Új szempontok a vagyonosodási vizsgálatoknál

Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatoknál új kiválasztási szempontokat vezetett be: figyelni kezdték, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók.
A Napi Gazdaság írása szerint a vagyonosodási vizsgálatok 78-83 százaléka zárul megállapítással.

Az adóhatóság adatai szerint két éve majd kétezer, tavaly több mint ezer vizsgálatot indítottak, idén pedig valamivel több mint kétezer lehet ez a szám. A találati arány viszonylag magas, vagyis ritkán tévednek a revizorok a vagyonosodási ügyekben: a vizsgálatok 78-83 százaléka zárul megállapítással.
Évente egyre nagyobb értéket képvisel az egy főre, vizsgálatra jutó adókülönbözet: 2010-ben kilencmillió, tavaly tízmillió, idén az első három negyedévben 11,5 millió forint volt. Éves szinten 11−18 milliárd forint volt a teljes adókülönbözet.
A siker érdekében újabb kiválasztási szempontokat is alkalmazni kezdett a hatóság. Az óriási lakóház, drága autó vásárlása, tagi kölcsön nyújtása mellett azt is figyelni kezdték, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók. Sok esetben a társaságból kivont pénzeszközök vállalkozási célú felhasználását a mögöttes magánszemélyek nem tudják igazolni.
Az új vizsgálati szempontok igazodnak ahhoz a közelmúltban született bírósági ítélethez is, amely kimondta: a vállalkozásban elkövetett csalásokért nemcsak az ügyvezetés, hanem a cégből hasznot húzók is felelősségre vonhatók. A lebukott csalónak a céges csalások és a jövedelemeltitkolások mellett felelnie kell a magánszemélyként sem adózott a vagyona után.