két esetben. Ezt a hiányt pótolta a módosítás, amely mind a Tbj.-be, mind a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe bekerült. Azaz, ha a tevékenységét személyesen végző egyéni-, illetve társas vállalkozó csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül, akkor a minimális tb alapok szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ SZABÁLY

Szintén 2016. június 16-ával lépett hatályba a többes jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra vonatkozó szabály. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. A korábbi szabály alapján, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több vállalkozásban végzett munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozott a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. A módosítás alapján azonban lehetővé vált, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó évközben nyilatkozhasson az egészségügyi szolgáltatási járulékválasztásáról. Ennek indoka többek között az, hogy ha például kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó év közben másik társas vállalkozásban is társas vállalkozó lesz, akkor ezáltal az adóév fennmaradó időszakára év közben nyilatkozhat arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKFIZETÉS

2017. január 1-jétől lép majd hatályba az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés emelése. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ban meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 7 050 forint (napi összege 235 forint). A módosítás alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mértéke ismét növekszik havi 60 forinttal, azaz havi összege 7 110 forint (napi összege 237 forint) lesz.

MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ

2016. június 16-ával lépett hatályba a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó alábbi két módosítás:

A mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából az adóévre vonatkozóan vállalja, hogy a 7 % természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 % nyugdíjjárulékot magasabb összeg után fizeti meg. Ez esetben a 27 % szociális hozzájárulási adót is a vállalt magasabb összeg után kell megfizetni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összeg választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában – azaz idén 2016. április 12-ig – nyilatkozhatott az állami adóhatóságnak. A módosítás alapján a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév során bármely negyedévre vonatkozó bevallásában választhatja, hogy magasabb járulékalap után fogja fizetni a tb közterheket.

A másik módosítás a mezőgazdasági őstermelő bejelentési kötelezettségére vonatkozik. A mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, és nem kiskorú és nem saját jogú nyugdíjas vagy nem özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontját és a (2) bekezdését – nem biztosított.

A Tbj. korábbi szabálya alapján a fenti körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni kellett a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Továbbá a mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles volt bejelenteni az állami adóhatóságnak. A módosítás alapján 2016. június 16-ától ezek a bejelentési kötelezettség megszűntek, tekintettel arra, hogy az állami adóhatóság a ’T1041’-es bejelentő- és változás-bejelentő nyomtatvány alapján rendelkezik a fenti adatokkal.

ÁLLAMI PROJEKTÉRTÉKELŐ JOGVISZONY

2016. június 16-ától hatályos az a szabály, mely szerint az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy biztosítottnak minősül. Szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az állami projektértékelői jogviszony adófizetési kötelezettséget eredményez. 

Korábban a törvényhez kiadott értelmezésben olvashattunk az állami projektértékelői jogviszonyról. Az állami projektértékelő jogviszonyban állók az EU-s támogatási kérelmek tartalmi értékelését, mint közfeladatot látják el. Ilyen jogviszony kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként dolgozóval köthető. Állami projektértékelő jogviszonyban álló esetén valamennyi járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.

MEGÁLLAPODÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA

Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek köthetik meg, akik a Tbj. szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak. A hatályos szabály alapján a megállapodás első 6 hónapjában az érintett személy csak sürgősségi ellátásokra jogosult, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 6 hónapra megtörténik. Ha például egy felnőtt köti meg saját magára a megállapodást, akkor jelenleg 333 000 forint megfizetésével jogosult lesz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától minden egészségügyi szolgáltatásra, azaz nem csak a sürgősségi ellátást kapja meg. 

Jelentős változást tartalmaz az elfogadott módosítás a várakozási idő vonatkozásában. 2016. augusztus 1-jétől a fenti 6 hónap 24 hónapra emelkedik, így a megállapodás alapján az első 24 hónapra csak sürgősségi ellátás jár. Ha a megállapodást kötő egy összegben befizeti a járulékot 24 hónapra visszamenőleg – amely 111 000 forintot alapul véve 1 332 000 forint – akkor jogosult lesz a megállapodás alapján minden egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hónap első napjától.

KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSBA NEM TARTOZÓK

2017. január 1-jétől úgy módosul a kötelező társadalombiztosításba nem tartozók köre, hogy az strukturális rendezés következtében áttekinthetőbb lesz. Ennek keretében egyrészt külön sorolja fel a jogszabály azokat a személyeket, akikre a biztosítás nem terjed ki és külön felsorolás tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyekre szintén nem terjed ki a biztosítás. Ez utóbbi keretébe tartozik például a hallgatói munkaszerződés. További módosítás, hogy a jogszabály ezen hallgatói munkaszerződés kapcsán is pontosítást tartalmaz. Eszerint csak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. 

A fentiektől eltérően már 2016. június 16-ától hatályos az a szabály, hogy a kiküldött személy abban az esetben is mentesülhet a magyarországi biztosítási- és járulékfizetési és szociális hozzájárulási adófizetés alól, 

• ha olyan állam állampolgárságával rendelkezik, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van, és a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja;
• ha olyan harmadik államból kiküldött személy, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

Ezekben az esetekben a szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni. A fenti szabály 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is alkalmazható.

További – biztosítás mentesülésére vonatkozó - szabály, hogy két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha 

• a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
• fenti körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

A módosítás rögzíti, hogy 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn.

FOGLALKOZTATÓI KÖTELEZETTSÉG

A foglalkoztató kötelezettsége, hogy a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

2016. június 16-ától hatályon kívül került, így nem kell tartalmaznia a foglalkoztatói igazolásnak a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét és azok alapját.